Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-14 / 265. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 14., KEDD Az iráni határon öltözéket váltottak a lányok, fejkendőben mentek lakodalomba Autóstoppal keresztül-kasul bejárták a Közel-Kelet országait Két hónap alatt négy kö­zel-keleti országot járt be Frey Tímea. A szekszárdi - jelenleg Szegeden egye­temista - fiatal oda-visz­­sza több mint 11 ezer kilo­métert tett meg, méghozzá autóstoppal. A kalandtúrát lengyel barátnőjével együtt teljesítette. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Isztambulban is­merkedett meg azzal a lengyel lánnyal, aki máig a legjobb ba­rátnője. Tavaly együtt tanultak a török nagyváros egyetemén, ahova a szekszárdi Frey Tímea egy Erasmus-ösztöndíjjal jutott el. Kisvártatva kiderült, hogy Monika Pietrasik személyében rokonlélekre talált: mindketten előnyben részesítik a világ fel­fedezésének autóstopos mód­szerét.- Isztambulból kiindulva egy-egy hét erejéig Görögor­szágba, Albániába, avagy ép­pen Grúziába utaz­tunk autóstoppal - kezdte el élmény­­beszámolóját Frey Tímea. - A sike­res „edzésen” és ta­pasztalatokon fel­lelkesülve elhatá­roztuk, hogy idén ugyanilyen módon egy nagyobb túrát teszünk, és Magyarországról indulva meg sem állunk Iránig. A lengyel-magyar duó - háti­zsákkal, benne sátorral és más szükséges felszereléssel - Bu­dapest határából startolt el. Fi­gyelemre méltó, hogy ez volt a legnehezebb próbatétel, hiszen több mint másfél óráig kel­lett várni az első fuvarra: vala­mennyi ezt követő külföldi sto­polás jóval rövidebb ideig tar­tott... A páros még a délután fo­lyamán átszelte Szerbiát, és este már Bulgária fővárosában, Szó­fiában hajtotta álomra a fejét. A sátrat nem kellett használ­ni, miután működött az a nem­zetközi rendszer, mely az ilyen utazók elszállásolását biztosít­ja. Sőt, a sátorra valójában a kö­zel hatvan éjszakából mindösz­­sze nyolc alkalommal volt szük­ség, Monika és Tímea ettől a nyolc esettől eltekintve mindig vendégszerető helybeliek házá­ban aludt.- Edirne, Isztambul, Samsun - sorolta az immár törökorszá­gi állomásokat Tímea. - Útób­­bi helyszínen, miközben regge­liztünk, egy férfi elkérte műkö­désképtelen telefonomat: mire befejeztük az étkezést, addig­ra visszahozta, saját költségén megjavíttatva. Törökország­ból Grúziába, majd Örményor­szágba rándultunk át. Utóbbi ország lett a kedvencünk, rész­ben a gyönyörű tájak, részben a kedves, vendégszerető embe­rek miatt. Bár a többség elég szegény, ugyanakkor bármijük is volt, azzal egyből megkínál­tak bennünket. Hozták a kávét, a cukrot, a gyümölcsöket, töb­ben is felajánlották, hogy alud­junk náluk. De mivel másnap korán akartunk kelni, az invi­tálás elől udvaria­san kitértünk, és a sátrunknál marad­tunk. Másnap a duó az Araks folyó hídján átkelt az iráni hatá­ron. Természetesen figyelembe véve a muszlim országban uralkodó és a nőkre nézve kö­telező előírásokat. Belépés előtt az addig rövidnadrágot és pólót viselő páros pantallót és hosszú ujjas felsőt vett fel, fejére ken­dőt kötött, arra is ügyelve, hogy a hajtincsek ne türemkedjenek elő a szövet alól.- Tény, hogy így is megnéz­tek bennünket az irániak, mint valami fura lényeket - mondta a szőke hajú Tímea. - De ettől eltekintve semmilyen más kel­lemetlenségben nem volt ré­szünk. Sőt, ebben az országban is alapvetően a helybeliek ven­dégszeretetével találkoztunk. Első szállásadónk a kocsijával vitt el bennünket Tebriz kör­nyékének nevezetességeihez, „Megnéztek bennünket az irániak, de más kellemetlen­ségben nem volt részünk” Pihenő útközben: Tímea a magas Déva vára falán. Jövőre lehet, hogy folytatódik a kaland Beküldött fotók Rast kávézójában, a két helybeli vendéglátóval (balról a második Tímea). Új ismeretség szövődött itt Azerbajdzsáni sárvulkánfürdőben Mónika és Tímea Örményországban mézédes dinnyét kapott olyan helyekre jutottunk el így, melyekre szervezett turista­­útón soha. Nyugtáztuk, hogy az irániak közül is többen ne­hezményezik a nőkre kénysze­­rített viseletét: amikor egymás között voltunk, nem titkolták, hogy együtt éreznek velünk, de nem tehetnek semmit. Iránnak nem rossz, hanem nagyon rossz híre van Euró­pában. Mindezt csak tetézte, hogy a lányokban volt némi félsz, hiszen sokszor úgy ébred­tek, hogy még nem volt biztos az aznapi úti cél és szállás. De azért közelebbről nézve az ör­dög nem olyan fekete, mint ami­lyenre festik. Az autósok, akik felvették a lengyel-magyar ket­tőst, kivétel nélkül mindig igye­keztek valamilyen ennivalóval, édességgel, ajándékkal kedves­kedni, pénzt pedig soha nem fo­gadtak el. így járta be Monika és Tímea Teherán, Iszfahán és Siráz városát, benne Perszepo­­lisszal, az ősi perzsa műit időt­lenséget sugalló emlékeivel. Si­­rázban egy iráni esküvőn lehet­tek díszvendégek. Amiképpen Teheránban a metró külön-kü­­lön vagonba irányítja, sőt, uta­sítja a nőket és a férfiakat, a si­­rázi kézfogón is külön-külön szobában örömködtek a nők, il­letve a férfiak... Kizárólag a vő­legény és a menyasszony lehe­tett egy légtérben. Jellemző mai világunkra, hogy az esküvői menü kebab volt - ez eddig még rendben is lenne - , de italként a „Sátán birodalmának”, az­az az Egyesült Államoknak az emblematikus termékével, kó­lával szolgáltak a vendéglátók. Az Azerbajdzsán felé veze­tő visszaút utolsó iráni városa, Rast sem engedte el élmény nél­kül a két fiatalt. Monika és Tí­mea képeslapok és más szuve­nír után kutatott. Egy hasonló korú iráni lány igyekezett se­gíteni, sikertelenül. Ám csak úgy nem engedte el a két euró­pait. Meghívta őket - barátnőjé­vel együtt - egy kávézóba, ahol az édes keleti ital elkortyolgatá­­sa közben új ismeretség is szö­vődött. A sült gesztenye illata SZEKSZÁRD Az ősz és a zord idő biztos jele, ha a belvárosban meg­jelenik a sültgesztenye-árus. A helyben sütött gesztenye illata be­borítja a környéket, ünnepi hangulatot teremtve. M. I. Fotó: M. K. A reformáció elveiről szólt az előadás KÖLESD Czeilinger Antal re­formátus lelkész a reformáci­óról beszélt a kölesdi népfőis­kola hallgatóságának az évfo­lyam első előadásán. Elmond­ta, hogy a világ protestánsai együtt ünnepelnek, számta­lan történeti visszaemléke­zést lehetett hallani a jubileu­mi évben, ő viszont az „öt só­iéról” szólt. Az öt sola - az egyedül a Szentírás, egyedül hit által, egyedül kegyelemből, egye­dül Krisztus, egyedül Istené a dicsőség elve - a reformáció alatt jelent meg, és összefog­lalja a reformátorok alapvető teológiai hitét a római katoli­kus egyház tanításaival szem­ben. A sola szó jelentése lati­nul: egyedül, kizárólag, és ki­fejezi a protestáns reformáció öt alapvető hittételét, azokat az alapokat, amelyek a refor­mátorok hite szerint a keresz­tyén élet és hit gyakorlásában alapvetők. Ezek szembehelyez­kednek a római katolikus egy­háznak a dogmafejlődés során megfogalmazott hittételeivel. A kölesdiek ezen az előadá­son a reformáció és a hit lé­nyegéről kaptak mély és ta­nulságos ismereteket, tudtuk meg Vargáné Kisfalvi Erzsé­bettől, a kozeleti.hu szerkesz­tőjétől. B. K. HIRDETÉS ÁLLATI FOTÓVERSENY Támogasd az állatvédelmet! Főnyeremény: 20 kg Dado hipoallergén kutyatáp* + táptartó + 10 000 Ft-os Dado vásárlási utalvány [CjlVIL Játék és további részletek a TEOL .hu hírportálon. *A nyeremény bármilyen a webáruházban kapható igény szerinti termékre cserélhető adott értékben.

Next

/
Thumbnails
Contents