Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-13 / 264. szám

2017. NOVEMBER 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g ■in i ii Élete egyik legnagyobb szerelme a cselgáncs Hét esztendő Brad Pittel Brad Pittet azért szeretjük, mert szerepeiben néha egé­­s\ / szén őrült (és azt nagyon jól alakítja), más­kor bicskanyi­­togatóan fleg­ma, vagy mint a Hét év Tibet­­ben című filmben nem feltét­lenül csak és kizárólag szim­patikus. Ez az izgalmas ka­landfilm egyébiránt megtör­tént eseményeket dolgoz fel. A világ legnyugodtabb or­szága zord és mégis fensé­ges vidéken terül el. Jelen­leg csak a hívők szívében él. Tibet önállóságának utol­só éveit tárja elénk a mozi, amely egy európai ember szemszögéből mutatja be a legendás tájat. 1939-ben, a második világháború előes­téjén Heinrich Harrer, a hí­res osztrák hegymászó elin­dult, hogy megmássza a Hi­malája egyik legmagasabb csúcsát, a Nanga Parbatot. A világégés szele utoléri őt és társát, Pétért is. Akkor még nem sejtették, hogy egy ti­tokzatos világba csöppen­nek majd. Útjuk a siker ma­gasából egy angol hadifo­golytáborba vezet. Kalandos úton érnek Lhászába, Tibet szent fővárosába, ahol egye­düli idegenekként befogad­ják őket. A tizennégy éves dalai láma élénk érdeklődést mutat Heinrich iránt. Mivel addig nemigen fordult meg ezen a földön idegen, felké­rik az osztrák hegymászót, hogy legyen a láma tanára: tanítsa angolra, földrajzra és a nyugati világ szokásaira. És lám: az önző és arrogáns Heinrich élete is megváltozik a találkozástól. B. K. Hét év Tibetben, Super TV2, 21 Tudatosan készül Sok lemondással jár, ha va­laki élsportoló, Bor Bar­na mégis gondolkodás nél­kül igent mondana, ha vala­ki megkérdezné, újra végig­­csinálná-e. Természetesen sportolói pályafutása után is a szőnyeg mellett képze­li el az életét az Atomerőmű Sportegyesület nemrégiben megyei Príma díjjal kitünte­tett válogatott cselgáncso­­zója. Vida Tünde szerkesztoseg@mediaworks.hu PAKS Már öreg este van, ami­kor találkozunk, edzésről jön, majd hogy nem a reptér­re megy Bor Barna, beszél­getésünkkor ugyanis éppen Marokkóba indult. - Hajnali egykor indul a gép. Már ösz­­szecsomagoltam - mondja a rá jellemző széles mosollyal. Marokkóban Open vb-n vesz részt, azaz olyan versenyen, ahol nincsenek súlycsoport­határok. Barna az egyetlen in­duló magyar versenyző.- Mire számítasz, mit vársz magadtól? Lesznek olyanok az ellenfelek között, akire régóta fened a fogad?- A judo az a sportág, ahol tényleg nem lehet ezt megjó­solni, hogy hogyan fogok sze­repelni. Az ellenfelekkel pe­dig ilyen értelemben nem fog­lalkozom. A célom, hogy a leg­többet kiadjam magamból, jó­kat judózzak. Az, hogy mi­lyen a sorsolás, tök mindegy. Ha rossz, azt kell megoldani. Sokszor egy könnyebb sor­solást nehezebb hozni, mert más mentálisan - mondja Bor Barna.- Reggel edzés, este edzés, teljesen szét van szabdalva a nap. Mit csinál a kettő között egy élsportoló?- Nagyon korán kezdünk, 6 óra 15-kor. Alkalmazkodni kell az iskolásokhoz, mert ez egy olyan sportág, ahova kel­lenek edzőpartnerek. Ugyan­ezért 5-kor kezdődik és való­ban estébe nyúlik a délutáni Bor Barna jól érzi magát Pakson A szerző felvétele Az érmek csupán fémdarabok Bor Barna Kerepestarcsán szü­letett, decemberben 31 éves lesz. 2003-ban, 16 évesen iga­zolt át az ASE-ba, ahol aztán Hangyási László edző iránymu­tatásával az olimpiai és világ­bajnok Kovács Antallal együtt készülve továbbfejlődött. Ne­héz volna felsorolni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt húsz évben elért. Rá­adásul számára a sikert nem is az érmek, kupák jelentik. - Az érmek csak fémdarabok - fo­galmaz. Neki a mögöttük rejlő történetek, a hozzájuk fűződő emlékek sokkal fontosabbak. Bor Barna ifjúsági junior, U23-as Európa-bajnok, junior vb-ezüstérmes. A felnőttek kö­zött háromszoros Eb-ezüstér­mes, Eb-bronzérmes, vb-ezüst­érmes, háromszoros olimpi­kon. Az év cselgáncsozőjának választották 2004-ben, 2011- ben és 2013-ban is. 2012- ben Junior Prima díjat kapott, idén magyar sport kategóriá­ban ő vehette át a megyei Pri­ma díjat. edzés. Én közben elvégeztem egy egyetemet, jelenleg az edzőit végzem Óbudán.- Nem minden sportoló vállal­kozik a tanulásra... Minket Laci bácsi (Hangyá­si László edző) késztet a tanu­lásra, de magam is tisztában vagyok azzal, hogy a sport az ember életének nagyon szép része, de azután is van élet. Ha odakerül a sor, hogy vál­tani kell, fontos, hogy legyen egy papír a kezemben, mert arra is szükség van, annak el­lenére, hogy a gyakorlatban már nagyon sokat tanultam. Tényleg rettentő sok olyan él­sportoló van, aki a mának él, pedig tudomásul kell venni, hogy amikor vége lesz, talpon kell maradni.- Rebesgetik, hogy abbaha­gyod...- Nem ez foglalkoztat most, versenyre készülök. Persze vannak hosszú távú terveim. Az életemet az élsport után is a szőnyeg mellett képzelem el, gyerekekkel szeretnék foglal­kozni, de azt is tudom, hogy edzőként ma nem biztos, hogy meg lehet élni, ezért másban is kell majd gondolkodnom.- Az elképzelhetetlen, hogy el­szakadsz a sportágtól?- Tizennégy éves korom óta ezzel kelek, ezzel fekszem, hi­ányozna a sport, a csapat. Én itt nagyon jól érzem magam és nagyon szerencsés vagyok, mert 15 éve itt vagyok Pakson, soha nem kellett másban gon­dolkodnom. Laci bácsi min­dig tudott nekem edzőpart­nert hozni, nem kellett más­ban gondolkodni, itt mindig jól éreztem magam, nekem ez a hazám, itt tudok kiteljesed­ni. Ha az embernek jó a mun­kája, szereti, amit csinál és rá­adásul abban sikeres is, az na­gyon jó lelki egyensúlyt biz­tosít. Az életem egyik legna­gyobb szerelme a judo.- Soha nem csalódtál benne?- Tisztában kell lenni az­zal, hogy ha valaki erre adja a fejét, az lemondással is jár. Volt bennem egy belső moti­váció, az alá rendeltem min­dent, arra törekedtem, hogy minél jobb legyek, minél töb­bet tudjak teljesíteni. Egy per­cig sem bánom. Voltak persze csalódások, de ha mélyponton voltam, mindig a judo segített ki. Ha azt kérdeznéd, belevág­nék-e újra, gondolkodás nél­kül igent mondanék. Alaposan felkészültek a kézműves mesterség bemutatására a gimnazisták HÉTFŐ SZEKSZÁRD: Szörnyen boldog család (német animációs film), 15 óra. Gyilkosság az Orinet ex­­presszen (amerikai krimi), 17 óra. Thor: Ragnarök (amerikai akció­film), 19.30. PTE KPVK: „Az em­beri agy funkciói az elmúlt évezre­dek tükrében a nyugati és a keleti orvoslás szemszögéből" - dr. Kon­­dákor István egyetemi magánta­nár, a Tolna Megyei Balassa János Kórház és Egyetemi Oktatókórház Neurológiai Osztály osztályvezető főorvosának előadása, 15 óra. Babits Mihály Kultu­rális Központ Csatár Terem: Új ki­hívások a gyermek egészségének védelmében. Egészség, magatar­tás a gyermek- és a serdülőkor­ban - dr. Barna Györgyi gyermek­­gyógyász, vezető háziorvos elő­adása, 17 óra. KEDD Szörnyen boldog család (német animációs film), 15 óra. Gyilkosság az Orinet ex­­presszen (amerikai krimi), 17 óra. Thor: Ragnarök (amerikai akció­film), 19.30. Babits Mihály Kultu­rális Központ, Bödő Terem: A szív ritmusa időskorban - dr. Benczúr Béla kardiológus főorvos előadá­sa, 14 óra. Mozi előtér: a ritka be­tegségekkel születettek által ké­szített képzőművészeti alkotá­sokból rendezett Ritka szépségek című kiállítást Pekari Bernadett, a szervező Garay János Általános Is­kola igazgatója nyitja meg, 15 óra. Wosinsky Mór Me­gyei Múzeum, könyvtárterem: a Sárkányos mesék, mesés sárká­nyok című meseíró-pályázat első hét helyezett meséjének bemuta­tása, 15 óra. 0300-05.«) M6 bal 106. km osoo-iooo M6 bal 111 km 0900-1100 6-os főút 145. km 0900-1200 M6 jobb 164. km 0900-1200 6os főút 93. km 0930-1100 Szakát* Fő u. 26. 0930-1130 Dombóvár. Köztársaság u. 27. 1200-1500 Várdomb, Koasdt a. 5Q/A 1230-1500 Hógyész. Ady u. 13. 1330 1530 Várdomb, Kossuth u. 50/A. 1330-1530 60s főút 113. km 1400-1500 M6 jobb 108. km 14:00-17:00 61-es főút 84. km 15:30-1700 Högyesz, Fő u. 26. 1530-1830 56os főút 5. km 16.00-1900 M6 bal 153. km 1700-20«) Nagydoroft.Kossutbu.108. 117:30-1830 Zomba, Rákóczi 11.56. 2030-2230 M6 jobb 134. km 2100-0000 61-es főút 71 km Szekszárd, Véradó Állomás 8.00-17.00 Sikert aratott diákjaink előadása VESZPRÉM-SZEKSZÁRD Veszp­rém adott otthont a XXII. Or­szágos Ifjúsági Honismereti Akadémiának. A rendezvény­re diákok készültek fel határon innen és túlról - többek között Aradról, Temesvárról, Horgos­ról - egy megadott témában, és 15-20 perces előadást készí­tettek belőle. Az idén a mester­ségeké volt a főszerep, össze­sen húsz előadást hallhattak a résztvevők róluk. Az esemény­re mintegy 50 diák és felkészí­tő tanár érkezett. Tolna megyét a Szekszárdi Garay lános Gimnázium há­romfős csapata képviselte dr. Gesztesi Enikő felkészítő ta­nár kíséretében. A diákok - Angyal Réka, Molnár Eszter, Andi Norbert 9. B osztályos ta­nulók - első jelentős munká­ja volt az alkotás. Gesztesi ta­nárnő elmondása szerint a di­ákok a prezentáció segítségé­vel bemutatott előadásukra he­tek óta készültek. Nepp Dénes, az ország egyik legjobb és leg­ismertebb szíjgyártó mesteré­nek életébe és munkásságába, valamint a szíjgyártás alapjai­ba ásták bele magunkat: átol­vastak több mint száz cikket a mesterről, a témával foglalkozó sok-sok szakkönyvet átolvas­tak, megtanultak pontosan for­rást feltüntetni és lábjegyzete-Angyal Réka (barlól), Molnár Eszter és Andi Norbert Beküldött kép két készíteni. A mester műhe­lyében is többször megfordul­tak, interjút készítettek vele. Az előadáson szabadon beszél­tek, nagy sikert arattak. Ennek a programnak a legnagyobb tétje, hogy a legjobb előadások megjelennek a Honismeretben, a Honismereti Szövetség lap­jában. A rendezvényen meg­jelent a lap főszerkesztője, Há­la József, aki külön gratulált a diákoknak, s elmondta nekik, hogy kiválasztotta a gyerekek munkáját publikálásra. A felnőtt kutatók előadásai és a diákok korreferátumai mel­lett maradt idő a város és a kör­nyék felfedezésére is. TN Dombóvár, Kórházi véradó 8.00- 14.00 Szekszárd, Szent József Iskolaközpont 15.00- 18.00 I regszemcse, Művelődési Ház 13.00- 15.00 Dombóvár, kórházi véradó 8.00- 14.00 Dunaszentgyörgy, Teleház 10.00- 16.00 Szekszárd, Véradó Állomás 8.00- 15.00 Dunaföldvár 2 cm, Paks 146 cm, Dombori 195 cm, Árvízkapu 561 cm, Baja 286 cm. A Sió Palánknál 184 cm.

Next

/
Thumbnails
Contents