Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-11 / 263. szám
12 KULTÚRA 2017. NOVEMBER 11., SZOMBAT A rossz és túlterhelt anyák újra akcióba lendülnek a mozivásznon Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Az egyik főszereplő Mila Kunis, aki elhatározza: visszaszerzi magának és barátnőinek az ünnep önfeledtségét FILM Bár fura, hogy már novemberben karácsonyról szóló film kerül a mozikban, a Rossz anyák karácsonya esetében az ünnep csak ürügy a komédiázásra. Az alaphelyzet szerint - és a köztudatban is - a karácsony a szeretet és a béke ünnepe, amikor a család tagjai felhőtlenül pihennek és élvezik egymás társaságát. A film szerint lehet, hogy ez valahol így van, de van olyan anyuka, akinek a karácsony maga a horror: rengeteg készülődés, vásárlás, főzés és stressz, csak minél jobban sikerüljön az ünnep. Három főszereplőnk, Amy (Mila Kunis), Kiki (Kristen Bell) és Carla (Kathryn Hahn) úgy dönt, hogy „visszaszerzik” az ünnepet maguknak, vagyis nem stresszelnek semmin, mindent úgy fognak csinálni ahogy nekik jólesik. Azonban a tervbe hiba csúszik: külön-külön, de mindhárom főszereplő hölgynek megjelenik az anyja, előre nem látott problémákat és poénhegyeket zúdítva a szereplőkre és a nézőkre is. Amy anyja karót nyelt úrinő, aki mindent jobban tud a lányánál, és mindent meg is tesz, hogy minél felejthetetlenebb legyen a családi ünnep, kezébe veszi az ügyeket a házdekorálástól kezdve a kórusversenyig és egy jazz-zenész meghívásáig a nappaliba. Kiki anyja képtelen elengedni felnőtt lányát, annyira tapad rá, hogy még a pizsamáján is az ő arcképét viseli. Carla anyja talán a leglazább, egy öreg rocker nő, aki kamionstoppal érkezik és mindvégig füvet szív (Susan Fotó: Freemanfilm.hu Sarandon alakítja), de ő meg kizárólag azért tűnik fel, hogy pénzt szerezzen a lányától. Ez tehát az alapsztori: van három anyuka meg az ő anyukáik, vagyis hat nő, ahogy öszszevissza kavarnak - a vége természetesen a teljes őrület. A Rossz anyák karácsonyának nehéz elmesélni a történetét, mert olyan nincs. A film inkább szkeccsgyűjtemény lett, vagyis vicces, egymáshoz lazán kapcsolódó epizódok sorozata, amit a szereplők bénázása köt össze. Az epizódok hol nagyon humorosak, hol kevésbé, bár ez ízlés kérdése is - az egyik főszereplő anyuka románca a sztriptíztáncos fiúval például tele van komikus jelenetekkel, de a konzervatívabb nézőknél kicsaphatja a biztosítékot a sok képi és párbeszédbeli erotikus utalás. Ám a film ennek ellenére szerethető, és sok vicces pillanatot szerezhet. A Másnaposok-trilógiát alkotó szerzőpáros, Scott Moore és Jon Lucas tavaly az iszákos férfiak után a nőkre, azon belül is a túlterhelt anyukákra helyezve a hangsúlyt elkészítette a Rossz anyák című vígjátékot, ami hatalmas kaszszasiker lett világszerte. A Mila Kunis, Kristen Bell, Kathryn Hahn főszereplésével készített első rész után hamar megérkezett a folytatás is, ugyanazokkal az anyukákkal a középpontban - a téma pedig ezúttal a karácsony előtti és a karácsonyi őrület. Rossz anyák karácsonya EREDETI CÍM: A Bad Moms Christmas. Színes, szinkronizált amerikai vígjáték. ÍRTA ÉS RENDEZTE: Jon Lucas, Scott Moore. FŐSZEREPLŐK: Mila Kunis, Kristen Bell, Kathryn Hahn, Susan Sarandon, Christine Baranski, Cheryl Hines, Jay Hernandez, Peter Gallagher. ZENE: Christopher Lennertz. FÉNYKÉPEZTE: Mitchell Amundsen. GYÁRTÓ: Huayi Brothers. JÁTÉKIDŐ: 104 perc. KORHATÁR: 16. FORGALMAZÓ: Freeman Film. MAGYARORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. november 9. Sajátos székely néprajzi könyv Tíz elbeszélés a 20. század Magyarországáról A kommunizmus abszurditása őrület Karácsonyi ünnep előtti KÖNYV Sajátos könyv a Székelyország - szerelmes földrajz, egyszerre néprajzi munka, útikönyv, személyes vallomás. Műfaját tekintve egy hosszú esszé, amelyben a szerző egyéni látásmódja, saját élményei éppen olyan fontosak, mint a tárgyalt téma. A történelmi székely helységeket, tájakat és Csángóföld vidékét mutatja be a könyv, megközelítése pedig egyszerre földrajzi, régészeti, történelmi, néprajzi, és nagy hangsúlyt helyez a hagyományokra és a folklórra is. Mindezt sajátos szerzői szemléletmóddal teszi, amitől a könyv kiemelkedik a szokványos útirajzok sorából. Hegedűs Imre János székelyhidegkúti születésű író, műfordító, irodalomtörténész a könyvben nem is tagadja személyes elköteleződését, rajongását és elhivatottságát a téma iránt. A szerző a hetvenes években a romániai magyar sajtóban kezdett publikálni, először pedagógiai publicisztikákat. 1984-ben kiköltözött Ausztriába, a Bécsi Napló, a Szabad Európa Rádió és a Burgenlandi Rádió magyar nyelvű adásának munkatársaként dolgozott. Emellett eszzéi és irodalmi tanulmányai jelentek meg az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében. A Székelyország a negyedik megjelent könyve - egyszerre tudományos igényű, objektív, személyes hangú és nemegyszer publicisztikai élű szöveg. Bár a kötet érzelemgazdag és szubjektív, kerüli azokat a romantikus túlzásokat és a mítoszépítést, amibe az anyaországi szerzők gyakran beleesnek, ha székely tematikában írnak. Hegedűs Imre János nem tájjellegű rezervátumként tárgyalja a székelységet és Székelyföldet, hanem olyan alapvetésként, ami a magyar identitás része. KV Könyvajánló HEGEDŰS IMRE JÁNOS: Székelyország - szerelmes földrajz. KIADÓ: Magyar Napló. BORÍTÓ: Zách Eszter. OLDALSZÁM: 300. ÁR: 5000 Ft. KÖNYV A Generalisszimusz az Akácfa utcában kiérlelt, olvasmányos és nem utolsósorban tanulságos kötet. Tíz elbeszélést tartalmaz a 20. század történelmi viharait megélő szerző élményeiből, valóságalapú, de irodalmi szintű szövegeket. Marosi Gyula (1941) több mint ötven éve publikál, első műve 1966-ban jelent meg. A József Attila-díjas író volt az Akadémiai Kiadó tördelőszerkesztője, a Kortárs folyóirat munkatársa és a legendás Mozgó Világ folyóirat prózarovatának vezetője is. 1978 és 2001 között a Magyar Televízió dramaturgjaként dolgozott, forgatókönyveket írt saját és klaszszikus írók művei alapján. Novelláin és elbeszélésein is látszik a forgatókönyvírói és a filmes rutin: szövegei képszerűek,-szinte megelevenednek a papíron, az olvasó sokszor úgy érzi magát, mintha egy filmet látna. „Maradok a prózaírók kaptafájánál: egy történetet, hitem szerint egy érdekes történetet szeretnék elmesélni” - írja Egy másik élet című novellájában, és ez akár a könyv minden írásának a mottója is lehetne. Marosi szövegei történetközpontúak, árnyaltak, és nem egy novellája igen mély kérdéseket boncolgat, akár az öregedés, a halál témáját vesszük, akár a történelmi, magyarságunkkal kapcsolatos eszmefuttatásokat. Az önéletrajzi ihletettség végig tettenérhető a kötetben, a szerző kamaszkori élményein alapuló történettel indul a könyv, és a kötet írásának szinte a jelenidejével zárul. Közben pedig felsejlik a háttérben, sőt, olykor a történetek középpontjában a 20. századi magyar történelem második felének megannyi sorsfordító pontja, mint az 1956- os forradalom, a véres megtorlás, az úgynevezett konszolidáció és a kommunista mindennapok sokszor abszurd helyzetei. Az első novellában a főhős babszemekkel játssza újra az Egri csillagokból a várostromot, ám közben a kommunizmus mindennapjai kísértenek. Marosinak határozott véleménye és értékrendje van a rendszerváltás előtti időszakról, és fontosnak tartja az emlékezést a szocialista rendszer, a megtorlások és a hazugságok világára. Szövegei segítik az ilyenfajta kulturális emlékezést is, és átélhetőve teszik az akkori időszakot a kommuniszmus összeomlása után következő generációk számára is. Mindez személyes történeteken keresztül kerül az olvasó elé, jól megformált történetekben - a kötet irodalom ,és nem történettudományi munka. Jól tetten érhető ez a kötet címadó novellájában is: a Generalisszimusz az Akácfa utcában című történet nem más, mint 1956. október 23-ájának története, azon belül is a Sztálin-szobor ledöntéséé, alulnézetből, ahogy egy kiskamasz élte meg. A történet esendő nézőpontja ellenére mély történelmi és lelki tanúlságokat is hordoz. Kiválóan tetten érhető benne Marosi módszere: a személyes, egyedi, szinte intim elbeszélésmódon keresztül nyit tágabb perspektívát a kor, a történelem összefüggéseinek megértésére. Karácsony Vencel Könyvajánló MAROSI GYULA: Generalisszimusz az Akácfa utcában - Elbeszélések és novellák. KIADÓ: Magyar Napló. BORÍTÓKÉP: Fortepan. OLDALSZÁM: 238. MEGJELENÉS: 2016. ÁR: 2500 Ft.
