Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-05 / 233. szám

4. ALMANACH - Ci KÓ 2017. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK A szüreti felvonulás résztvevői színt és vidámságot vittek a falu utcáira, ahol lelkes nézőközönség, frissítő és harapnivaló is várta őket. Sokan voltak kíváncsiak a zenés-táncos menetre A szüretet, a német-magyar barátságot és a templom jubileumát is ünnepelték CíKÓ A CIKKET ÍRTA ÉS A FÉNYKÉPEKET KÉSZÍTETTE: HARGITAI ÉVA Bernd Schmidt és Haures Csaba úrpartner^erzöd®ssel Együtt ünnepelték a szüre­tet, a cikói templom fenn­állásának 250. évforduló­ját, majd megújították test­vértelepülési kapcsolatukat Cikó és Dautphetal lakói, képviselői. Hargitai Éva szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu CIKÓ - Egy álom, ami a mai napon valóra válik. Nagyon köszönjük falunk két koráb­bi polgármesterének Forray Gellértnek, hogy húsz év­vel ezelőtt kitalálta, és dr. Fe­­rencz Mártonnak, hogy élet­ben tartotta ezt a kapcsolatot. - mondta Haures Csaba vasár­nap. Cikó polgármestere a te­lepülésük és Dautphetal kö­zött fennálló testvértelepülési kapcsolatuk jubileumi ünnep­ségén megköszönte a vendé­geknek, a két település lakói­nak, hogy ők is „tolták a kap­csolat szekerét”. Az általános iskola részéről pedig Glöckner Jakabnak, Illés Istvánnak azt, hogy a két önkormányzat kö­zött cserediák programot tu­dott létrehozni és fenntarta­ni. Reményét fejezte ki, hogy húsz év múlva is ünnepelhet­nek majd, viccelődve hozzá­téve, hogy bár akkor már biz­tosan nem ő lesz a polgármes­ter, azért szívesen eljön a jubi­leumi programra. A vasárnap az emelke­dett, ugyanakkor jó hangula­tú ünneplésé volt Cikón, hi­szen nemcsak a testvértelepü­lési kapcsolat fennállásának 20 éves évfordulójáról, ha­nem a római katolikus temp­lom fennállásának 250. évéről is megemlékeztek. A délelőtti német nyelvű misét dr. Udvar­­dy György püspök celebrálta Wigand István plébánossal. Ezt követően megkoszorúzták a két világháborúban elhuny­tak, kényszermunkára elvit­tek és kiutasítottak emlékmű­vét, ezt követően látták el a két önkormányzat polgármes­terei, Haures Csaba és Bernd Schmidt kézjegyükkel a part­nerségi kapcsolatot megújító dokumentumokat, abbeli re­ményüket is kifejezve, hogy a kötelék továbbra is ilyen erős marad. Egyébként idén tavasz­­szal ezt már a hesseni önkor­mányzatnál is megtették. Dautphetal polgármeste­re köszöntőjében kifejtette, húsz év alatt voltak magassá­gok és mélységek, de nagyon szép, hogy még ennyi idő után is tudnak egymásnak örülni, együtt ünnepelni. Ezt a Né­metországból érkezett részt­vevők magas száma is mu­tatja, hiszen a jeles alkalom­ra több mint hetvenfős dele­gáció érkezett. Hozzátette, a dokumentumok megújításá­val megerősíthetik ezt a kap­csolatot és bebizonyíthatják, hogy az emberség milyen fon­tos. Ugyanakkor ez csak pa­pír, ennél fontosabbak azok az emberek, akik ezt a kapcsola­tot megélik. Ismét nem jöttek üres kézzel, a vendéglátást ajándékkal köszönték meg. Az alkalmat jelenlétével megtisztelte Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzatának el­nöke. Köszöntőjében elmond­ta: „A kisebbségek igazi híd­építők, hiszen az a nagyon sok német-magyar testvértelepü­lési kapcsolat, amely a rend­szerváltást követően létrejött, nagyon gyakran a kitelepítet­tek és az itt maradtak kezde­ményezésére kelt életre. Ha egy kötelék, mint a cikói, két évtizedet is kibír, akkor el le­het mondani, hogy van értel­me, van tartalma. Ez a szerep különösen fontos akkor, ami­kor nehezebb időszakot élünk, amikor közös kontinensünk Európa helyzete is nehezebb.” Helmut Hüber, a Cikóról el­származottak közösségének nevében szólt a jelenlevőkhöz, hangsúlyozva, hogy ennek a köteléknek a létrejöttéért a munkaközösségük tagjai is sokat tettek egykor, közülük többen már nincsenek az élők sorában. Felidézte a múlt szá­zad történéseit, amelyek sza­kadást hoztak a német és ma­gyar nemzet közötti jó kap­Több utcán keresztül haladt a látványos szüreti menet csolatban, hozzáfűzve, évtize­deknek kellett eltelniük, hogy helyreálljon. Ez pedig azért si­kerülhetett, mert a megértés­re és a testvériségre való aka­rat mindkét oldalon adott volt. Az ünnepségen részt vett Amreinné dr. Gál Klaudia, a Tolna Megyei Kormányhiva­tal főigazgatója, valamint több környező település polgár­­mestere is. A délután folyamán még fel­avatták a tájszobában a Rónai Józsefné tevékenysége előtt tisztelgő emléktáblát. Teri né­ni nagyon sokáig volt kapcso­lattartó a testvértelpülések között, egyben a német nem­zetiségi önkormányzat elnö­ke, illetve a német nemzetisé­gi kórus vezetője is. Két évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig aktívan kivette a részét a köz­ség kulturális és közéletéből. A nemzetiségért végzett tevé­kenységét több elismeréssel is méltatták, például „PRO CUL­­TURA MINORITATUM HUN­GÁRIÁÉ” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) díj­jal is. Mindig lehetett rá szá­mítani, sokat köszönhet neki a falu, többek között az ő veze­tésével jött létre a tájszoba is, amelyben most emléktábláját elhelyezték. Haures Csaba polgármester fontosnak tartotta kiemelni, hogy a faluban több tucatnyi lakót illet köszönet, amiért a testvértelepülésről érkezettek vendéglátása és a hétvégi ren­dezvények ilyen jól sikerül­tek, hiszen mintegy harmin­cán serénykedtek, főztek, sü­töttek, nélkülük mindez nem valósulhatott volna meg. Megkoszorúzták a két világháború, a kitelepítés éra kényszermunka cikói áldozatainak emlékművét AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA: CIKÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Színes és vidám volt a felvonulás Színes forgatag vette birtok­ba szombaton Cikó több utcá­ját is, lévén, hogy a szüreti felvo­nulást tartották meg a települé­sen. Sokan voltak kíváncsiak a zenével, táncosokkal, lovasok­kal kísért, számos nemzetiség, hagyományőrző csoport rész­vételével - köztük a falu test­vértelepüléséről, Dautphetal­­ból érkezett vendégekkel - ha­ladó menetre. Sokáig élvezhet­ték a látványt, hiszen több he­lyen is megálltak a felvonulók, volt ahol frissítővel és remek sü­teményekkel is kényeztették őket. A szombat délután emel­lett még - Völgységi Németek a Donyec medencében című - ki­állításmegnyitót, valamint sze­kértoló versenyt is tartogatott. A háromfős nevező csapatok­nak nem volt könnyű dolguk, hi­szen az iskoladombra kellett „felsegíteniük” a négykerekűt. Az iskola udvarán a helyi óvoda és iskola növendékei, a Német Nemzetiségi Kulturális Egye­sület Bonyhád kórusa, a Bátai Vadvirág Cigány hagyományőr­ző csoport, a Cikói Székely-Né­met Hagyományőrző Egyesü­let, a Trachten-, Tanz und Bra­uchtumsgruppe Dautphe, a Bá­tai Tambura Zenekar, a Kakas­­di Sebestyén Ádám Székely Tár­sulat és a bonyhádi Kränzlein Néptánc Egyesület képviselői léptek fel és szórakoztatták a nagyérdeműt. Az így megalapo­zott hangulatú napot este szüre­ti bállal koronázták meg. Két jubileumot is ünnepeltek

Next

/
Thumbnails
Contents