Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-30 / 253. szám
ß MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 30., HÉTFŐ Makk Norbert mesterszakács Bitner Gáborral együtt sütött-főzött Vancouverben Hazai ízeket kínáltak Kanadában A kanadai magyaroknak tartott többnapos ünnepségen, Vancouverben főzött a bátaszéki Makk Norbert szakácstársával, Bitner Gáborral együtt. A hazai ízeket kínálták a meghívott vendégeknek, akik nagy szeretettel fogadták az óhazából érkezett küldöttséget. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu BÁTASZÉK-VANCOUVER A százötven éves Kanadát ünnepelte a világ október elején, ennek részeként Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kérte fel Makk Norbert és Bitner Gábor szakácsokat, hogy segítsenek lebonyolítani a Vancouverben élő magyarok vendéglátását. A több napig tartó fogadások, ünnepségek a Magyarok Házában zajlottak.- Október 3-án, hetven fős vendégsereget láttunk vendégül, ők zömében étteremtulajdonosok voltak, amerikai, orosz, illetve kínai állampolgárok. - mondta Makk Norbert. - Magyar alapanyagokat vittünk magunkkal, szürkemarha-, bivaly- és mangalicahúst. Többféle ételt, finomságot készítettünk, sülten, pároltan, hideg előételként, a már említett húsokból. A második napon állófogadással vártuk a vendégeAbrahám Tibor (balról), Makk Norbert és Bitner Gábor Vancouverben, Kanadában, október elején Beküldött kép két, hideg előételekkel, finom falatkákkal. Több mint nyolcszázán fordultak meg azon a napon nálunk, ugyanis az utcáról bárki bejöhetett. A harmadik napon a Magyarok Házában gálavacsorát szerveztek a kint élő magyarok képviselőinek, közel százötven vendégnek. Ott volt a kanadai nagykövet, a főkonzul és több gazdasági vezető. A műsor is felemelő volt, hiszen operettet, cigányzenét, magyar táncdalokat hallgathattak a vendégek. Két kaposvári hölgy rétest is sütött, annak is nagy sikere volt. A negyedik napon a Körösi Csorna Sándor ösztöndíjprogramban részt vevő egyetemistákat vendégeltük meg. Kimerítő volt számukra a négy nap, a teljes ételkínálatot a két szakács és néhány segítő készítette el, reggel fél 7-től éjfélig dolgoztak. A négynapos megfeszített munka után két hétig ismerkedhettek a környezettel, jártak a Sziklás hegységnél, a Csendes-óceánnál, és barátságokat kötöttek a kint élő magyarokkal.- Az első napokban nagyon szenvedtünk, mert 9 óra az időeltolódás - folytatta Makk Norbert. - Hétfőn értünk oda, és péntek volt az első nap, amikor aludni tudtunk, ugyanis teljesen felborult a biológiai óránk. Ugyanakkor mindenért kárpótolt bennünket az a szeretet, amellyel a kint élő magyarok körülvettek bennünket. Az '56-os disszidensek közül már nem sokan élnek. Akik a '70-es években mentek ki, nagyon szépen, választékosán beszélték a magyar nyelvet. A fiatalok közül - a 3-4. generáció - már nem beszélnek ilyen jól magyarul, de a gyökereiket ők is ápolják. A Magyarok Házában minden hétfőn összejönnek, régi magyar filmeket néznek, együtt főznek, beszélgetnek. Az épületen, mely valamikor színház lehetett, több mint hetven éve ott leng a magyar zászló. A Magyar Diaszpóra Tanács elnöke, Ábrahám Tibor is nagy szeretettel fogadott bennünket. Hogy hogyan élnek a kanadaiak, a kérdésre Makk Norbert elmondta, egészségesen táplálkoznak, nagyon odafigyelnek arra, hogy az alapanyag génkezelt-e. Csak kanadai árut vesznek, és hetente legalább háromszor halat esznek. A Csendes-óceán közelsége ezt lehetővé is teszi. A fiatalok előtt pedig nagy lehetőség áll, Kanada folyamatosan fejlődik, építkezik, keresik a jó munkaerőt. Makk Norbert Bátaszéken él feleségével, Zsuzsival és kisfiával, az öt éves Mátéval. Mint mondta, családjukban nem volt jelen a vendéglátás, mint szakma. Ő tengerész szeretett volna lenni minden áron. Kisebb szülői ráhatással került a szekszárdi vendéglátóipari iskolába, majd mesterszakácsként Budapestre, később külföldre. A főzés otthon neki a kikapcsolódást jelenti, ilyenkor Mátéval (aki édesapja szerint ötévesen már jobban szeletel mint némelyik végzős tanuló) közösen készítik az ételeket. A család kedvenc ételei: a szilvás gombóc és a kocsonya.- A Bodri Pincészet Optimus éttermében próbáljuk elvágni azt a köldökzsinórt, ami a rántott húst és a vendéget köti össze. Faluhelyen megkóstolhatják a saját receptúrából készülő ételeinket, a birtokon termő szarvasgombát - mondta Makk Norbert. HIRDETÉS SOKKAL TÖBBET ADUNK! 6 ajándék magazinnal többet, változatlan áron! Előfizetése megrendeléséhez vagy további információért hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-40-510-510-es telefonszámon, vagy egyeztessen kézbesítőjével. 1 1 Tolnai Népújság WWW. TEOL .HU Példamutatóan őrzik Bogyiszló folklórkincsét A „mennyei bandában” húzza húsz éve a prímás A prímás életének főbb mozzanatait ábrázoló fotókból láthattak kiállítást a résztvevők Fotó: Makovics K. BOGYISZLÓ A megye és az ország elitjébe tartozó népzenészek, táncosok is tisztelegtek a 20 éve elhunyt bogyiszlói prímás, a Népművészet Mestere, Orsós Kis János és hajdani együttese, a régi Bogyiszlói Zenekar tagjainak emléke előtt szombaton. A bogyiszlói cigány nemzetiségi önkormányzat ötévente rendezi meg az emléknapot. A főszervező Mihalovics Zsolt, a roma önkormányzat elnöke, a megyei Prima díjas mai Bogyiszlói Zenekar prímása, nem utolsósorban Orsós Kis János egyik unokája. Ám nem csupán a családi kötelék tartja össze ezeket a rendezvényeket: a honi népzene olyan kiválóságai, mint az egyaránt Kossuth-díjas Sebő Ferenc és a Csík Zenekar is megtisztelte az eseményt. Bár Orsós Kis Jánosra emlékeztek, egyben Bogyiszló, mint „mintafalu” és a helyi közösség példamutató hagyományőrző tevékenysége előtt is emelték kalapjukat a résztvevők. Horváth István honatya, államtitkár a „Bogyiszlói Köztársaságot” méltatta. Sebő Ferenc, a gálaest műsorvezetője arról beszélt, hogy Bogyiszló példát mutat hagyományőrzésből: itt nem csak zenészek, táncosok tevékenykednek, de megvan a befogadó közeg is, ami legalább ennyire fontos. A szombati gálaest is ezt bizonyította, hiszen értő közönség előtt, hatalmas sikerrel léptek fel a közreműködők, köztük a helyi együttesek, a Bartina Zenekar, vagy Kiss László és zenekara. Bár elhunyt zenészre emlékeztek, úgy tekintettek rá, mint aki már a „mennyei bandában” húzza, így a program egyszerre volt felemelő és vidám. A műsorvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a program szép példát ad a különböző nemzetiségek békés együttélésére. S. K.
