Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-25 / 249. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 25., SZERDA A Székely hét vendégei voltak a Hazajárók DOMBÓVÁR Székely hetet tartott a múlt héten a Dombóvári Székely Kör. Ennek részeként közönségtalálkozóra hívták a népszerű honismereti televízióműsor, a Hazajárók két alkotóját, Kenyeres Oszkárt és Jakab Sándort - tudtuk meg Horváth Józsefnétől, az egyesület elnökétől. Elmondta, hogy az Apáczai Csere János Szakközépiskola dísztermében rendezett program során egy együttműködési megállapodást is aláírtak. Ez többek között azt foglalja magában, hogy Bukovináról is készüljön film, illetve megegyeztek arról, hogy jövő tavasszal, első közös programként Lengyel-Annafürdőre tesznek kirándulást. Továbbá szándékukban áll, hogy Kenyeres Oszkár rendhagyó történelemórákon beszéljen a határon túli magyarság történelméről. A cél, hogy minél több emberhez eljussanak, és hogy bemutathassák a Kárpát-medence természeti és kulturális értékeit. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár szintén támogatásáról biztosította a Hazajárókat. H. E. A Hazajárók: Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor Fotó: TN Nincs fejlesztési forrás: a nagy vár nagy teher a kisvárosnak négyen működtetik a várat, plusz egy közmunkás. Mi a feladatuk? Látogatók, csoportok fogadása - hétvégén is -, foglalkozások, kiállítások, rendezvények szervezése, múzeumpedagógia, állagmegóvás és fejlesztés. Ez utóbbira sajnos semmi forrás nincs. Nagy teher a kisvárosnak ez a nagy vár. A béreket az állam fizeti, a fenntartási költségeket nagyjából fedezi, ami a forgalomból bejön, s ezzel körülbelül vége is a mutatványnak. Illetve van még mutatvány: várostrom és más érdekességek, A hagyományőrző csoportot Bencze Kornél vezeti amelyek a Becze Kornél által vezetett helyi hagyományőrző csoportnak köszönhetők. Megfizetni „természetesen” őket se tudják; gyakorlatilag szívességből harcászkódnak. S nincs pénz galambriasztásra, korlátfestésre, a lodzsa statikai vizsgálatára, a toronytető javítására és a kőtár beázásának megszüntetésére sem. Több vár felújítása napirenden van Magyarországon; a simontornyai jelenleg nem szerepel ezen a listán. Ez a vár 1975 óta látogatható. Azóta csak kisebb javítások történtek, átfogó felújítás nem volt. Pedig már ott kéne tartani, hogy korszerű várélményt kínáljanak a turistáknak, interaktív látványosságokkal! Azt mondja Máté Imréné némi malidéval, hogy ha hétszáz évig állt a vár, ha kibírta a 150 éves török uralmat, reméli, hogy nem az ő idejében fog leomlani... A lovagkori fegyvereket mutatja Máté Imréné, a simontornyai vár vezetője A szerző fotója A vár tulajdonosai között volt Beatrix királyné is A simontornyai vár a XIII. század második felében épült. Több tulajdonosa volt az idők során, akik újra és újra átépítették. Első urát, Simont, a Henczfia, majd a Laczkfi család tagjai követték, aztán a Kanizsai, a Garai család, majd Mátyás király felesége, Beatrix királyné tulajdonába került. Később, hosszabb ideig birtokolta még a Buzlai család. Török kézen 150 évig volt. A kuruc szabadságharc idején Vak Bottyán hadiszállásául szolgált, majd az osztrákok foglalták el. Aztán, mivel a stratégiai jelentősége megszűnt, csak romosodott. Feltárását, helyreállítását 1960- ban kezdték meg és 1975-ben fejezték be. Akkortól látogatható műemlék. Jobb A programkínálattal nincs baj a simontornyai várban, viszont az állaga romlik, s a szinten tartásra sincs elég pénz, nemhogy a fejlesztésre. Pedig a vezető, Máté Imréné szerint sürgősen meg kéne szüntetni a kőtár beázását, s más tennivalók is lennének. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SMONTORNYA Vérbeli múzeumpedagógus Máté Imréné. Már akkor ilyesmivel foglalkozott, amikor ez még nem vblt divat. Mikor 2008-ban a simontornyai várba került, megkezdte a gyermekprogramok szervezését. Ma már, őszszel és tavasszal, minden helyi alsós osztály tanrendjében szerepel a várlátogatás. S jönnek a környező településekről is: Tamásiból, Sárszentlőrincről, Cecéről. Megismerkednek a korabeli élettel, a harci eszközökkel, és a vár történetével, mely a XIII. században kezdődött. Kézbe vehetik a fegyvereket, és maguk is készíthetnek lovagsisakot karton- és ezüstpapírból. Később elhozhatják a szüleiket is a családi napra, a múzeumok éjszakájára vagy a vár napjára. E téren tehát nincs probléma, csakhogy a múzeumi rendszer négy évvel ezelőtti átszervezése során - amikor a vár a városé lett - az intézményvezetői teendők ellátása is Máté Imréné feladatává vált. Múzeumpedagógiával együtt ez sok egy személynek. Azelőtt dr. K. Németh András régész irányításával folyt a munka, de Szekszárdra helyezték, s magával vitte a státuszát is. Vagyis, négy álláshely maradt Simontornyán, napokra vár a vár Izgult a harminc tizenéves paraszt fiatal az iskola első évének vizsgáin Iskola nyílt 70 éve a grófi kastélyban A gyönyörű lengyeli kastélyban ma is virágzik a mezőgazdasági oktatás Archív fotó: M. W. LENGYEL Hetven éve, 1947. június elején tanév zárult az Apponyi kastélyban. Izgult az a harminc tizenéves paraszt fiatal, akik pályázati úton, ösztöndíjjal kerültek be az Apponyi kastélyban szervezett mezőgazdasági iskolába. Nem csak tudásukról, tanulmányi előmenetelükről kellett számot adniuk, hanem helytállásukról is! Amennyiben nem felelnek meg, akkor nem lesz folytatás! Izgalmas volt az évzáró a tanároknak és az iskola létrehozóinak is. Most dőlt el, mennyit sikerült a tanulóknak átadni, megérte-e, hogy egy grófi kastélyban tehetséges szegény paraszt gyerekekkel ingyenes oktatással, ingyenes ellátással belevágjanak új szakemberek képzésébe. Izgalmas volt a tanulók szüleinek is, hogy mi lesz a csemetéjükkel! Tanulhatnak tovább, vagy szélnek eresztik őket?'Lengyel község lakosságának sem volt mindegy, mert az iskola technikai személyzete (konyhai dolgozók, mezőgazdasági dolgozók, állatgondozó) közülük verbuválódott. Sok új elem volt ebben a tanítási, képzési rendszerben. Előre megmondták, hogy fele tanítási időt a tanteremben, felét gyakorlati munkával, műhelyekben, istállókban, szántóföldön szervezetten töltik el. Munkaruhát maguknak kellett biztosítani. Az étkezés - az akkori időnek megfelelően - szegényes volt. Barna kenyér, rántott leves, kukoricaprósza, hitler szalonna, főtt krumpli stb., de a tanulók nem elégedetlenkedtek, mert tudták, hogy otthon sincs más. 70 év elteltével megállapíthatjuk, sikeres volt az I. évfolyam. Ezen felbuzdulva újabb pályázatot hirdettek, hasonló feltételekkel. (Jómagam is ekkor kerültem Lengyelre.) Ez már 50 személyre, a harmadik pályázati kör már 100 személyre szólt. Ma 180 tanulója van a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolának. Köszönet és hála az első tanári karnak, akik az akkori viszonyok között világnézeti hovatartozásuk, származásuk miatt Lengyelen találtak állást és tudásukat, szívüket a paraszt fiatalokba fektették, jóra nevelték az ifjúságot. Az első évfolyamúak, de az utánuk következők is megtalálták a helyüket, zömében vezető beosztásban. így pl.: dr. Pallos István, aki a fejér megyei Gabona és Malomipari Tröszt vezérigazgatójaként dolgozott, Nyakas Lajos főagronómus, Markó József polgármester, Győrök Lajos osztályvezető, Csiszár Dénes osztályvezető, Mészáros András főagronómus, Fábián András a saját iskolája igazgatója lett. A volt osztálytársak az iskola tanulóinak megsegítésére alapítványt hoztak létre, mely még ma is él és működik. A 70 éves lengyeli apropó jó példa a jövőért tenni akarásra. dr. Varsányi József gyémántdiplomás agrármérnök A borászok fele kisüzemi bortermelő TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Tolna megyében is több száz kisebb borászat élt azzal az új lehetőséggel, miszerint márciusig kellett eldönteniük, hogy milyen formában folytatják tevékenységüket. A borászok több mint fele, 56 százaléka választotta a kisüzemi termelői státuszt. Az új jövedéki törvényhez kapcsolódóan kellett a változásról nyilatkozniuk a borászoknak. A termelőknek minden évben lehetőségük van átlépni az egyszerűsített adóraktári kategóriából a kisüzemi bortermelői kategóriába. Az átlépéssel választhatnak az eddigi pincekönyves rendszer és az új, egyszerűsített adminisztrációjú kisüzemi regiszter között. Ez utóbbi egyszerűsítéseket tartalmaz a több száz oldalas pincekönyvhöz képest.- A regiszter csak három részből áll, és nem kell a kitöltéséhez tanácsadókat felkérni, mint eddig - mondta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. M. I. Ma 180 tanulója van a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolának
