Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-21 / 247. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTOBER 21., SZOMBAT ___________________________________HIRDETÉS Sikeresen lezajlott a Tolna me­gyei Klímastratégia tervezeté­nek bemutatása és társadalmi egyeztetése az alábbi települé­sek polgármesteri hivatalaiban: Gyönk -09.21., 10-12 óráig Nagymányok - 09.21., 14-16 óráig Dombóvár -10.05., 10-14 óráig Szekszárd -10.16., 10-14 óráig www.tolnamegye.hu KEHOP-1.2.0-15-2016-00009 SZÉCHÉNYI A szigetvári Szulejmán-ku­­tatás jelenéről és jövőjéről kérdeztük dr. Kitanics Má­tét, a kutatócsoport szek­szárdi születésű tagját. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu - Kezdjük az elején! Mi történt a derviskolostor most folyó feltá­rása előtti években?- A Zrínyi-Szulejmán Kuta­tócsoport 2013 óta folyó mun­kája során Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen beazo­nosítottunk egy nagy kiterje­désű, 3-4 hektár területű osz­mán kori rommezőt - mondta dr. Kitanics Máté. - 2014-ben sikerült lehatárolni azt a he­lyet, amelyen az ebben az év­ben végzett talajradaros ku­tatások három nagyméretű, Mekkára tájolt épület alapja­it mutatták ki. 2015 őszén a három épületből álló komple­xum legkisebb elemének fel­tárása történt meg. Ennek so­rán kirajzolódott egy négyze­tes alaprajzú, előcsarnokon keresztül megközelíthető, kő­lapokkal burkolt építmény. A szerencsés módon fennma­radt és feltárt építőelemek Szu­­lejmán szultán isztambuli ma­uzóleumának díszítéseire ha­sonlítottak. Az ásatás végez­tével minden jel arra mutatott, hogy a magyar és török kuta­tók által is birodalmi, szultá­ni épületként meghatározott építmény Szulejmán szultán síremléke. A feltárást követő­en elvégzett kiegészítő felmé­rés során, a sírtól északnyu­gatra egy dzsámi alapjaira bukkantunk, amelynek ásatá­sára 2016. május-júliusban ke­rült sor. Szintén ekkor történt meg a sírkomplexumot védő palánkvár mintegy 5 méter széles és 2,6 méter mély árká­nak az azonosítása. A vizsgála­tok szerint egykor ennek a bel­ső oldalához kapcsolódott a pa­lánkfal, amelyet többször meg­újítottak. A török kori telepü­lés pusztulása után betemetett árokból vett talajminták alap­PROMÓCIÓ Korszerűsítik a tanuszodát, a gimnáziumot, a művelődési házat, kerékpárút épül Dr. Kitanics Máté és dr. Pap Norbert Szigetváron Beküldött képek A derviskolostor feltárt falai. Ma is zajlik a nagy alapterületű kolostor ásatása BÁTASZÉK Az elmúlt időszak­ban elnyert pályázatok teszik lehetővé, hogy számos fejlesz­tés elinduljon Bátaszéken. fövő nyáron kezdődhet meg az ipa­ri park fejlesztése, mondta dr. Bozsolik Róbert polgármester. A projekt célja vállalkozóba­rát környezet létrehozása, ahol számos színvonalas szolgálta­tás elérhetősége megfelelő ösz­tönzést adhat arra, hogy új vál­lalkozások létesüljenek. Célja továbbá a munkahelyteremtés, az inkubátor-tevékenység felté­teleinek megteremtése. Szeptemberben kezdődhetett meg az agrárlogisztikai köz­pont kialakítása, ahol a környé­ken megtermelt gyümölcsöket, zöldségeket nagy mennyiség­ben szakszerűen tudják majd tárolni, válogatni, csomagolni, és elősegítik ezzel a helyi ter­mékek piacra jutását. A fejlesz­téseket legfőképpen az indokol­ja, hogy a város környezetében lévő gyümölcs-és zöldségkultú­rák termőterülete nő. A vállalkozók kiválasztásá­val megkezdődött a tanuszo­da energetikai korszerűsíté­se. A projekt célja, hogy a hő­energia ellátásban a földgáz­­tüzelést kiváltsa a geotermi­kus energia. A tanuszoda tete­jén egy maximum 50 kW telje­sítményű napelemes villamos­A tanuszoda Fotó: Makovics energia-termelő telep létesíté­se a cél. A tanuszoda világítóbe­rendezéseit korszerű, kis ener­giaigényű világító testekre és fényforrásokra cserélik a vilá­gítási áramfelhasználás csök­kentése céljából. Az épület te­tőfelületén kerül kialakításra a pályázatban szereplő 49,82 kW teljesítményű napelemes rend­szer, melyet az épület villamos fogyasztásának részleges kom­penzálására kíván létesíteni a beruházó. Szintén szeptemberben kez­dődött a Cikádor Általános Isko­la és Gimnázium II. Géza Gim­náziuma energetikai korszerű­sítése. Ennek keretében az ön­kormányzat 27 kW-os napele­mes rendszer telepítését szeret­né megvalósítani. A fejlesztés célja a gimnázium fenntartási költségeinek csökkentése. Az Alsónyék-Bátaszék közöt­ti kerékpárút kiépítését teszi le­hetővé egy elnyert támogatás - mondta a polgármester il­letve a közművelődési érdekelt­ségnövelő támogatás keretében elnyert támogatásból megújul­hat a Petőfi Sándor Művelődési Ház áramhálózata, valamint a Kubinyi program keretében el­nyert szakmai pályázatnak kö­szönhetően új, interaktív ele­mekkel bővülhetnek a tájház állandó kiállításai is. M. I. A légifotón jól látszanak a tanyás szőlőterületen a feltárás helyszínei. A leletek arra utalnak, hogy Turbók városias település lehetett ján Szigetvár mellett egyedi, keleti jellegű növénykultúrát honosítottak meg a hódítók.- Milyen érdekes tárgyi emlé­kek kerültek elő? - kérdeztük a Tolna megyei kötődésű dr. Pap Norbertét, a kutatások irá­nyítóját.- A 2014. évi terepbejárások, illetve a 2015-17-es munkála­tok során a sírkomplexumnál többek között 16-17. századi kályhaszemek, keresztény és török ezüstpénzek, ékszerek, használati tárgyak, ólom tető­lemez-darabok, pisztoly-, pus­ka- és ágyúgolyók is előkerül­tek - válaszolta dr. Pap Nor­bert. - A tekintélyes számú, a korszakban drágának számí­tó kínai porcelán, valamint tö­rök kerámia leletek pedig ar­ra utalnak, Turbék városias település lehetett, ahol gazda­gabbak is sűrűn megfordul­tak. Jelenleg az U-alakú, meg­lepően nagy alapterületű ko­lostor ásatása zajlik. Ebben az úgynevezett tekkében laktak a sírt gondozó, helyi vallási életet meghatározó, az iszlám misztikus ágát követő halveti dervisek. Első turbéki veze­tőjük, sejkjük, az iszlám vi­lág ma is elismert hittudósa, a boszniai Szarajevóból érke­ző Ali dede volt.- Mit tudunk arról, hogyan zaj­lott az élet egy derviskolostor­ban?- Az egykor itt élő halvetiek negyvennapos, elmélkedéssel töltött elvonulásukról is ismer­tek. Erre a célra gyakran egy szűk helyiséget, a csilhanét használták, ilyen a turbéki kolostor északi szárnyán is előkerült. Rendszeres vallási szertartásuk a dzikr, amely­nek során vallási formulákat, illetve Allah nevét és mellék­neveit recitálva esnek révü­letbe, hogy ezáltal is közelebb kerüljenek hozzá. Helyi közös­ségük a szórakozást sem ve­tette meg, amiről az előkerült dobókockák is tanúskodnak. A turbéki leletek között ráadá­sul olyan pipákat is találtunk, amelyek alapján nem kizárt, hogy bódítószereket is hasz­náltak révülésük segítésére. Turisztikai központ lesz A kutatást 2013-ban mindösz­­sze néhány fő, köztük dr. Pap Norbert és dr. Kitanics Máté kezdte meg. A folyamatos bő­vülésnek köszönhetően ma már több mint 20 kutató, kü­lönböző tudományterületek képviselői dolgoznak az egyko­ri oszmán városka múltjának feltárásán. Jelenleg a kutatás szervezésében dr. Pap Norbert és dr. Fodor Pál kutatásvezetők mellett dr. Kitanics Máténak és Hancz Erikának van fontos szerepe. A kutatómunka jövő­jét alapvetően határozza meg, hogy 2017 júniusában egy kor­mányhatározat ismerte el a fel­fedezés kiemelkedő jelentő­ségét, és biztosított 145 mil­lió forint támogatást a vizsgá­latok befejezésére. Arról is ren­delkezett, hogy meg kell kezde­ni egy leendő kulturális turiszti­kai látogatóhely létesítésének a tervezését. Jövőre a kutató­­csoport befejezi a derviskolos­tor déli szárnyának, valamint a további épületek és az erődít­mény egyes részeinek, a falak­nak, a bástyáknak, a kapuzat­nak a feltárását. A terület rövi­desen a magyar állam tulajdo­nába kerül, és megkezdődik a leendő turisztikai központ ki­alakításának előkészítése. Ipari park és agrárlogisztikai központ Első sejkjük az iszlám világ ma is elismert hittudósa, Ali dede volt Szulejmán szultán sírja után most derviskolostort tárnak fel

Next

/
Thumbnails
Contents