Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-18 / 244. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTOBER 18., SZERDA Beszédes adat a szervezőmunkáról: 500 éves évforduló, 500 ezer kilométer A rendszerváltáskor szekszárdi lelkész volt a miniszteri biztos SZEKSZÁRQ A reformáció 500 éves évfordulójához kap­csolódó rendezvényen vett részt a hét végén a megye­­székhelyen dr. Hafenscher Károly, egykori szekszárdi evangélikus lelkész, jelen­legi zsinati elnök. Most egy új feladata is van: a jubile­um rendezvényeit koordiná­ló miniszteri biztos. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Sok mindennel foglalkozik, de a két legfontosabb titulusa: zsinati elnök és miniszteri biz­tos. Mit jelentenek, mivel jár­nak ezek?- A Magyarországi Evangé­likus Egyház legfelső döntés­hozó testületé a zsinat - vála­szolta dr. Hafenscher Károly.- Ez egy választott testület, aminek a lelkészi elnöke va­gyok. A másik pedig a Refor­máció Emlékbizottság mun­káját koordináló miniszte­ri biztosi megbízatás. A kor­mány 2013 őszén hozott egy döntést, misze­rint a 2017-es ju­bileumi év ren­dezvényeit megfe­lelően elő kell ké­szíteni, hogy mél­tó módon megün­nepelhessük a re­formáció 500 éves évfordulóját. Mert ennek az egyházon kívül is, az egész társadalom számá­ra fontos üzenete van. A fel­adatom az ebben közreműkö­dő állami vezetők, egyházi ve­zetők, a tudományos és kultu­rális élet képviselői és mások munkájának összehangolása.- Tehát most járja az orszá­got. Szekszárdra, ahol egykor lelkész volt, szívesebben jön, mint máshova?- Szekszárdon egy rövid­hosszú időszakot töltöttem. Ez öt év volt csupán, de éle­tem legintenzívebb, legtartal­masabb öt esztendeje 1989- től 1994-ig. Ide máig hazajö­vök. Azok az emberi kapcso­latok, az a lelki szellemi fel­­töltődés, amiben részem volt, a mai napig kihat a munkám­ra. Nehéz időszak után vettem át elődömtől ezt a gyülekeze­tei. Nem volt könnyű a szocia­lizmusban egyházi életet élni. S jött ’89, a kinyílás kezdete. Lehetőségünk adódott a temp­lom tatarozására, a csodálatos műemlék orgona rendbeho­zatalára, sok fát, bokrot ma­gam ültettem ebben a kert­ben, sok szerelési munkát ma­gam végeztem. Megpróbáltuk a templomot és a parókiát ott­honossá varázsolni belülről, kívülről pedig méltó módon megjeleníteni az evangélikus­­ságot. A szolgálatomat még a Felszabadulás téren kezdtem, s az akkori polgármester, Ko­csis Imre Antal támogatásá­nak is köszönhetően sikerült elérni, hogy megváltozhasson a közterület neve, így lett Lu­ther tér.- Az evangélikusságról Tolna megyében az egyik legrango­sabb oktatási in­tézmény, a bony­hádi gimnázium is az emberek eszébe jut. Máshol is ilyen erősek az iskoláik?- Egyházunk is­kolarendszere szé­pen kibővült. An­nak idején min­den iskolánkat elvették. Ma 19 gimnáziumot működte­tünk, és negyven fölött van az egyéb oktatási intézményeink száma, köztük az Evangélikus Hittudományi Egyetem. Fon­tos, hogy amit a reformáció örökségeként továbbviszünk, azt a fiataloknak is átadjuk.- Most az egyházon kívüliek­nek is átadhatnak üzeneteket, hisz sokan figyelnek önökre. Hány rendezvényük van, s me­lyek a legfontosabbak?- Tavaly egy jelentős ese­ménnyel indult az 500 éves jubileummal kapcsolatos ren­dezvénysorozat, amikor az A Felszabadu­lás tér neve %z ő Kezde­ményezésére változott Lu­ther térre Hafenscher Károly lelkészi pályája egy kedves színhelyén, Szekszárdon Fotó: Makovics Kornél Más feladatai mellett jelenleg két egyetemen óraadó Dr. Hafenscher Károly 1957- ben született Budapesten. Evangélikus lelkészi diplomáját 1980-ban vette át, karvezetői diplomát 1989-ben szerzett, 2010-ben doktorált. Lelkészi pályáját Keszthelyen kezdte 1980-ban. Onnan Csen­gődre, majd Szekszárdra ke­rült, ahol már egyházmegyei esperesként is szolgált. 1994-től 1998-ig a Budavári Evangé­likus Egyházközség lelkésze, a Luther Kollégium igazgató lel­késze, majd 2000-től 2008-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója volt. Ebben a minő­ségében az evangélikus egy­ház összes gyülekezetéért és összes intézményéért felelős munkát látott el. Jelenleg a Magyarországi Evan­gélikus Egyház zsinatának lel­készi elnöke, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ igazgatója és a Reformáció Emlékbizottság munkájáért fe­lelős miniszteri biztos. Emellett tanít is. Óraadó tanár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyete­men és az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetemen. Evangélikus Világszövetség és Ferenc pápa közösen tekin­tett vissza bűnbánattal a múlt­ra, és közös célokat kitűzve te­kintett a jövőbe. A négy előké­szítő évben és az idei emlék­évben a Reformáció Emlék­­bizottság több mint kétezer programot támogat a Kárpát­medencében. Alapvetően nem beruházásokról, szobrok állí­tásáról van szó, hanem „em­berekbe invesztálunk”. Talál­kozók, programok szervezé­séhez járulunk hozzá, melye­ket a múltba tekintés, a közös gyökerekhez való visszanyú­­lás jellemez, s reméljük, hogy ebből táplálkozva új hajtások is születhetnek. Magyaror­szágon a nyitó nagyprogram január 6-án a Művészetek Pa­lotájában volt, a záró közpon­ti rendezvény pedig a Papp László Sportarénában lesz ok­tóber 31-én, ökumenikus is­tentisztelettel, miniszterelnö­ki beszéddel, kulturális mű­sorral. Számítunk 11 ezer résztvevőre, s a televízión ke­resztül több százezer nézőre. Azt hiszem, a számok magu­kért beszélnek. Valódi prog­­ramdömpingnek érünk las­san a végére. Egy, a szervező­­munkával összefüggő érdekes adat: 500. évforduló, 500 ezer kilométer. A napokban vettem észre, hogy az autóm számlá­lója átlépte ezt a számot.- Mi mindennek a hozadéka?- A legfontosabb hozadék, hogy témává vált a reformá­ció. Az egész magyar társada­lomban, azok között is, akik ezekről a dolgokról eddig sem­mit nem hallottak, átjött vala­mennyi . információ. Szeret­nénk megmutatni, hogy azok az értékek, amelyek a protes­tantizmus számára fontosak, mások számára sem közöm­bösek. Hatnak a családi élet­re, a gazdasági életre, a kultu­rális életre. Ezt mi tudatosíta­ni akarjuk. S ha sikerül a múlt kincseit mai értékekkel is gaz­dagítani, már nem dolgoztunk hiába. Felidézték a találkozón az elszállt iskolai évek megannyi szép emlékét Egy napra újra gimnazisták lettek Nem változott az ipari termelés SZIKSZÁRD Ötvenöt éves érettségi találkozójukra gyűltek össze egykori alma materük bejárata előtt a Ga­ray János Gimnázium 1962- ben végzett 4. C osztályának diákjai. A találkozón a közép­iskola jelenlegi tanulói vers­sel és zenével köszöntötték az öregdiákokat. Ezt követte az elmaradha­tatlan osztályfőnöki óra, me­lyet az elhunyt Cséke Mik­lós tanár úr helyett az ese­mény főszervezője, Durgo­­nics János tartott meg. Min­den jelenlévő két percet ka­pott, hogy elmondja, mi tör­tént vele az elmúlt bő fél év­században. Az intézményből a csapat útja az alsóvárosi temetőbe vezetett: a rohanó élet elillanó és soha meg nem ismételhető csodáját idéz­ték fel mécsesgyújtással el­hunyt társaik, tanáraik em­léke előtt fejet hajtva. A közös ebédet a Garay sörö­zőben fogyasztották el a „vén diákok”, akik aztán kötetlen beszélgetéssel múlatták az időt. Mindenkinek eszébe ju­tott egy érdekes iskolai törté­net, jó is, rossz is - amelyek az idő távlatából mind meg­szépültek -, nosztalgiázva be­szélgettek diákcsínyekről és komolyabb témákról. B. L. Több mint fél évszázada, 1962-ben végeztek a szekszárdi Garay-gimnáziumban Beküldött kép TOLNA MEGYE A négy főnél töb­bet foglalkoztató ipari telephe­lyeken az év első negyedévé­ben 133 milliárd forint ipa­ri termelési értéket - ugyan­annyit, mint egy évvel ezelőtt - hoztak létre a KSH legfris­sebb adatai szerint. Országo­san 7,5 százalékos bővülés tör­tént. A 49 főnél többet foglal­koztató megyei székhelyű ipa­ri szervezetek termelési érté­ke 92 milliárd forintot tett ki. A feldolgozóipar meghatározó területei közül a villamos be­rendezés gyártásának volume­ne 4,7 százalékkal emelkedett, az élelmiszeriparé viszont 8,7 százalékkal csökkent. TN

Next

/
Thumbnails
Contents