Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-17 / 243. szám
2017. OKTÓBER 17., KEDD KITEKINTŐ g Dr. Aknai Tamás művészettörténeti előadása Courbet bódéból indult a világhír felé Dr. Aknai Tamás idén tavasszal is tartott előadás-sorozatot Szekszárdon Sárközi kiállítás nyílt a fővárosi múzeumban TOLNA MEGYE-BUDAPEST A tolnai Sárköz egykori és mai népművészetét bemutató kiállítás nyílt pénteken a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban - tette közzé az MTI. A tárlat anyagában a sárközi falvak viseletéiből, hímzéseiből, szőtteseiből, népi ékszereiből, kerámiáiból látható válogatás. A kiállítást Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató nyitotta meg. Köszöntője szerint a magyar kultúra, népművészet kis falucsoportonként különbözik egymástól, és annak minőségében is nagy eltérések vannak. Mint mondta, vannak vidékek, mint ahogy a Sárköz is, ahol kimagasló kultúra virágzott. A december 2-ig látható tárlat bemutatja a sárközi falvak gazdagságát, kultúráját Az ott élő emberek sajátossága, tette hozzá, hogy „mézös” beszédűek, azaz törekednek arra, hogy szépen beszéljenek. Ez az igényesség a művészetben is megnyilvánul. Példaként említette a környékről származó hímes tányérokat, a köcsögszerű edényeket és a festett ládákat. A professzor elmondta, a kiállítás azt mutatja be, milyen volt, amikor az egész nemzetre ható sárközi népművészet még virágzott, példa volt, amikor erre büszke volt az egész ország. Fülemile Ágnes tudományos főmunkatárs ismertetése'szerint az ártéri rendezésnek köszönhetően a Sárköz hihetetlen módon meggazdagodott, ennek hatására a sárközi viselet az ország egyik legpompásabb viseletévé vált. A jólétet mutatja, hogy az asszonyoknak nemritkán hatvan főkötőjük, háromszáz darab gazdagon hímzett abroszuk is volt. A kiállítás anyagában a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának, a tájházaknak és a helyi alkotóknak a munkáit láthatja a közönség. TN TOLNA Jó dolog az, ha a múltba tekintés nem keserűséget, hanem éppen ellenkezőleg, örömet szerez az embernek. A textilgyári emlékek felelevenítése kellemes időtöltés az egykori dolgozók számára. Minden év októberében találkoznak a tolnai katolikus iskola ebédlőjében, beszélgetnek, fényképeket nézegetnek, vacsoráznak, énekelnek, táncolnak. (A szintetizátoros zenész, Tausz János is a gyár dolgozója volt.) Hat gyáregység alkotta a magyar textilipart a rendszerváltás előtt, köztük a tolnai Patex, mely fénykorában több mint ezer embert foglalkoztatott. Réalité... Ennek a hívószónak mint igénynek és programnak a jegyében indult útjára a XIX. század közepén az a művészeti irányzat, mely - bizonyos változtatásokkal - mai is tartja hadállásait. Természetesen ez a művészeti irányzat sem önmaga által keletkezett, megvolt a maga társadalmi háttere. Minderről tegnap Szekszárdon tartott előadást dr. Aknai Tamás. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Gustave Courbet 1855-ben forradalmár lett, bizonyára akaratán kívül. Történt ugyanis, hogy festményeit a hagyományos, akadémista művészeti iskolán felnőtt zsűri kiutasította a híres párizsi Salon kiállításáról. Courbet erre egy bódéban állította ki műveit, a homlokzatra helyezett Réalité - realizmus, valóság - felirattal. Stílusirányzata máig erőteljesen hat, sőt, túlnőtt önmagán, mondhatni általában a megismerésben is alapvető módszer lett. Erről 19. századi korszakról tartott tegnap előadást Szekszárdon, a Művészetek Házában dr. Aknai Tamás. A művészettörténész professzor lapunknak elmondta: Courbet tette és művészete komoly visszhangot váltott ki a művésztársadalomban.- Valóban fogalmazhatunk úgy, hogy egy erőteljes művészi forradalmi hullám vette kezdetét - húzta alá dr. Aknai Tamás. - A következményeket tekintve meg kell említenünk az impresszionizmust. Legismertebb képviselői, mint Édouard Manet, Claude Monet, Edgar Degas vagy Pierre-Auguste Renoir, a valósághoz megfigyeléssel és elemzéssel kívántak eljutni. Például azt vizsgálták, hogy miként lehet a fényt pigmentté alakítani. Kimentek a szabadba és ott nézték a fényt, az árnyékot, a lokális színeket, ellentétben az akadémikus hagyománnyal. Azt vallották, hogy a valóság diktáljon a művésznek, ne a művész a valóságnak. A művészettörténész mindehhez hozzátette: a francia réalitéhatás Magyarországra is eljutott. Szinyei Merse Pál vagy Munkácsy Mihály azonban pályakezdéskor - kisebb afféroktól eltekintve - nem váltott ki végletes érzelmeket, erős elutasítást az ítészek körében.- Az őstehetség Munkácsy Mihály úgy lett népszerű, hogy erősen nemzeti tartalmú festményeket készített a maga realista modorában - folytatta a művészettörténész. - Végeredményben alkalmazkodott a művészeti piac legkonzervatívabb rétegéhez. Szinyei Merse Pál viszont kénytelen volt egy fiaskót megélni. Majális című alkotását 1873-ban Münchenben, a Tavaszi Szalonban elnéző mosolyok fogadták. Ha ezt a festményét ebben az év-Fotó: Makovics Kornél ben Párizsban állítja ki, elsöprő sikert arat. De mint tudjuk, Szinyei nem ment hétszáz kilométerrel arrébb. Mindennek fényében érthetjük meg igazán Ady Endre Páris, az én Bakonyom című versét. Párizsba kell menni, ott van a megújulás, onnan indul és terjed szét a modernizáció, nemcsak technikai, hanem társadalmi értelemben is. Nem véletlen, hogy a huszadik század elején például a Nyolcak csoportja, jóllehet több tagjuk is járt Münchenben, egyértelműen a párizsi orientáció mellett kötelezte el magát. Egyébként a fáziskésést mutatja, hogy közel harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1901-ben, ugyancsak Münchenben a Majális aranyérmet nyerjen... S még valami, maradva Szinyei Merse Pálnál: ifjúkorában megadatott neki, hogy találkozzon Gustave Courbet-val, a Mesterrel, de nem Párizsban, hanem Münchenben. A festészet élő jelképe, legendája 1869-ben látogatott el a bajor fővárosba, ahol nem más, mint az ott tanuló, 24 éves Szinyei lett a tolmácsa. A termelés itt 1992-ben fejeződött be. Miután udvariasan átengedtük a piacot az indiai és kínai gyártóknak. A nosztalgikus összejövetel egyik szervezője, Tóth Gizella elmondta, hogy sajnos nem fiatalodik a gárda. Találkozóról találkozóra fogyatkoznak. Amikor Ezer Ferenc 2002-ben elindította e rendezvények sorát, még 150-ló0-an vettek részt, az utóbbi években hetven körül vannak. Munkatársak voltak, de gyakran a szabadidejüket is együtt töltötték, kirándulással, sporttal. Épp ezért öszszetartó a kollektíva, fél szavakból értik egymást. W. G. PROGRAMSOROLÓ KEDD MOZI SZEKSZÁRD: My Little Pony - A film (amerikai animációs családi film), 15 óra. HHHH - Himmler agyát Heydrichnek hívják (francia akciófilm), 16.30. Szárnyas fejvadász 2049 3D (amerikai sci-fi), 19 óra. EMLÉKHÉT 1956. PAKS Csengey Dénes Kulturális Központ, nagyklub: A történelem feketedobozai '56-ról. Előadók: dr. Krahulcsán Zsolt tudományos kutató (Állambiztonság Szolgálatok Történelmi Levéltára). Témája: A megtorlás arcai. A Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztálya Vizsgálati Osztályának személyi összetétele, 1956-1962. Borvendég Zsuzsanna tudományos kutató (Állambiztonság Szolgálatok Történelmi Levéltára). Témája: Az „impexek” kora. A Kádár-kori hírszerzés és külkereskedelem. BÁTASZÉK Petőfi Sándor Művelődési Ház: Lakatos Klára festőművész minikiállítása és a Roma eredetmondák című rajzpályázat kiállítása, 14 óra. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD: My Little Pony - A film (amerikai animációs családi film), 15 óra. HHHH - Himmler agyát Heydrichnek hívják (francia akciófilm), 16.30. Szárnyas fejvadász 2049 3D (amerikai sci-fi), 19 óra. ELOADAS ŐCSÉNY Közösségi Ház: Czencz János festőművész élete és munkássága - Andics János helytörténész vetítéssel egybekötött előadása, 18 óra. SZÉKELY HÉT DOMBÓVÁR Apáczai Csere János Szakközépiskola, díszterem: Hazajárók - Közönségtalálkozó és ünnepélyes szerződés aláírás, 18 óra. EMLEKHET 1956 PAKS Csengey Dénes Kulturális Központ: Tuba János Vers- és Prózamondó Verseny 14 órától. Kategóriák: általános iskola felső tagozatos, középiskolás, felnőtt. i TRAFFIPAX 04:00-05:30 61-esfóút77.km 0400-06:00 M6 jobb, 164. km 0800-1100 M6 jobb. 119. km 0900-1100 60s főút 147. km 0900-1200 6« főút 93. km 09-30-1100 60s főút 133. km 0930-1130 Dombóvár, Köztársaság u. 27. 0930-1130 Bátaszék, Budai utca 96. 1200-1500 56-os tóul 5. km 1230-1430 1330-1530 _________OuMfckhá; Patai u. 92. M6 bal 111 km 1330-1530 6« tóul 113. km 1400-1700 Dombóvár. Rákóczi u. 48. 1530-1700 6os főút 133. km 1530-1830 Szekszárd. Tartsay u. 2. 1630-18:30 M6baJ.lS3.km 1700-2000 60s (óul 100. km 1730-1830 60s fiút 147. km 2000-2300 M6 jobb. 108. km 2100-2300 Kaposmáa. Rákóczi u. 52. 2130-2330 Bátaszék, Budai u. 86. VÉRADÁS KEDD Dombóvár, Kórházi véradó 8.00- 14.00 Pálfa, Művelődési Ház 9.00- 12.00 VÍZÁLLÁS I A Dunán tegnap reggel 7 órakor: 1 Dunaföldvár-26 cm Paks 129 cm Dombori 174 cm Árvízkapu 542 cm Baja 270 cm A Sió Palánknál 186 cm Külföldi egyetemek is meghívták Aknai Tamás 1945. május 20- án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1968-ban szerzett művészettörténeti diplomát. 1970- től Pécsett a Janus Pannonius Múzeum munkatársaként dolgozott, később oktatott a szegedi egyetemen, majd a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti osztályának vezetői tisztét látta el. 2000-ben a JPT művészeti karának dékánja lett, ezen tisztét 2005-ig töltötte be. Vendégtanárként a krakkói, az amszterdami és az Indiana University of Pennsylvania egyetemeken tartott előadásokat. Az Echo című, 1997 és 2004 között megjelent periodika alapító főszerkesztője. Első könyve a budapesti Corvina kiadásában 1971-ben jelent meg, A 2001-es Egyetemes művészettörténet 1945-1980 című kötetét 2011-ben az Egyetemes művészettörténet mindenkinek 1980-2000 követte. Minden esztendő októberében találkoznak az egykori munkatársak Közösek a textilgyári szép emlékek Ismét együtt az egykori tolnai textilgyár dolgozói Fotó: Gottvald Károly
