Tolnai Népújság, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-17 / 243. szám
2017. OKTOBER 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Vannak, akik megpróbálnak kibújni a szeszadó alól Pálinkaszezon: már a törkölyt főzetik A pálinkafőzőiében szakemberek irányítják a párlat készítését Fotó: Makovics Kornél Az idei év jobb, mint a tavalyi volt, állítják a megyében működő szeszfőzdék. A nyár elején beérett gyümölcsből viszonylag többen főzettek. Most a törkölynek van az ideje. Jelenleg egy háztartásban 86 liter 56 fokos pálinkát főzethet le bárki. Otthon is lehet pálinkát főzni, de csak annak, akinek bejelentett párlatkészítője van, és legalább öt adójegyet vásárolt. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A nyári gyümölcsök cefréje után immár a törkölyt viszik a gazdák a szeszfőzdékbe, legalábbis azok, akik szeretik, ha van otthon pálinkájuk. Az általunk megkérdezett főzdék tulajdonosai elmondták, tavaly mélyponton volt a bérfőzetés, ahhoz képest az idén jobb a szezon. A kölesdi Berényi István szerint, mind a minőség, mind a mennyiség jelentősen jobb az idén. A megrendelésekből látszik, hogy rekordtermés volt a kiskertekben is, ugyanakkor a szeszfőzdék munkatársai azt is tapasztalják, hogy sokan főzetnek feketén, úgymond házi készítésű lepárlóval, amelyen nemcsak a tulajdonos, hanem az ismerősök cefréjét is lefőzik. Berényi István elmondta, hozzájuk sokan mennek kisebb tételekkel - 50-60-100 literes cefrékkel -, és az is jellemző, hogy 50 fokosnál gyengébb pálinkát kérnek. Kölesden 42 fokig vállalnak bérfőzetést. Az alacsonyabb szeszfoknak az az előnye, hogy aromásabb, ízletesebb lesz a késztermék. Igaz, ez pluszmunkát jelent a főzdéknek, hiszen fagyasztani, majd steril szűréssel kell kezelni a terméket. A megrendelők egyre inkább jó minőségre vágynak, amit a házi „kotyvasztással” nem biztos, hogy elérnek. A gyakorlatban, aki bérfőzetni szeretne, azzal számolhat, hogy legfeljebb 86 liter, 50 fokos pálinkáért literenként 835 forint jövedéki adót kell fizetnie, amelyhez hozzájön a főzde által kért munkadíj. Amennyiben ennél nagyobb mennyiségre tart valaki igényt, akkor literenként 1670 forint jövedéki adóval kell kalkulálnia, amelyhez szintén hozzájön a munkadíj. A törvényben látszólag más összegek szerepelnek, ennek azonban egyszerű a magyarázata. A jogszabály ugyanis úgy szól, egy liter tiszta szesz (100 százalékos párlat) után kell 3338 forintot fizetni. Ráadásul 50 liter mennyiségig az adókedvezmény megfelezi ezt az összeget, így literenként 1670 forint lenne. Ám ez utóbbi is a százszázalékos párlatra vonatkozna. Tekintettel arra, hogy aki bérfőzet, az általában ötvenszázalékos párlatra tart igényt, 86 literig az összeg ismét megfeleződik, literenként 835 forint adóval kell számolnia. A szeszfőzdék munkadíja változó, általában 550 és 870 forint között mozog, de van, ahol 2000 forintot is elkérnek literenként. A Brill Pálinkaház tulajdonos-ügyvezetője, Krizl Edit hangsúlyozta, ez egy szakma, amihez érteni kell, és nem lehet könyvekből megtanulni. Ezzel arra utalt, hogy még mindig sokan vannak, akik zugfőzdékben oldják meg a pálinkafőzetést. A Pálinka Nemzeti Tanács adatai szerint országosan kilenc-tízezer között van a bejelentett pálinkafőző készülékek száma, de becslésük szerint ennek a négyszerese van forgalomban valójában. Bátaszéken például - ahol pedig sok gyümölcsöt termesztenek - csupán tíz körüli a bejelentett házi pálinkafőző készülék száma. Elhunytak adatait használták fel A NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai folyamatosan ellenőrzik a megyében található 29 szeszfőzdét, tájékoztatta lapunkat Mózsik Szilvia sajtóreferens. A pénzügyőrök több esetben szembesültek azzal, hogy 43 hektoliterfokot meghaladó előállítás és az ezzel járó magasabb adó megfizetésének elkerülésére elhunyt személyek adataival éltek viszsza a bérfőzetők. Párlatadójegyet az igényelhet, aki rendelkezik desztillálóberendezéssel, és ezt a lakóhely szerint illetékes önkormányzatnak is bejelentette. A párlatadójegy az egy liter magánfőzött párlat után a 700 forint jövedéki adó megfizetését, illetve az egy liter pálinka eredetét igazolja. Első alkalommal minimum öt darab, éves viszonylatban maximum 86 darab párlatadójegyet lehet igényelni. Amennyiben egy háztartásban több magánfőző él, úgy az általuk előállított menynyiségek egybeszámítandók, és nem haladhatják meg a 86 litert. Az idei évben eddig 163 magánfőző közel háromezer párlat adójegyet igényelt, többségük már 2016-ban is élt a magánfőzés lehetőségével. Pörkölt, szüretre Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu M iért tart az ember állatot? Tette fel a kérdést a férjem, amikor határozottan elleneztem, hogy a márciusban született két kecskegidánkat, Fürgöncöt és Lucifert a szüreti ebéden a segítőkkel együtt elfogyasszuk. Mivel nem válaszoltam, folytatta: azért etetjük, gondozzuk őket, hogy hasznunk legyen belőlük. A gidák idővel megöregszenek, rágós lesz a húsuk, és egy vén kecske már nem is olyan aranyos. Értettem én, de annyira sajnáltam őket. Fürgönc arról kapta a nevét, hogy már kiskora óta mindenre felmászott, nem volt akadály előtte. így gyakran a szénakazal tetejéről vagy a kutyaházról kellett leparancsolni, amit csak ideig-óráig vett figyelembe. Lucifernek pedig olyan szőre volt, mint egy ördögfiókának. A hátán lévő fekete csík, az oldalát borító barna szőr igazán formás kis állatot alakított ki belőle. Jókat lehetett velük fogócskázni, mert amikor este a helyükre hajtottuk őket, még ketten is kevesek voltunk ahhoz, hogy rávegyük őket, hogy végre bemenjenek az ólba. A sok rohangálást megunva kitaláltuk a megoldást. Egy lila vödörben kapták minden reggel a takarmányt, este elég volt ezt a vödröt magunkkal vinni, már lelkesen futott is a két gida a helyére. Szépen nőttek, okosodtak, idővel jó barátok lettünk. A szüret utolsó napján sem hagytak cserben bennünket. Olyan finom pörkölt készült belőlük, hogy mindenki kétszer is merített. Csak én ültem az asztalnál szomorúan és korgó gyomorral. Elvégre az ember nem eszi meg a barátait. Első kézből kapták meg a tájékoztatást TEVEL A véradás népszerűsítését és a véradást szervezők képzését szolgálta a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének programja. Az esemény házigazdája a teveli alapszervezet volt, amely a Véradást Támogató Alaprész pályázatán nyert ehhez anyagi segítséget. Gulyás Katalin igazgató elmondta, fontos, hogy legyenek olyan alkalmak, amelyek lehetőséget teremtenek a tapasztalatcserére, és arra, hogy az önkéntesek szakemberektől, első kézből tudhassanak meg információkat a véradás szervezés aktuális kérdéseiről. Tájékoztatást kaptak a szervezési módszerekről, a véradást gátló és segítő tényezőkről, a kiszűrések okairól, a véradás megfelelő körülményeiről, feltételeiről, a levett vér későbbi felhasználásáról. A szakmai tájékoztatás mellett az elmúlt időszak értékelése hangzott el, illetve összegezték azokat az eseményeket, amelyeken jelen volt a Vöröskereszt, és ahol kihelyezett véradást tartottak. Ilyen volt többek között a teveli Galuska fesztivál vagy éppen a bonyhádi Tarka Marhafesztivál is. Gulyás Katalin szerint jó ötletadók lehetnek ezek a példák más alapszervezetek számára. A Tevelre érkezett vendégeket - köztük dr. Pászthy Verát, az Országos Vérellátó Szolgálat Szekszárdi Véradó Állomásának főorvosát, valamint a Magyar Vöröskereszt országos igazgatóságától Major János véradásszervezés szakmai vezetőt és Váradi Mariann egészségfejlesztési szakmai vezetőt - Antal Tamás és Miklós Józsefné fogadta. Az eseménynek közel ötven résztvevője volt. H. E. A véradások szervezésének aktuális kérdései volt a program fő témája Szüreti ételek, magyar fogások kerültek a visegrádi államok elnökeinek asztalára A bor, a borvidék miatt jöttek Szekszárdra SZEKSZARD Sokféle találgatást lehetett hallani a napokban azzal kapcsolatban, miért is választották a szervezők a V4-csúcstalálkozó helyszínéül Szekszárdot. Azok gondolták jól, akik szerint a bor vonzotta nem mindennapi látogatóinkat. Mészáros Zsanettől, a szekszárdi Hotel Merops Mészáros vezetőjétől megtudtuk, hogy amikor február elején édesapja, Mészáros Pál ünnepélyes keretek között átvette Az Év Bortermelőjének járó díjat, egy asztalnál ültek Áder János köztársasági elnökkel. Az államfő és a Mészáros család tagjai mi másról is beszélgettek volna, mint a szekszárdi borról és borvidékről, amelyet egyébként Áder János ismer, és kifejezetten kedvel. Az elnök már akkor mondta, hogy ellátogat Mészárosékhoz, az azonban fel sem merült az Év Borászában, hogy négy államfőt láthat vendégüí. Márciusban a köztársasági elnöki hivatal munkatársai már azzal a feladattal érkeztek a városba, hogy megnézzék, hogyan lehet csúcstalálkozót tartani Szekszárdon. A többi most már történelem, hiszen a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar köztársasági elnök amellett, hogy komoly témákról tárgyaltak, nagyon jól Mészáros Pál Áder Jánossal a Mészáros Borházban Fotó: M. D, érezték magukat Szekszárdon. - Fantasztikus élmény volt vendégül látni őket - mondta Mészáros Zsanett, aki arról is beszámolt, hogy a delegáció mindegyik tagja nagyon kedves volt. Az államfők pénteken -Takleréknél jártak, majd a Bodri pincészetben az öt szekszárdi Év Bortermelője cím birtokosa, azaz Dúzsi Tamás, Mészáros Pál, Takler Ferenc, Vesztergombi Ferenc és Vida Péter tartott borkóstolót, illetve Bodri bort is ízlelhettek a résztvevők. Az elnökök a szekszárdi Év Borászainak egy-egy palack borát is ajándékba kapták. B. K. A fogásokról Kifejezetten szüreti ételeket, vadpörköltet, töltött káposztát és rétest kértek a vendégeknek péntekre, a Bodri-birtokon pedig szüretre várták őket. Természetesen a Bartina Néptánc Egyesület tagjai is bemutatták tánctudásukat. A Hotel Meropsban hazánkra jellemző fogásokat kínáltak, így a reggelizőasztalra például mangalicatermékek és helyi sajtválogatás került, szombaton ebédre pedig egyebek mellett szarvasgulyást és fogast szolgáltak fel. Fürgönc és Lucifer idővel szépen felcseperedett
