Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-07 / 209. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Dr. Várady Zoltán előadása a királyról, akinek máig nem találják a sírját Béla, a „bajnok” koronát kapott, Szekszárdon apátságot alapított Minden István király unokatestvérével, Vazullal kezdődött. A rokon - a vád szerint - merényletet tervezett az uralkodó ellen, ezért megvakítás lett a büntetése. Három fia külországokba menekült. Az egyik fiú Béla volt. Nemrég róla tartott előadást dr. Várady Zoltán Szekszárdon, a Megyei Levéltárban. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRO A lengyel földön menedéket találó Béláról a hagyomány csodás lovagi történetet őrzött meg - ismertetett egy epizódot az igazgató-főlevéltáros, dr. Várady Zoltán. A magyar vitéz a lengyel uralkodó nevében legyőzte a pomerán vezért, és elnyerte az 1024 és 1034 között uralkodó II. Mieszko király leányának a kezét.- Talán a keresztséget is itt vette fel új nevével, az Adalberttel együtt - folytatta dr. Várady Zoltán. - Egyértelmű, hogy vitézsége és katonai képességei miatt ragadhatott rá a „bajnok” jelző. Kázmér fejedelemsége (1034- 1058) idején támogatta sógora országegyesítő politikáját. Magyarországon 1046-ban mozgolódás támadt. A Péter király és a német befolyás elleni felkelők Béla testvéreit, Endrét és Leventét hazahívták Kijevből. Ám a régi rend visszaállítását célul kitűző Vata-féle pogánylázadást az orosz kísérettel hazatérő András leverte. 1047-ben meghalt Levente, így András lett az új király, aki folytatta Szent István művét.- Ehhez a munkához segítségre volt szüksége - húzta alá az igazgató. - Ezért 1048 körül hazahívta lengyel földről Bélát, és kialakította számára a dukátust Nyitra és Várad központtal. Ez uralkodói hatáskört jelentett az ország nagyjából egyharmadán, ezeket a területeket Béla mint herceg - dux - kormányozta. A királyi seregek vezetését is Béla vette át. András király voltaképpen társuralkodóvá tette Béla herceget, aki széles jogkört kapott bátyjától: ő rendelkezhetett a neki jutott országrészben a királyi birtokokkal, népekkel és jövedelmekkel, s még pénzt is verethetett, jóllehet a pénzverés a mindenkori magyar uralkodó felségjoga volt. A német császári hadak korábbi és várható támadásai miatt elsődleges külpolitikai célkitűzéssé vált a nyugati szomszéddal való békés viszony kiépítése. Ennek érdekében 1057-ben I. András királlyá koronáztatta fiát, a gyermek Salamont, majd 1058-ban békét kötött IV. Henrik német királlyal, akinek húgát, luditot eljegyezték Salamonnal. Ekkor alakult ki az ellentét András és Béla között. Hiszen a herceg, az ország egyharmadának uraként s egykor kijelölt trónörökösként joggal érezte mellőzöttnek magát. A király, biztosítandó Salamon trónöröklését, nyílt színvallásra kényszerítette Bélát. Ezt örökítette meg a híres „korona és kard” jelenet, amely a Tisza melletti Várkony királyi udvarházában történt. A krónika szerint egy jó embere, Miklós ispán súgta meg Bélának, mielőtt betegen fekvő bátyja szobájába lépett, hogy ne a koronát, hanem a hercegség szimbólumát, azaz a kardot válassza. Ha nem így tett volna, a függöny mögött rejtőzködő testőrök azonnal végeztek volna vele. A sors nem engedélyezett számára hoszszas uralkodást, 1063- ban meghalt Dr. Várady Zoltán főlevéltáros, igazgató I. Béla király szekszárdi szobránál Fotó: Makovics Kornél Görögkereszt alakú alaprajz A szekszárdi apátság első apátja a latin - francia, vallon vagy olasz - Péter lehetett. Ismerjük Vilmos apátot is, aki 1074-ben megmentette Géza életét. A román stílusú templom ritkaságszámba megy görögkereszt alakú alaprajzával, értékes faragott oszlopfőivel. Egyszerre tükrözi a régi magyar hagyományok továbbélését és a görög rítusú egyház felé való nyitottságot, az 1054-es egyházszakadás ellenére is. A finom mészkőből faragott híres vállkő pedig a korabeli hazai emlékanyagból is kiemelkedő művészettörténeti emlék. Meghatározó motívuma a palmetta, amely a románkori faragványok legkorábbi rétegéhez tartozik. A hit védelme A piaci árak rendezésének és az adók csökkentésének szándékával Székesfehérvárra öszszehívott 1061-es országgyűlés Vata fia János vezetésével fajult rendszerellenes felkeléssé, hasonlóan az 1046-os időkhöz. Ahogy bátyja akkor, most Béla király is kemény kézzel verte le az új rend és vallás ellen fellázadt tömeget. Mindenesetre Béla a jelenet után jobbnak látta Lengyelországba menekülni.- Az ellentét végül trónharccá fajult - mutatott rá dr. Várady Zoltán. - Béla 1060- ban lengyel seregek élén tért vissza. A Tisza vidékén összecsapott a németek által támogatott Andrással, akit legyőzött. Lova ledobta a sebesült Andrást, a király Béla fogságába esett, majd hamarosan meghalt. Tihanyban, az általa 1055-ben alapított bencés apátságban temették el. Béla herceget pedig 1060. december 6-án Székesfehérvárott királlyá koronázták. Szekszárdi kötődését jelzi az 1061- ben itt alapított bencés apátság. Ennek konventje később annak köszönhette tekintélyét, hogy az összes szomszédos vármegyére is kiterjedő hatáskörű hiteles helyként működött. I. Béla király jó minőségű ezüstdénárt veretett, ezzel hozzájárult a kereskedelem biztonságához. Pénzének felirata, a Béla rex-Sancta Maria jól jelzi a Szent István-i örökség teljes vállalását, Szűz Mária kultuszával együtt. A sors nem engedélyezett számára hosszas uralkodást a magyar trónon. 1063-ban a német támadás kivédésének tervezése közben rejtélyes és szerencsétlen sérülést szenvedett: a dömösi kúriában összedőlt alatta a trónemelvény. Súlyosan megsebesült, így vonult Moson felé a betörő német csapatok ellen. Ám útközben, szeptember 11-én meghalt. Az általa alapított Szent Megváltó bencés apátságban akarták eltemetni, de ez még nem volt készen. így feltehetőleg a szekszárdi, akkori plébániatemplomban helyezték nyugalomra, de a pontos helyszín máig ismeretlen. Sírja a vármegyeháza reformkori építésekor és az apátság 1960-as évek végi feltárásakor sem került elő. Sólya Veronika természetfotóiból szeptember 15-én nyílik kiállítás Dunaszentgyörgyön ír, fotókat készít és felhőfigyelésre ösztönöz DUNASZENTGYÖRGY Könyvelőként ment nyugdíjba Molnár Gyuláné 1994-ben. S hogy mivel foglalkozik ma, azt nem találná ki, aki nem ismeri: verseket, novellákat ír és természetfotókat készít. Nem volt könnyű élete. Édesanyját és férjét is hosszú ideig ápolta. Már 34 éve özvegy, az öt gyerek felnevelése egyszemélyes bűvészmutatvány volt. Publikálni lánykori nevén - Sólya Veronika - szokott. Dunaszentgyörgyön él, s először a helyi újságban, a Szentgyörgyi Hírhozóban adott közre beszámolókat a nyugdíjas klubbal tett utazásairól. Később más lapok is közölték írásait és antológiákban is - Kézjegy, Montázs - napvilágot látott néhány műve. Az első, és eddig egyetlen kötete, Hazafelé címmel, 2013-ban jelent meg. Akkor volt 70 éves. Az egykeresős családmodell miatt későn kezdte a képalkotást is. De ma, a Tolna megyeiek közül, valószínűleg neki jelenik meg a legtöbb természetfotója a képernyőn, az Ml és a Hír Tv időjárás-jelentéseiben. Kedvenc témája a napfelkelte. Hajnalban kibiciklizik Dunaszentgyörgy külterületére, és várja a pillanatot. Virágait, macs-Sólya Veronika, a dunaszentgyörgyi krónikás Fotó: Molnár Gyula káit, kutyáit is szívesen fényképezi. Megörökíti családtagjait, rokonait, a település történéseit: ballagást, koszorúzást, egyházi eseményeket. Emellett megtanult internetezni, fenn van a fészbukon, tagja és pénztárosa a helyi kertbarát körnek és énekel a református kórusban. Az első kiállítása tavaly volt, a második most, szeptember 15-én nyílik a dunaszentgyörgyi művelődési házban. Kedvező hatással van a környezetére. Az egyik képét nézegetve valaki azt mondta: „Ezután én is jobban megfigyelem a felhőket!”. Wessely G.
