Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-30 / 229. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT A Hungarikumok közé szeretnék emelni a Rákóczi Jánosról elnevezett lepényt A legmagyarabb desszert Gábor Sándor mestercukrász a sütemény hungarikummá nyilvánításán fáradozik Archív fotó A Hungarikumok közé kerül­het a Rákóczi túrós, ezen fá­radozik Gábor Sándor, dom­bóvári mestercukrász. A le­pény névadója, a 120 éve született Rákóczi János is kötődik Dombóvárhoz, ugyanis a város közelében fekvő Felsőleperden jött a világra. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DOMBÓVÁR - A legmagya­rabb magyar desszert. Min­den egyes hozzávalója meg­található itthon, és még csak a Dél-Amerikából szárma­zó csokoládéra sincs szükség hozzá - mondja a Rákóczi tú­rósról Gábor Sándor, dombó­vári mestercukrász, aki azon fáradozik, hogy a sütemény a közeljövőben bekerülhessen a Hungarikumok közé. Elárulta, hogy jó úton jár a kezdeményezés, hiszen a he­lyi és a megyei Értéktár jegy­zékébe is felvették a Rákó­czi túróst, bár a Földművelés­­ügyi Minisztérium Hungari­­kum Főosztály részéróT jelez­ték: türelmesnek kell lenni. A cél, hogy 2022-re, a névadó születésének 125. évforduló­jára megkapja a Hungarikum címet a Rákóczi túrós. A lepény névadója ugyan­is nem Rákóczi Ferenc - ahogy azt sokan hiszik -, ha­nem Rákóczi János, a Dombó­vár közelében fekvő Felsőle­perden született cukrász és mesterszakács. Gábor Sándor hozzátette: célkitűzései közé tartozik az is, hogy mind többen meg­ismerjék Rákóczi János ne­vét, és hozzá kapcsolják a le­pényt. Jó alkalom volt erre a múlt hétvégi Országos Mező­­gazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK) Budapesten, ahol a Magyar Cukrász Iparosok Or­szágos Ipartestülete és a Ma­gyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeumának standjánál a Rákóczi túróst is megkóstolhatták az érdek­lődők. Ehhez azonban egy kis tudásra is szükség volt. A kiállításon elhelyeztek egy tablót, amelyen Rákóczi János életéről, munkásságá-Díjai, művei Mindeközben számos nem­zetközi elismerést kapott. 1933-ban Bécsben arany­érmet, 1936-ban Berlinben arany plakettet és díszokleve­let nyert a szakácsművészeti világkiállításokon. Meghívott szakács volt 1954-ben a lon­doni olimpiai csarnokban ren­dezett nemzetközi szakács­művészeti bemutatón és élel­miszer-kiállításon, sőt kós­tolót és televíziós műsort ké­szített vele Philip Harben an­gol televíziós főzőmester, is­mert londoni szakács. Rákó­czi János 1956-ban a frank­furti szakácsművészeti kiál­lításon vett részt, 1958-ban pedig a 200 napig tartó Brüsz­­szeli Világkiállítás magyar ét­termének volt a konyhafőnö­ke, itt ismerhette meg a vi­lág a Rákóczi túróst. A Ma­gyar konyhaművészet címmel 1964-ben jelent meg 520 ol­dalas szakácskönyve, amely­nek első kiadása 50 ezer pél­dányban jelent meg. ról lehetett olvasni. Ha ezt valaki átfutotta, és a hozzá kapcsolódó néhány kérdésre helyesen válaszolt, kapott a desszertből. A kis feladvány nem riasztotta el az érdek­lődőket, és mintegy 1200 le­pény fogyott el az OMÉK-on- árulta el Gábor Sándor. Rá­kóczi Jánosról Dombóváron, a Sarokház cukrászdában is megemlékeztek hétfőn, hi­szen szeptember 25-én volt a születése 120. évfordulója. Ebből az alkalomból a cuk­rászról és mesterszakácsról tudhattak meg többet a ven­dégek, és korabeli fotókon is viszont láthatták. Rákóczi János 1912-től volt szakácstanuló a budapes­ti Nemzeti (Mágnás) Kaszi­nóban, majd néhány évi ka­tonáskodás után, 1920-ban visszatért oda, és Kedvessy Nándor mellett volt második szakács. Ezt követően a „Há­­en”-konyhán, azaz Horváth Nándor belvárosi buffet-jé­­ben első szakácsként dolgo­zott. Innen Párizsba vezetett az útja, ahol 1924-ben a jó ne­vű Lauré étteremben dolgo­zott, és itt a legendás Escoffi­­er mestert is megismerte. Külföldről hazatérve a „Há­­en” konyhafőnöke (1926) lett, aztán a Lillafüredi Nagy­szállóé (1930-tól) és a Gel­­lért Szállóé (1933-tól). 1953- ban áthelyezték a Duna (volt Bristol) Szállodába, és 1961- es nyugdíjba vonulásáig ott volt konyhafőnök. Rákóczi János 1966. július 3-án halt meg szív- és vérkeringési be­tegségben, nevét nemcsak le­pény, hanem a Rákóczi rosté­lyos is viseli. Lenne mit tanulni az idősebb generációktól Megélni az élet dolgait TOLNA Bölcsességet a mai vi­lág elfogadásához, és biztos meggyőződést azzal kapcso­latban, hogy az idősebb kor­osztályok által képviselt ér­tékek előremutató, irányt adó részei a világnak. Ezt kíván­ta a tolnai szépkorúaknak ün­nepi beszédében Appelshof­­fer Ágnes, Tolna polgármeste­re a pénteken délután rende­zett városi idősek napi prog­ramon. Az esemény a hagyo­mányok szerint a Tolnai Kul­turális Központ rendezvény­csarnokában (lovarda) zajlott, ahol közel kétszáz résztvevő foglalt helyet a terített aszta­lok mellett. A polgármester arról is be­szélt, hogy az ENSZ kezde­ményezésére 1991 óta tartják meg az idősek világnapját. A jeles nap felhívja a figyelmet arra, hogy a Földön hatszáz­millió hatvan évnél idősebb ember él, hazánkban pedig több mint kétmillió. Az idő­sek tisztelete, megbecsülése azonban ma már nem magá­tól értetődő. Emlékeztetett ar­ra, hogy az idősebb generáci­óktól többek között azt lenne érdemes megtanulni, miként lehet igazán mélyen megélni az élet dolgait. Hogy miként lehet megismerni és megőriz­ni az igazi hála, a valódi elfo­gadás, a méltóságteljes gyász, vagy az őszinte, érdekmentes öröm érzését.- Maradjanak velünk még nagyon sokáig! - zárta beszé­dét a városvezető. Szintén hagyomány a tolnai idősek napján, hogy a jelen le­vő legidősebb nőt és férfit vi­rággal köszönti a polgármes­ter. Idén a kilencvenedik évét idén nyáron betöltött Geier Jó­­zsefné és a 87 éves Szentend­rei János kapott ajándékot. A program további részében Benkóczy Zoltán, a Budapesti Operettszínház művésze szó­rakoztatta a közönséget ope­rett-, musical- és egyéb örök­zöld slágerekkel. A színész, aki maga is nyug­díjaskorú, a színpadon elárul­ta: neki is szembe kell néznie az időskor nyűgeivel, bajai­val, megemlítette, hogy nem­rég súlyos egészségügyi prob­lémája volt. Ezzel együtt meg­őrizte életigenlését, derűjét, jókedvét, amit igyekezett át­adni a jelen levő közönség­nek is - nagy sikerrel. Az idő­sek napi program résztvevői­nek az önkormányzat a mű­sor mellett mással is kedves­kedett: süteménnyel, üdítővel, borral vendégelték meg a tol­nai szépkorúakat. S. K. Árulkodó arcvonások - Tanuljon meg olvasni a jelekből! HIRDETÉS Családi egészség­magazin Minden páros héten hétfőn Vigyázzunk a férfiakra - a legfontosabb szűrővizsgálatok a gabona beteggé tesz...­­Mindent a cöliákiáról!

Next

/
Thumbnails
Contents