Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-28 / 227. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Képek, versek, novellák a tárlaton DUNASZENTGYÖRGY Másodíz ben rendezte kiállításba fotóit Sólya Veronika. A természet, ahogy én látom című tárlat apropóját a verseiről is ismert dunaszentgyörgyi fotós közelmúltban ünnepelt 75. születésnapja adta. A megnyitóra összesereglett családtagok, barátok, érdeklődők Veronika verseiből és novelláiból is hallhattak néhányat, illetve egy dalcsokrot a református hittanra járó gyerek előadásában. Ráczné Pető Ildikó hitoktató a megnyitón a család példamutató közreműködését emelte ki, ahogyan segítenek az alkotó művészetének kiteljesedésében. Sólya Veronika azt mondta, hajnalban kel, kimegy a rétre, hogy megörökítse környezete szépségeit. Fotóit rendre elküldi különböző televíziós csatornákhoz, ahol rendre be is mutatják a nézői fotók között. Az egyik meteorológus azt mondta, esetében a név garancia a minőségre. Sólya Veronika szeretne egy új albummal jelentkezni, ahol képei és versei együtt jelennek meg. V. T. Sólya Veronika Fotó: V. T. Szakadárok oldalán akart • harcolni PAKS Ukrajnában képezték ki, a szakadárok oldalán akart harcolni egy paksi férfi, de elfogták, és előzetes letartóztatásba került. A Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztálya a bíróság honlapján tette közzé, hogy a Szekszárdi Járásbíróság egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezett egy paksi férfit, akit „a szövetséges fegyveres erőn kívüli, fegyveres öszszeütközésben résztvevő szervezetbe belépéssel elkövetett titkos toborzás” bűntettével gyanúsítanak. A férfi - a megalapozott gyanú szerint - Donyeckben vett részt katonai kiképzésen, hogy a reguláris ukrán haderők ellen harcoljon a szakadárok oldalán. A gyanúsítottal szemben nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki. A bíróság az előzetes letartóztatást a szökés és elrejtőzés veszélye miatt rendelte el. A végzés nem jogerős, a gyanúsított és védője is fellebbezést jelentett be. V. T. Dr. Bebesi György előadása szabadságharcról és bukásról Üllő és kalapács között-Szkicsák-Klinovszky István A világosi fegyverletétel című festménye Dr. Bebesi György tartott előadást Fotó: Makovics Kornél SZEKSZÁRD A szabadságharc bukása és a cári intervenció. Ezzel a címmel tartott tegnap előadást Szekszárdon, a megyei múzeumban dr. Bebesi György. A PTE bölcsészettudományi karának docense szerint nem kétséges: 1849-ben két birodalommal szemben nem lehetett esélyünk. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu- A szabadságharc, mint tudjuk, elbukott. De a végkimenetel, az erőviszonyok ismeretében, nem volt már kódolva a kezdet kezdetén, a forradalom idején?- Meggyőződésem, hogy nem - válaszolt a kérdésre dr. Bebesi György. - Ugyanis 1848 tavaszán-nyarán az egész folyamat törvényes keretek között zajlott: a polgári átalakulás főbb vívmányait a magyarok összefoglalták egy felirati javaslatban, ezt a javaslatot az uralkodó szentesítette. Magyarország semmi mást nem akart, mint némi alkotmányos különállást és a polgári átalakulás menetének elfogadását. A szabadságharc az országra kényszerített konfliktus volt. A császári udvar, azon szándékában, hogy az áprilisi törvények legfontosabb pontjait semmissé tegye, ellenünk uszította a nemzetiségeket, a szerbeket, románokat és horvátokat. Jelacic horvát bán szeptemberben hadsereggel tört ránk. Ezzel Magyarországot beleprovokálták egy olyan fegyveres küzdelembe, amit nálunk senki nem akart. Ferenc József trónra lépése után Windisch- Grätz osztrák tábornagy nyíltan meghirdette a Magyar Királyság elleni katonai fellépést. 1849 májusában pedig beavatkozott I. Miklós orosz cár is. Mindezekre tekintettel, a történet kezdetén senkinek nem lehetett fogalma a következményekről.- Személy szerint melyik pártot erősíti: azokét, akik szerint Buda elfoglalása időveszteség volt, helyette nyugat felé kellett volna támadni, avagy az a véleménye, hogy Buda elfoglalását akkor és ott nem lehetett megtakarítani?- Jómagam egy harmadik álláspontot képviselek. A magyar nemzeti önbecsülésnek vannak neuralgikus pontjai, ezek közé tartozik Buda 1849- es ostroma is. A magyar főváros elfoglalása a tavaszi hadjárat sikerei után katonai szempontból logikusnak tűnt, jóllehet azt senki sem tudhatta előre, hogy Hentzi tábornok képes lesz három hétig tartani Budát. Ugyanakkor a történet idején Magyarország sorsa már eldőlt, hiszen a háttérben az osztrákok és az oroszok megegyeztek utóbbiak beavatkozásáról. Két birodalommal szemben nem lehetett esélyünk. Azaz, nem Budán múlott az ügyünk. Más végkifejlethez több tényezőnek is meg kellett volna változnia a szabadságharc idején- Egy elméleti kérdés: ha nincs orosz cári beavatkozás, győzhetett volna a szabadságharc?- Nos, ez már a mi lett volna, ha témakörébe tartozik és a történészek érthető módon óvakodnak ebbe az utcába belemenni. De tegyünk egy próbát. Azt kijelenthetjük, hogy a Kossuth Lajos felajánlási beszéde nyomán sebtiben létrehozott magyar honvédség nem játszott alárendelt szerepet az osztrák birodalmi hadsereggel szemben. Ez érthető is, hiszen a korábban ott szolgáló, onnan a magyarokhoz átálló tisztek ugyanolyan kiváló képzettséggel rendelkeztek, mint birodalmi tiszttársaik. Az orosz beavatkozásig nem voltunk esélytelenek. Bár ehhez azért azt is tegyük hozzá, hogy a birodalmi sereg nem csekély része Itáliában volt lekötve, a Habsburg-csapatok az ottani forradalmak leverésén ügyködtek. Ezeket az egységeket, győztes csatáik után kétségkívül átvezényelték volna Magyarországra, s ebben az esetben egy újabb mi lett volna, ha kérdéssel találjuk szembe magunkat. De folytatva a szellemi játékot: ha az osztrákok valami oknál fogva nem érvényesítik az oroszokkal szemben az 1833-as, segítségnyújtásról szóló münchengrätzi, majd berlini egyezményt, abban az esetben talán lett volna esély a polgári átalakulás útjának rövidebbre szabására. Esetleg az ország a birodalmon belül nagyobb autonómiát, nagyobb függetlenséget kapott volna. S ezen gondolat mentén továbbhaladva, azokat a bizonyos 1850-es éveket megtakaríthattuk volna. De hadd húzzam alá, ebben az összefüggésben minden csak ha...- Köszönöm a szellemi játékot, ingoványos mivolta ellenére ebből is rengeteget lehet tanulni. Végezetül, miként látja: tudta volna valamilyen módon a magyar kormányzat és hadvezetés tovább húzni a szabadságharcot, például késő őszig, a rossz időig, amikor is minden hadsereg meggondolja, hogy itt marad-e vagy sem?- Ma is vannak olyan vélemények, melyek szerint ha Görgei Artúr nem annyira katonaként, mint inkább forradalmárként viselkedik az adott helyzetben, akkor más véget érhetett volna a magyar szabadságharc. Ám a tényeket tekintve azt látjuk, hogy miután augusztus 9-én Temesvárnál Bem vereséget szenvedett, Görgeinek maradt harmincezer embere, kétezer lova és háromszáz lövege. Ehhez képest ekkor Haynau százötvenezer, Paszkievics pedig kétszázezer katonával rendelkezett. Tehát, Görgei, ha csatát vállal, legfeljebb a biztos halálba vezethette volna embereit. Az ellenállásnak katonai esélye nem volt, Paszkievics pedig azt az utasítást kapta I. Miklós cártól, hogy semmilyen politikai alkut nem köthet a magyarokkal. Két versenyszámban is megszerezték a győzelmet A paksiak lettek a legjobbak Jól jártak, akik jól teljesítettek PAKS Két számban és összetettben is az Atomerőmű Tűzoltóság csapata nyerte meg a létesítményi tűzoltóságok országos versenyét, amit Dunaújvárosban rendeztek. Az Atomerőmű Tűzoltóság csapata kismotorfecskendő szerelésben és az ügyességi versenypályán is a legjobb eredménnyel végzett, s aranyérmet szerzett, ezzel az övék az összetett győzelem is. A csapat tagjai: Antal Zoltán, Bán Zoltán Ferenc, Cseh János, Hingl János, Hudák Zoltán, Nagy Norbert, Papp Szilárd, Szabó Tamás, Szénási Attila és Wolf István, vezetője pedig Major István volt. V. T. A paksi létesítményi tűzoltók szerelésben és versenypályán is remekeltek Beküldött kép BONYHÁD A hagyományokat követve, az autómentes nap zárásaként jutalmazta Bonyhád önkormányzata azokat a fiatalokat, akik a Mozdulj, Bonyhádi 2017-es eseménysorozatában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A júniustól augusztusig tartó programsorozat egyéni nyertesei táblagépet, táskát, logikai játékot kaptak. A csoportos kategória I-III. helyezettjének díjazására Bonyhád önkormányzata mindöszszesen százezer forint utazási támogatást biztosított ötven-, harminc- és húszezer forintos felosztásban. H. É.
