Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-25 / 224. szám

2017. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ GAZDASÁG y Már négyezer-ötszáz vidéki helyszínen elérhető a lóversenyfogadás HÍREK 1650 település 4500 fo­gadóhelyén, és így immár 5000 terminálon vált elér­hetővé a lóversenyfogadás. Egy év alatt ezeken a helye­ken akár 800 hazai és 7500 nemzetközi futamra is fo­gadhatunk. A lottózókban már terjesztik a Kincsem+ TUTI játékot, amelyen a vár­ható jackpot 300 millió fo­rint naponta, de a 3 milliárd forintot is elérheti. A Lóver­­senyfogadást-szervező Kft. az online fogadási rendszert is bővíti. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu SZERENCSEJÁTÉK Hosszú tá­von fenntarthatóvá válhat a hazai lóversenyfogadás - nyi­latkozta a Világgazdaságnak Horváth Zalán, a Magyar Ló­­versenyfogadást-szervező Kft. ügyvezetőigazgató-helyettese. Manapság 10-12 ezer hazai fo­gadó jár ki rendszeresen a lo­­vira és a Kincsem Park ren­dezvényeire, de a Szerencse­­játék Zrt.-vel történt összefo­gás révén immár francia, né­met, belga, holland és dubaji versenyekre is fogadhatunk. A dinamikus bővülés alap­pillére ez az együttműködés, mert így már 1650 település 4500 fogadóhelyén, mindösz­­szesen 5000 terminálon vált elérhetővé a lóversenyfogadás Magyarországon. Horváth Zalán ' elmondta, hazánkban az elmúlt évtize­dekben háttérbe szorult a ló­versenyfogadás, de most azon vannak, hogy megismertes­sék és megszerettessék ezt a játékot szélesebb körben is. A tervek szerint idén meg­dupláznák éves árbevételü­ket, amely tavaly 1,3 milliárd forintos forgalmat ért el, a kö­vetkező években pedig a 8-10 milliárdos szint elérése a cél. A lottózóhálózatban a Kin­­csem+ TUTI lóverseny játé­kot terjesztik, ami egy nem­zetközi szervezésű, a világ 18 országában játszható ló­versenyfogadási játék, amely számsorsolással van össze­kötve. Ezen a várható jackpot 300 millió forint naponta, de a nyeremény a szuper jackpotos napokon a 3 milliárd forintot is elérheti. A 14-20 lovat fel­vonultató francia futamok­ból itt például az első öt he­lyezett sorrendjét kell eltalál­ni, ehhez jön pluszban a főnye­reményért az 1 és 3000 közti nyerőszám sorsolása - vázolta fel Horváth Zalán. Ennél a já­téktípusnál a februári indulás után fél év alatt egymillió szel­vényt értékesítettek, ami 600 milliós bevételt hozott. Nagy változás az is, hogy há­romból két játék már nem a ha­zai, hanem a nemzetközi futa­mokra irányul, mert két-há­­rom éve még a fogadások 70 százaléka összpontosult a ma­gyar galopp- és ügetőverse­nyekre. Tehát mostanra fordult a kocka, ám fajlagosan tovább­ra is a hazai versenyek a ked­veltebbek, viszont éves szinten 800 magyar futam áll szemben 7000-7500 külföldivel. Koráb­ban déltől este hatig lehetett 15 percenként fogadni, de a keres­letre reagálva ez kitolódott es­te kilencig, így a napi futamok száma 20-25-ről 30-35-re ug­rott - tudhattuk meg. Ami az internetes fogadást il­leti, a szakember kiemelte a Vi­lággazdaságnak, hogy jelenleg 1000-1200 regisztrált játéko­suk van, ami egyelőre a teljes árbevételt illetően 4-5 százalé­kot tesz ki. A várakozások sze­rint ez a szám két-három éven belül 10-20 ezer webes játékos­ra ugorhat. A termékfejlesztést folytatva jövőre két újabb já­tékkal bővülhet a fogadási kí­nálat. Az egyik ilyen a hely, illetve tét jackpot bevezetése. Hogy ne lankadjon a ma­gyar futamok iránti keres­let, a másik közeljövőben el­érhetővé váló játék lényegé­ben a Kincsem+ TUTI ha­zai változata lesz. Erről any­­nyit lehet tudni, hogy aki ki­vétel nélkül eltalálja a kivá­lasztott négy-négy galopp- és ügetőverseny győztesét, az vi­szi el a főnyereményt. Az ösz­­szeg halmozódik, egy-két ha­vonta akár 20-30 millió forint is lehet. Ez azért kecsegtető, mert egyébként a hármas be­futóval is legfeljebb 500 ezer és 1 millió forint közötti nye­remény érhető el. Helyi összefogásra lenne szükség BORÁSZAT A regionális szak­mai összefogások erősítésé­re hívta fel a figyelmet Kiss Eliza miniszteri biztos a hét­végén a Somlói Juhfark Ün­nepen. A szakember szerint minden borvidék termelői­nek a saját adottságaiknak, borválasztékuknak megfe­lelően kellene kialakítaniuk a stratégiájukat, marketing­­koncepciójukat. Az idei ter­mésnek a tavaszi jégkár és a nyári aszályos időszak nem kedvezett, de minőségben jó évjárat várható. Az idén mint­egy 2,5 millió hektoliter sep­rős újborra számítanak a gazdák. MW Támogatást kaptak a hallássérültek VILÁGNAP A Siketek Nemzet­közi Szövetsége minden év­ben szeptember utolsó va­sárnapján tartja a hallássé­rültek világnapját. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a fogyatékosságügy területén intenzív párbeszédre törek­szik a szakmai és a civil szer­vezetekkel, a fenntartókkal, valamint az érintettek képvi­selőivel. A szövetség 2017- ben 500 millió forint kiegé­szítő költségvetési támoga­tásban részesült a KONTAKT videotolmács-szolgáltatás fenntartása érdekében. Az infokommunikációs aka­dálymentesítés 2013-ban uniós projekt keretében in­dult, és folyamatosan nő a felhasználók száma. MW ATM is lesz a mindenhová eljutó Takarék-buszban Fotó: MW Guruló bankfiók a kistelepüléseken Hová tűntek a mesterek? Gigantikus összeg lett átlátható ADÓZÁS Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik a számlázóprogramok adóhi­vatalhoz történő bekötésével évi 50 ezer milliárd forint ösz­­szegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé az adóhivatal számára - közölte tegnap Tállai András, az adó­ügyekért felelős államtitkár. Az online számlázás egyik nagy előnye, hogy a számlák­ról történő adatszolgáltatással csökkennek a vállalkozások adminisztrációs terhei, a má­sik nagy haszna pedig, hogy az átláthatóság miatt segíti a gazdaság fehéredését. Az on­line számlázással az adóhiva­talnak gyors és közvetlen rá­látása lesz a gazdasági folya­matokra, már több mint 260 cég regisztrált a tesztoldalon. A kockázatelemzők évi 50 ezer milliárd forintnyi szám­laforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fik­tív számlázókat, vagy a gya­nús céghálókat. A számla ki­állítójánál az adatszolgálta­tást automatikusan a prog­ram végzi el. Alapvető követel­mény a számlázóprogrammal szemben, hogy minden embe­ri beavatkozás nélkül legyen képes az adatok továbbításra. Tállai elmondta, azokról a számlákról kell 2018. július 1-jétől adatot szolgáltatni, amelyekben az áthárított ál­talános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. MW PÉNZÜGY Bárhol és bármi­kor felbukkanhat mostantól az országban a Takarék-busz. A mozgó bankfióknak kialakí­tott és ATM-mel felszerelt jár­műben az érdeklődök hozzá­juthatnak a takarékok termé­keihez és szolgáltatásaihoz, éppen úgy, mint egy szokvá­nyos bankban. A kisbusz elő­nye azonban, hogy olyan te­lepüléseken is megjelenhet, ahol nincs és sosem volt bank­fiók, de begördülhet akár fesz­tiválokra, rendezvényekre is. A Takarék-buszban jól kép­zett banki ügyintéző is uta­zik, így rajta keresztül lehet például személyi kölcsönt, családi otthonteremtési ked­vezményt vagy vállalkozói hi­teleket igényelni, továbbá fo­lyószámlát kezelni és pénzt befektetni. Az ügyfelek sze­mélyre szabott tanácsokat kérhetnek például arról, hogy mibe tegyék a pénzüket, vagy hogy terveikhez, vállalkozá­suk fejlesztéséhez milyen for­rás passzol a leginkább. És ami nagyon fontos, a kisbusz minden szempontból megfe­lel a bankbiztonsági szabá­lyoknak. Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója sze­rint az utazó bank által azok a magánemberek, vállalkozók vagy önkormányzatok is köny­­nyedén intézhetik pénzügyei­ket, akik olyan távoli települé­seken élnek, ahol nem műkö­dik bankfiók és a legközeleb­bi kirendeltség kilométerekre található. Az ötletet megvaló­sító Takarék Csoport szerint a szolgáltatással új dimenzió­ba helyezik a magyarorszá­gi banki ügyintézést, hiszen mostantól a bankfiók megy az ügyfélhez. Azt remélik, hogy a Takarékbank mozgó bankja népszerű lesz majd, különös tekintettel arra, hogy a hazai hitelintézetek sorra zárják be a vidéki fiókjaikat. Vida hozzáfűzte: a takarékok kö­zel annyi bankfiókot üzemel­tetnek, mint az összes többi bank együttvéve. MW Új pályázat ipari fa telepítésére ERDŐGAZDÁLKODÁS Újra lehet iparifa-ültetvények létrehozá­sára pályázni - közölte Mezei Dávid helyettes államtitkár a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szö­vetsége (Megosz) által szerve­zett sajtótájékoztatón. A 2014-2020-as vidékfej­lesztési program mintegy 100 milliárd forinttal támogatja az erdőgazdálkodókat. A pályá­zati lehetőségek köre most ki­­bőyült egy új célterülettel, az iparifa-ültetvények létrehozá­sával. Az erdőtelepítési jogcí­men belül mintegy ötmilliárd forint áll az erdőgazdálkodók rendelkezésére az iparifa-ül­tetvények létrehozására. A pá­lyázat a keret kimerüléséig él. Az iparifa-ültetvények lét­rehozásának az a célja, hogy enyhüljenek a természe­tes erdőkre nehezedő alap­anyag-igények. Újra divatba jött a fa, az ipar részéről világ­szerte egyre növekvő igény­re számít az ágazat, különö­sen az olyan fejlődő piacokról, mint Kína. Ezt a növekvő ke­resletet egyre kevésbé szeret­nék a természetes erdőkből fe­dezni. Jakab István, az Országgyű­lés alelnöke hozzátette, hogy az új erdőtörvény elfogadásá­val azonos elbírálás alá kerül­tek az állami és a magánerdők gazdálkodói. 1945 óta ez volt az első törvényalkotási folya­mat, amely érdemben foglal­kozott a magánerdő-tulajdo­­nosok ügyeivel. MW MUNKAERŐHIÁNY „Nem talá­lunk kivitelezőt, mestert, szakembert” - hallani a pa­naszt mostanában, az újsá­gok tele vannak a munkaerő­­hiányról szóló cikkekkel, de arról szinte semmit nem tu­dunk, hogy mit gondolnak a kialakult helyzetről maguk a mesterek. Bár kétségtelen, hogy sok munkára nem találni manap­ság szakembert, azt nem le­het mondani, hogy a meste­rek eltűntek volna az ország­ból - derül ki a JósZaki.hu-nál re­gisztrált 20 ezer mester körében végzett felmérés­ből. Sokkal inkább arról van szó, hogy a szak- és a segédmunkások hiányoznak a mesterek keze alól. Ha a sza­kik nem küzdenének króni­kus munkaerőhiánnyal, akkor a többségük 50-80 (országos átlagban 62 százalékkal) több munkát tudna elvállalni annál, mint amennyit most vállal. A segéd-és szakmunkáshiá­nyért mostanában sokat okol­ják a külföldre vándorlást. A Jószaki.hu kutatása szerint ez csak a probléma egyik ré­sze. A legtöbb beosztott a Nyugat-Dunántúlon hagy­ta ott a mestereket a külföl­di munkavállalás érdekében, de messze nem itt, hanem az Észak-Alföldön kénytelenek a legtöbb munkát visszautasíta­ni a mesterek segéderők hiá­nyában (az összes megkeresés 41 százalékát). Ez azt mutatja, hogy a munkaerőhiányban a külföldi munkavállalás mel­lett az országon belüli vándor­lás és az általános szakember­­hiány is szerepet játszik. De gondot okoz az is, hogy a szakmunkások körében is nagy a csábítás arra, hogy ön­álló vállalkozásba kezdjenek a jobb jövedelmek érdekében. A kereset a legtöbb szakmá­ban duplázódna, ezt igazolja a felmérés is. „Aki egy kicsit is ügyes, az maga is vállalko­zik. Aki pénzt akar keresni és jó szak­munkás, de fél a vállalkozástól, az kiment Nyugatra. A maradékból válogathatunk, akik nem a legjobb szakem­berek” - így nyilatkozott egy mester a felmérésben, ami ar­ra is választ ad, hogy miért ta­lálkozni mégis olykor kontár munkával. A mesterek zöme azonnal lecserélné néhány be­osztottját, ha tehetné. Ami magukat a mestere­ket illeti, az ő esetükben is nagy a külföldi munkaválla­lás csábító ereje. Legtöbbjük úgy véli, hogy külföldön - jel­lemzően beosztottként - a két­szeresét is megkereshetné an­nak, amit itthon hazavisz. Ar­ra a kérdésre, hogy mégis mi tarthatja idehaza az embere­ket, a mesterek a pénz mel­lett a nyelvismeret hiányát és a családot említették leggyak­rabban. MW Kevés a szak- és a segéd­munkás Külföldi futamra is tehet Jelenleg 1000-1200 regisztrált fogadó van, az interneten 10-20 ezer főre nőhet a számuk Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents