Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-23 / 223. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT Szószóló helyett képviselőt akarnak TOLNA MEGYE Megyénkben nagyon sok településen van német nemzetiségi önkormányzat, melynek tagjai képviselik az ott élő német nemzetiségiek érdekeit. A múlt héten közgyűlést tartott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ), tájékoztatta lapunkat Szeiberling Krisztina szóvivő. Mint mondta, a közgyűlésen intézményfelújítással, valamint az oktatás és a kultúra létesítményeinek és oktatási hálózatának fejlesztését érintő témákkal foglalkoztak. A testület szeptember 16-án megtartott tanácskozásán mindemellett az is elhangzott, hogy az országos önkormányzat vezetése már számos érintett szervezettel és aktivistával egyeztetett a parlamenti választásokra való felkészülésről. Mint ismert, a magyarországi németek minél több választópolgárt kívánnak meggyőzni arról, hogy vetessék fel magukat a német nemzetiségi névjegyzékbe, majd szavazzanak az MNOÖ listájára. A cél ugyanis az, hogy a németek 2018-tól szószóló helyett teljes jogú képviselőt delegáljanak az Országgyűlésbe. M. I. Hatvan éve kaptak bizonyítványt BÁTASZÉK Hat évtizede két osztály összesen ötvenhat tanulója vette át év végi bizonyítványát Bátaszéken, az Általános Fiúiskolában. Hatvan esztendővel később tizenöten jöttek el a kerek évfordulós osztálytalálkozóra. Haág János öregdiák lapunknak elmondta: különleges időszakban, az 1956/57-es tanévben zárták általános iskolai tanulmányaikat. Élénk, a csínytevésekből is komoly részt vállaló osztály volt az övéké: ezt a magatartást a pedagógusok - finoman fogalmazva - nem mindig értékelték... Ezzel együtt a képzésre nem lehetett panasz, az osztály egyik tanulójából később nemzetközi hírű történészprofesszor lett. Sz. Á. A találkozóra érkezett öregdiákok Beküldött fotó Pékségben. Nem mindegy, hogy milyen buci... Fotó: MW Erőszakkal egy vásárlót sem lehet megnyerni A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a közelmúltban ellenőrizte az albán pékségeket, és ennek tapasztalatairól számoltak be. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Megyénkben is megszaporodott az albán pékségek száma az elmúlt öt évben. Szekszárdon például kettő is van belőlük. A vásárlók közül van, aki szeret ott vásárolni, van, aki nem kedveli péksüteményeiket. A Nébih a közelmúltban ellenőrizte az albán pékségeket, és ennek tapasztalatairól számoltak be. A hatóság és a megyei szakigazgatási szervek rendszeresen ellenőrzik az élelmiszer-előállító üzemeket, köztük a pékségeket is. A Nébih tájékoztatása szerint az albán pékségekkel kapcsolatban már többször történt kiemelt, országos célellenőrzés, főként közérdekű bejelentések nyomán. Az ellenőrzési eredmények alapján nem jelenthető ki általánosan, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének, közölte a Nébih. Septe Jó-A Nébih szerint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait csak akkor kötelező alkalmazni, ha az adott élelmiszer-előállító az abban foglalt megnevezéseket használja. Az albán pékségek a termékeiket általában nem a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő összetétellel gyártják, ezért a zsef, a Magyar Pékszövetség elnöke viszont egy közelmúltbeli tájékoztatón azt mondta, hogy a magyar sütőipari cégek versenyhelyzetét a belföldi piacon rendkívüli mértékben rontják az albán pékségek. Nem tartják be ugyanis a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, így költségeik, ebből következően áraik is alacsonyabbak, mint a magyar vállalkozásokéi. Magyar Élelmiszerkönyvtől eltérő neveket használnak, és például „albán kenyér” helyett „albán buci” megnevezést alkalmaznak. Ha nem a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt terméknevekkel forgalmaznak, akkor ez nem tekinthető jogsértésnek - állapította meg a Nébih. Természetesen megkérdeztük több megyei pékség vezetőjét is arról, hogy véleményük szerint az albán pékségek rontják-e a helyi pékségek piaci esélyeit. Kaszparik Károly, a tengelici pékség vezetője, a Magyar Pékszövetség regionális elnöke azt mondta, ő nem akar jogászkodni. Szakmai tisztességről inkább beszélne. Szerinte az albán pékségek egy része nem azzal a kockázattal dolgozik a hazai piacon, mint a helyi sütödék. Ha pedig végrehajtásig fajul egy ellenőrzés, akkor a pékség vezetői egyszerűen eltűnnek. Ugyanakkor a szakember azt is hozzátette, hiába tűzik ki célul, hogy „magyar terméket a magyar asztalra”, ha ebben a fogyasztó nem partner. Erőszakkal egy vásárlót sem lehet megnyerni. Sok múlik a termék elnevezésén Szakmai vita övezi a kopjafa melletti szoborállítást Dombóváron A városban kisebb feszültséget Együtt főztek a Garay udvarán keltett a két alkotás közelsége DOM SÓVAS Vita kerekedett a dombóvári Szent László-szobor állításából. Az alkotást augusztus 20-án avatták fel a kertvárosi településrészen, közvetlenül egy kopjafa előtt, amelyet a madéfalvi veszedelem 250. évfordulójára állíttatott a dombóvári Székely Kör még 2014- ben. Az így kialakult helyzettel kapcsolatban egy olvasónk szerkesztőségünknek küldött levelében fejezte ki nemtetszését. Mint írta, az emlékoszlop a körülötte lévő fákkal és a székely kapuval egy térszerkezetet alkotott. Szabó Loránd polgármester lapunk felvetésére elmondta, részükről szakmai kérdés volt a Szent László-szobor helyének kiválasztása, amelyre a város főépítésze tett javaslatot, mely szerint a legnagyobb értékűként a terület legfrekventáltabb pontjára kell helyezni a királyt ábrázoló alkotást, ez pedig a kopjafa helye. Azt ajánlották a Székely Körnek, hogy az emlékoszlopot helyezzék át a park egy másik pontjára, ám nem sikerült megegyezni. Azt ugyanakkor a városvezető is elismerte, hogy ebben formában, egymás mellett nem mutatnak jól az alkotások. Hozzátette, októberben erről a Kertvárosban élők véleményét is kikérik. Megkerestük Horváth Józsefnét, a Székely Kör elnökét is, aki nem kívánta nyilvánosság elé tárni a véleményét az ügyről. Mint megtudtuk, 2011-ben, a Kör megalakulása után szentelték fel a téren álló székely kaput. Nem sokkal később két székely motívumokkal díszített padot is elhelyeztek ott, ám ezek most rongálás miatt nincsenek a helyükön. A kopjafát 2014-ben Szabó Loránd engedélyével, az egyesület tagjainak adományaiból állíttatKopjafa és szobor Beküldött fotó ta a Székely Kör. Az emlékmű köré ültetett oszloposbükk-fákat az önkormányzat vásárolta meg. Madéfalva nevében pedig Szentes Csaba polgármester erdélyi fenyőfát ültetett. A dombóvári önkormányzat továbbá egy malomkövet adott a kopjafához, és a tartó mészkőoszlopot Horváth József dombóvári kőfaragómester ajánlotta fel. Kikértük az ügyben egy Tolna megyei szobrász véleményét is, aki elmondta: elő szokott ilyen fordulni, de ennyire közel helyezni két olyan alkotást, amelyek nem tartoznak szorosan össze, nem szerencsés. A feleknek illett volna megegyezniük. Mint mondta, normális esetben egy helyszínt bíráló bizottság hoz döntést. Ha egy szobor elhelyezése pályázat útján történik, annak szabályai vannak, a város főépítésze sem határozhat egyedül, csak a bizottság tagjaként javaslatot tehet. Pályázat nélkül azonban nincsenek ilyen kötöttségek, és a települések mindinkább önjáróvá válnak a szobrász szerint. H. E. A kolozsváriak Szekszárdon, Babitscsal Fotó: Babtan-Varga Teodóra SZEKSZARD Kolozsvári középiskolásokat látott vendégül a szekszárdi Garay János Gimnázium a múlt héten. A Báthory István Elméleti Líceum diákjai a Határtalanul programra benyújtott pályázat sikerének köszönhetően ismerkedhettek nemcsak Tolna megye székhelyével, hanem a régió nevezetességeivel is. A Garay János Gimnáziumban ünnepélyes körülmények közepette fogadták az erdélyi csapatot, melynek tagjai előtt egyaránt nyitva állt a természettudományi labor, avagy a tornacsarnok. A zárást a gimnázium udvarán a garaysokkal közösen megvalósított főzés jelentette. Sz. Á.
