Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-21 / 221. szám

2017. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Az első apróbb-nagyobb buktatónál sokan feladják Emelkedik a szoptató anyák száma ismét Juhász Nóra és kislánya, Liza. Nóra a nagyobbik lányát 19 hónapig szoptatta A szerző felvétele A 70-es, 80-as évek vissza­esése után ismét nő azoknak a csecsemőknek a száma, akiket életük első hónapjai­ban kizárólag anyatejjel táp­lálnak, a szakemberek azon­ban mégsem elégedettek. Vida Tünde . szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu PAKS Bár Pakson a gyermekü­ket szoptató édesanyák ará­nya magasabb az országos át­lagnál, Papp Katalin mégsem elégedett. A védőnő, szoptatá­si tanácsadó azt mondja, min­den erőfeszítésük ellenére nem emelkedik kellő ütemben azok­nak a babáknak az aránya, akik életük első hónapjaiban kizárólag anyatejet kapnak. A 60-as években Magyaror­szágon a szülést követő első há­rom hónapban a nők több mint fele kizárólag anyatejjel táplál­ta gyermekét, a csakis tápszer­rel etetett csecsemők aránya csak öt százalék körül mozgott. A 70-es, 80-as években mély­ponton volt a szoptatás nép­szerűsége, a tápszer viszont virágkorát élte. Mint Papp Ka­talin mondja, akkoriban min­dent uniformizáltak, a trend az volt, hogy háromóránként 20 percig szoptattak az anyák - éjszaka nem -, ha éhes volt a kicsi, ha nem. Az elmúlt évtizedekben visz­­szatért a szakma a természe­tes gyermekgondozás talajára, mindent megtesznek azért, hogy az édesanyák gyermekü­ket képesek legyenek anyatej-Juhász Nóra harmadik gyer­meke, Németh Liza 4 hóna­pos lesz rövidesen. Az édes­anya azt mondja, első gyer­mekével még voltak nehézsé­gek, de most már nagyon ru­tinos a szoptatásban. Fiát hét hónapig táplálta anyatejjel, de adott neki tápszert is. Nagyob­bik lányát viszont 19 hónapig szoptatta, ő az első félévben kizárólag anyatejet kapott. - Most is ez a terv - mondja, mi­jei táplálni. Paks e tekintetben az országosnál jobb adatokkal büszkélkedhet, a hat hónapig kizárólag anyatejjel táplált cse­csemők aránya 54 százalék. Ám Papp Katalin elmondta, szak­mai berkekben az a kívánalom, hogy még ennél is magasabb­ra emelkedjen az arányszám. A kismamák elsődleges szán­dékával szerinte nincs is gond, inkább az a baj, hogy az első ap­róbb-nagyobb buktatónál töb­ben feladják. közben karjában lévő gyerme­két eteti. - Nem látom sem­mi hátrányát a szoptatásnak, én már nagyon rugalmas va­gyok, bárhol megszoptatom. Soha nem találkoztam senki­vel, akit ez zavarna - mesél­te. Azt is elmondta, hogy telje­sen igény szerint eteti a kicsit, nem nézi az időt, de legfel­jebb tíz perc. Az éjszakák nyu­godtak, egyszer ébred fel Liza, eszik, és alszik tovább.- Egyre később szülnek a nők, egyre több problémával indulnak, egyre több gyógy­szerszedő van köztük - sorol­ta a problémákat. Sok múlik az egészségügyi szakszemélyzet tudásán, hozzáállásán is, mert ők tudnak az anyukáknak se­gíteni. Katalin szerint régen a nagycsaládokban mindig volt minta, a nők egymás előtt tet­ték mellre gyerekeiket, most viszont mindenki elszeparáló­­dik, ezért sokan el is bizonyta­lanodnak, s a legkisebb kudarc kedvüket szegi. A szakember szerint az is baj, hogy a nők na­gyon tudatosak lettek. - Sok­kal nehezebb elővarázsolni az ösztöneinket. Tervezhető életet élünk, a szoptatás viszont nem ilyen - fogalmazott. Az édes­anyáknak a korábbi életmódju­kat fel kell áldozni, a gyermek felé kell fordulni. Megerősítet­te, valóban trendi a szoptatás, a hordozás, de mégsem megy olyan lazán, ahogy kellene, márpedig ha az anyuka nem nyugodt, a baba sem lesz az, ez pedig megnehezíti a szoptatást. Nem nézi az időt, igény szerint etet MEGYEI KÖRKÉP 3 Ne nézzé’ má’! Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Egy kiscsávó a sétálóutcán mindenáron bele akart kötni egy még kisebb csávóba. Próbálta provokálni, de mikor az nem szólt vissza, azt mondta neki: „Ne nézzé’ má’!”. És mivel továbbra is nézett, megindult felé, hogy megtorolja ezt a durva sértést. Ez a pár hónappal ezelőtti sztori a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán jutott eszembe. A szórólapon az volt olvasható, hogy lomtalanítást végez a szolgáltató, elszállítja a házak elé kitett, anyagfajtánként különválogatott, bezsákolt, kötegelt szemetet. Egy fickó talicskával hordott ki mindent, ömlesztve az utcá­ra, a lyukas bicikligumitól a repedt dunsztosüvegig, az építési törmeléktől a kétlábú székig. Gondoltam: lehet, hogy vissza is kell fuvaroznod cimbora, mert a szelektálást nem vállal­ta a cég, csak az elszállítást. De nem mertem szólni neki, mert ott volt a tekintetében az a bi­zonyos „Ne nézzé’ má’!”. Régebben, ha valaki elpöccintett egy cigarettacsikket a té­ren, előfordult, hogy kajánkodva megkérdeztem: „Kinek dob­ta el?”. Mert ügyé azt valakinek majd fel kell venni... Ma már ilyen merészség eszembe se jut. Az állandósult közéleti bal­hék, a televíziós bűnügyi műsorkínálat és a netes beszóloga­­tások miatt teljesen eltorzult az ember és ember közötti kom­munikáció. Eltűnt a hétköznapokból a barátságos egymásra fi­gyelés, a nem sértegető ugratás, a humor. Fel sem tételezi már az utca embere, hogy nem biztos, hogy rosszat akar az az ide­gen, aki hozzá szól, aki rá néz. Eltűnt a nem sér­tegető ugratás, a humor Újabb huszonöt évre írták a szerződést DOMBÓVÁR Újabb huszonöt év­re kötelezte el magát Dombó­vár mellett a Veolia Energia Magyarország Zrt. A cég és a város vezetése a napokban ír­ta alá a szerződést. A város közel 2050 háztartá­sát és tíz intézményi partnerét kiszolgáló távhőrendszer mű­ködtetésére és üzemeltetésé­re a Veolia Energia Magyaror­szág Zrt. egy kon­cessziós társasá­got alapít, amely koncessziós cég a működési engedé­lyek megszerzésé­től kezdődően látja majd el a távhőter­­melői és távhőszol­­gáltatói feladatokat a városban.- Vállaltuk, hogy a következő szerződéses időszakban újabb beruházásokat hajtunk végre Dombóváron a távhőrendszer fejlesztése és hatékonyságá­nak további javítása érdekében - mondta Fernezelyi Ferenc, a zrt. kereskedelmi igazgatója. A távhőrendszer működteté­séhez szükséges hőenergiát je­lenleg egy 19,8 megawatt beépí­tett névleges hőteljesítményű földgáztüzelésű fűtőmű terme­li meg. A rendszer mintegy 48 felhasználói hőközponton, va­lamint összesen 4,6 kilométer hosszú nyomvonalon keresztül juttatja el a hőt a lakossági és közületi fogyasztókhoz. A Veolia Energia Magyarország Zrt. az elmúlt hónapok­ban a város több pontján korszerű­sítési munkákat végzett, ennek ré­szeként 530 méter nyomvonalon cse­rélték ki a távhőve­­zetékeket. A távhőhálózat kor­szerűsítése révén a cég növelte az ellátásbiztonságot és csök­kentette a távhőrendszer hő­veszteségét, ezáltal tovább ja­vította a rendszer hatékonysá­gát. A tervek között szerepel, hogy biomasszát használjanak fel fűtési célokra. H. E. Az elmúlt hó­napokban a városban kor­szerűsítési munkákat vé­geztek Kiderült, hogy ki ült ezelőtt közel ötven évvel a Szekszárdi Szüreti Napokon a bíróné mellett Az egykori bíró kilépett a képből és emlékezett SZEKSZÁRD Egy rejtéllyel ke­vesebb: kiderült, hogy ki töl­tötte be a bíró szerepét azon a szüreti felvonuláson, mely 1969-ben zajlott le a megye­­székhelyen. Múlt héten meg­jelent cikkünkben dr. Illyés Erzsébet emlékezett vissza a számára kiváltképp jelentős eseményre, melyen bírónő­ként integetett egy hintóról a fő utcán két oldalt felsorakozó közönségnek. Idézzük a jelen írás szempontjából idevágó részt: „Kijött értem Sióagárd­­ra a négylovas hintó, jómagam pedig - akkor már sióagár­di népviseletben - helyet fog­laltam az ülésen. Szekszárdra beérve odaült mellém a bíró is, akinek csak a keresztnevé­re emlékszem: Péternek hív­ták, és később sohasem talál­koztam vele.” Nos, olvasói segítség alap­ján megvan az a bizonyos Pé­ter. Teljes nevén Strohmayer Péter. Aki ma már bőven ren­delkezik ősz hajszálakkal, de akkor, 1969-ben erőtől kicsat­tanó gimnazista volt Szek­­szárdon. Ma is itt lakik.- Dr. Illyés Erzsébethez ha­sonlóan jómagam sem nagyon emlékszem már, hogy miért éppen én kaptam ezt a kiemelt szerepet - mondta Strohmay­er Péter. - Az biztos, hogy a Strohmayer Péter a díszruhával, amelyet bíróként viselt Fotó: M. D. megyei múzeumban tagja vol­tam dr. Rosner Gyula szakkö­rének: ott és akkor éppen ré­gi öltözékeket kerestek, olya­nokat, melyek küllemükben is utalnak a bírói tisztségre. Anyai nagyapám, Farkas An­tal a vármegye parádéskocsi­sa volt, családunk megőriz­te kilencvenkilenc rézgom­bos, kifogástalan állapotú díszegyenruháját. Felpróbál­tam, és mintha rám öntötték volna... Talán ez lehet a ma­gyarázat. Akárhogyan is tör­tént, Strohmayer Péter a me­net napján ebben a szó szerint történelmi díszruhában ott fe­szített a hintó ülésén. Szeri Á. Emlékek- Emlékszik-e az egykor mel­lette helyet foglaló, színpom­pás sióagárdi népviseletbe öl­tözött Erzsébetre?- Mi az hogy, nagyon is! - Na­gyon csinos, bájos fiatal lány van előttem - adott azonnali leírást Strohmayer Péter. - Ő ugyan nem emlékszik arra, hogy később találkoztunk vol­na: ez érthető is, hiszen kész hölgy volt, én pedig kamasz­fiú. De jómagam mintha lát­tam volna később pár alka­lommal: ám oda nem jutot­tam el, hogy megszólítsam...

Next

/
Thumbnails
Contents