Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. SZEPTEMBER 16., SZOMBAT A Rongyos Gárda hőstette nélkül Sopron is osztrák lenne A Sopronba bevonuló magyar hadsereg 1921-ben Diákokból toborozott Rongyos Gárda-egység HÍREK Ókori temető Perperikonban Hatalmas ókori temetkezőhelyet tártak fel a bulgáriai Perperikon antik városban. A püspöki bazilika melletti „nekropolisz környéke olyan népes volt, hogy az embereket szó szerint egymásra temették” - mondta Nikolaj Ovcsarov bolgár régész. MW Hazatért a római szarkofág Ötven évvel ezelőtt külföldre csempészett római kori szarkofág került vissza Svájcból Törökországba. A háromtonnás kőkoporsón Herkules 12 próbatétele látható. A ritkaságnak számító márvány szarkofág a második században készült és az 1960-as években, egy illegális antalyai ásatáson került elő Perga ősi városának romjai közül. A kőkoporsót darabokban csempészték külföldre, és Svájc előtt megjárta az Egyesült Államokat, Németországot és az Egyesült Királyságot is. MW Bronzkori ékszerek a nemesi sírban FELTÁRÁS Számos ékszert és értékes használati tárgyat találtak a régészek egy bronzkori nemes síremlékében, Görögország déli részén. Az Orkhomenosz közelében talált 3350 éves sírkamrába egy 40-50 évesen elhunyt férfit temettek. A 42 négyzetméteres síremlék érdekessége, hogy csak egyszer használták. Az ilyen típusú sírkamrákba rendszerint generációkon át újra és újra temettek. MW Népi építészeti program indul KULTUR/ Népi építészeti program indul csaknem kétmilliárd forintból - mondta el Latorcai Csaba, a Miniszterelnökségtársadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkára. Magánszemélyek és közösségek egyaránt pályázhatnak a tulajdonukban álló műemlék felújításának támogatására. A rekonstrukció költségeinek felét fedezi a támogatás, legfeljebb 20 millió forintot kaphat egy-egy pályázó. A pályázat első körére október 9-éig várják a jelentkezéseket. MW Diákok, önkéntesek és vasutasok szálltak szembe az osztrák katonasággal 1921- ben, hogy megakadályozzák Nyugat-Magyarország elcsatolását. Pataki Tamás központiszerkesztoseg@mediaworks.hu ELLENÁLLÁS 1921. augusztus 28-án vívták meg az első, majd szeptember 8-án a második ágfalvai csatát, amelyekben a Rongyos Gárda szabadcsapatai emberfeletti küzdelemben győzték le a jóval nagyobb és reguláris erőkkel bevonuló Volkswehrt. Noha az októberi velencei egyezmény értelmében a terület nagy részét át kellett engedni az osztrákoknak, a hősies ellenállás nélkül nem tartottak volna népszavazást Sopronban és a nyolc környéki községben, köztük Ágfalván. Áldozatuknak hála Magyarország nagyobb lett, mint ahogyan a trianoni diktátumban megszabták. A baloldali Osztrák Államtanács már 1918. november 17- én bejelentette területi igényét Moson, Sopron és Vas vármegye egyes részeire, és az 1919- es Saint Germain-i béke jóváhagyta a kérést. Az antant ezzel az égbekiáltó döntéssel talán a két volt szövetséges közé akart sárkányfogat vetni, vagy a felmerülő szláv korridor tervét akarta meghiúsítani. A Szövetséges Katonai Bizottság elrendelte, hogy szeptember 6-áig a magyar katonai és hivatali szerveknek el kell hagyniuk a 4000 négyzetkilométernyi területet. A magyar állam hivatalosan nem küzdhetett a rendelet ellen, de titokban tudott és egyetértett a készülődő felkeléssel. Akkoriban még Sopronban maradt a II. országos tartalék csendőrzászlóalj, amelyet Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy vezetett, ide kezdtek beszivárogni a Rongyos Gárda szabadcsapatai, amelyek lényegében Héjj as Iván volt repülő főhadnagy, országgyűlési képviselő a Tanácsköztársasággal és a román megszállók ellen küzdő csoportjaiból álltak. Itt gyülekeztek a Selmecbányái akadémiáról elüldözött diákok; a Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola hallgatóiból álló ifjúsági kör is a fegyveres ellenállás mellett döntött és behívókat küldtek szét a fiataloknak: „Kedves Barátom! A haza hív! Kényszer nincs. Aki teheti, önként és azonnal jöjjön el Sopronba, ahol ellátásáról gondoskodunk.” A felhívásra százával jelentkeztek, nagy számban a magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatói is. A Volkswehr mit sem sejtőn augusztus 28-án kezdte meg a Burgenlandra keresztelt újabb tartomány birtokbavételét, de Robert Davy új kormánybiztost Ágfalvánál nem virágeső, hanem fegyvertűz fogadta. Délelőtt 11 óra körül Héjjas az embereit három, 40-40 fős csoportra osztotta, majd útnak indította őket Ágfalva-Lépesfalva-Kismarton irányába. A balszárnyat Francia Kiss Mihály, a közepet Maderspach Viktor, a jobbszárnyat pedig Kaszala Károly pilóta vezette. A kirobbanó harcban Kaszala jobbszárnyának lendületes rohama minden ellenállást elsöpört, még a hivatalát el nem foglalt kormánybiztost is fogságba ejtették. Ám ahol hősök vannak, ott hősi halálban sincs hiány: a honvédő gerillaháború első áldozata Baracsi László kecskeméti hentes fia volt, és még sokan következtek. Ne kételkedjünk, a honvédelem igazi 20. századi eposza zajlott a nyugati végeken, hiszen túlerővel szemben, gerillamódszerekkel, fától fáig kúszva, settenkedve, lesből lőtték és kézigránáttal dobták meg az ellenséget, portyáztak, túszokat ejtettek, és ha kellett, huszárosán, a józan észt meghazudtoló módon rohamoztak meg géppuskafészkeket. Amikor Taby Árpád vezényletével felszabadították Pörgölényt és paraszthajszálon múlt a győzelem, hiszen újabb osztrák erők érkezéséről szereztek tudomást, Taby egy géppuskával előretört az ellenfél nagy hatású fegyvereinek a tűzvonalába és megsemmisítette a géppuskák kezelőszemélyzetét, így tették ezt faluról falura haladva, mindenünnen elűzve az osztrák fegyveres erőket és őrségeket. A felkelők körülbelül 3500-4000-en lehettek, éheztek, fáztak, külső támogatásra nem számíthattak, és mégis küzdöttek a hazáért. Szeptember 8-án, a második ágfalvai csatában a diákok, a szombathelyi vasutasok és az Ostenburg-zászlóalj civilbe öltözött csendőrtisztjei harcoltak. A vasúti őrházba fészkelt osztrák csendőr észlelte a közeledő felkelőket és rájuk lőtt. Nemsokára az egész település hadszíntérré vált, ahol rengetegen elestek, ám végül kiűzték az ellenséget a községből, a vesztesek agyonzsúfolt vasúti szerelvényen futamodtak Ausztriába. A győztes felkelők október 4-én Felsőőrött kikiáltották a független Lajtabánságot is, amelyet báni méltóságban Prónay Pál, a felkelő sereg egyik vezére irányított. Noha a kérészéletű államot fel kellett adniuk, ahogyan a megtartott területeket is, harcuk sikerét ma is hirdeti a magyarnak megmaradt Sopron városa és környéke. Fotók: MW Hősi emlékmű Ágfalván Fókuszban az emberiség két fontos találmánya Nem engedik Kossuth szobrát az egyetem elé Innovációk az őskorból „Nem elég impozáns” AJÁNLÓ Megjelent a Határtalan régészet című történelmi magazin legújabb száma, amelynek központi témája az őskori ember két kiemelkedően fontos találmánya: a kerék és a kocsi. A lap bemutatja a négy kerék „evolúcióját” a középkori szekereken át a vadnyugati postakocsikig. Kiderül az is, milyen meghatározó szerepet játszott a szkíták, a kelták és az avarok mindennapjaiban a szekér. A szegedi Móra Ferenc Múzeum által kiadott, százoldalas ismeretterjesztő folyóirat külön hangsúlyt helyez a magyar földön fellelt ősi kerék-, illetve kocsileletekre is. A budakalászi, a nemesnádudvari és a pocsaji kocsimodellek mellett a nagy műgonddal megformált alkatrészek leleteiről is olvashatunk. Az északi bronzkor egyik legkiemelkedőbb alkotásáról, a Dániában talált trundholmi napszekérről szóló írásból kiderül, hogy az akkori idők embere milyen alapos ötvöseljárásokkal dolgozott már a Krisztus előtti 15. században. A magazin címlapján is szereplő alkotás kapcsán a kutatóknak szembesülniük kellett azzal, hogy a régiek pontosan megtervezett, matematikai-geometriai számításokon alapuló előkészületekkel dolgoztak, hisz a szekéren megjelenik a nap égi vándorlásának pontos útja. MW SZIMBÓLUM Hiába várt két évet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetősége, nem kapott engedélyt arra, hogy kihelyezzék Kossuth Lajos mellszobrát a felsőoktatási intézmény marosvásárhelyi karának épülete elé. Dávid László rektor az erdélyi Krónikának elmondta: az összeállított dokumentáció megjárta a koronkai önkormányzatot, a Maros megyei tanácsot, és végül a terv az Országos Műemlékvédelmi Bizottságnál bukott el, amelynek illetékesei úgy vélték, az aránylag kis méretű mellszobor „nem elég impozáns” a kiválasztott helyhez képest. Dávid László elmondta, ismét elindítják az engedélyeztetési folyamatot. A rektor célzott arra is, hogy a hatóságok sokkal jobban „odafigyelnek” a Sapientiára, mint más állami vagy akár magánkézben levő tanintézetre, és a legkisebb hibát is büntetik. Legutóbb azért róttak ki tetemes pénzbírságot az egyetemre, mert építkezési engedély nélkül láttak hozzá a bentlakás bővítéséhez. Kossuth Lajos mellszobrát - amelyet Kiss György szobrászművész alkotott 1892-ben, és amelyet a Németországban élő Simon János adományozott a Sapientiának - 2015 tavaszán már felavatták az egyetem koronkai campusa főépületének bejárata előtt. Nem sokkal az ünnepség után azonban az egyetem vezetősége levetette a talapzatról az alkotást, és az aulába „menekítették”. A szobrot eredetileg Marosvásárhelyen, a Vártemplom előtti téren szerették volna felállítani, azonban a kérést elutasította a polgármesteri hivatal. MW Gerillaháború 1921-ben
