Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-09 / 211. szám
2017. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT BELFÖLD-KÜLFÖLD J Orbán: Brüsszel kinyitotta az ajtót Soros terve előtt Orbán: A kvótadöntés rossz, nem lehet végrehajtani, ezért vissza kell vonni Fotó: MTI Követendő példának tartják a magyart EGYESÜLT ÁLLAMOK „Magyarország az adóreformok és a migrációs politika terén remekjpéldát mutatott. Az Egyesült Államoknak tanulnia kéne tőle” - olvasható a tekintélyes konzervatív The Washington Times cikkében. „Egy európai nemzet a hagyományaira épít ahelyett, hogy aláásná őket” - véli lap publicistája, Cal Thomas. Megjegyzi: „miközben az USA adóssága nő, addig Magyarországé csökken”. Méltatta azt is, hogy Orbán Viktor kormány 19-ről 9 százalékra csökkentette a társasági adót, ami így már a legalacsonyabb az EU-ban. A cikkíró védelmébe vette a magyar bevándorláspolitikát, amely „a magyar kultúra és életmód megvédéséről szól”, mert ha „egy nemzet elveszíti kultúráját, akkor elvész a nemzet is”. Rámutatott, a muszlim bevándorlók képtelenek úgy asszimilálódni, hogy ne sérüljön a befogadó ország kultúrája, tehát „feltételezhetően nem bevándorlás, hanem invázió zajlik Európában”. MW Problémás a Jobbik adatgyűjtése ADATVÉDELEM Törvénytelenül jár el a Jobbik a béruniós aláírásgyűjtésnél - közölte a Magyar Időkkel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A szervezők és további hat külföldi nem jelentkezett be adatkezelőként a hatóságnál; további probléma, hogy az internetes aláírásokat és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatokat az Európai Bizottság luxemburgi szerverén tárolják. Ezenkívül a Jobbik tájékoztatási kötelezettségét sem teljesítette, vagyis aki támogatja a béruniós akciót, nem értesülhet arról, kik és milyen feltételekkel kezelhetik a gyűjtőíven megadott személyes adatokat. A hatóság az anomáliák rendezésére szólította fel a pártot. A Jobbik szerint az aláírásgyűjtés megfelel a hazai és az uniós jogszabályoknak is, bár azt elismeri, adódhatnak módosítási javaslatok. MW A kvótaügy egy súlyos elvi kérdést vet fel: az EU az európai szabad nemzetek szövetsége, vagy egy brüsszeli központi birodalom - jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Közölte, sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KVÓTA Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy megváltoztassuk a migránsokat elutasító bevándorláspolitikánkat - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A miniszterelnök hangsúlyozta, hazánk harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzet-PÁRTVERSENY Öt közvélemény-kutató eredményeinek összesítése alapján 7 hónappal a választások előtt 47,4 százalékkal vezeti a pártok listáját a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP - jelentette ki a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója. Ez azt jelenti, hogy hasonlóak államok akarata ellenére szeretne embereket oda betelepíteni. Mások sem hajtják végre „Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban” - idézte a Magyar Idők a rádióinterjút. „Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti [...], akkor ellen kell állnia” - hangoztatta Orbán Viktor. Álláspontja szerint az igazi csata most kezdődik, mert a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. A kvótát azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre, sőt szerinaz erőviszonyok, mint a 2014- es választások előtt, vagyis a Fidesz-KDNP kétharmados győzelme sem kizárt - közölte Nagy Dániel. Az előző választás óta az változott, hogy a baloldalon új pártok jelentek meg; kérdés, hogy ezek milyen kombinációban indulnak a választáson - tette hozte nem is hajtható végre. Ki kell mondatni az EU különböző szervezeteivel: a kvótadöntés rossz, végrehajthatatlan, vissza kell vonni, meg kell változtatni. Meg kell akadályozni „Soros György brüsszeli embereinek tervét”, hogy az egyszeri kvótadöntést egy állandó migránselosztási mechanizmus váltsa fel - hangoztatta. Védelem kerítés nélkül? A miniszterelnök a magyar határvédelemről megjegyezte, az EU-ban „érzik, hogy erkölcsileg inkább felénk billen a mérleg nyelve, de azt mondják, a kerítést nem finanszírozzák”. Ez nem fogadható el, mert kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat, az ezt ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik. zá. A Fidesz-KDNP-t a Jobbik követi 19,4 százalékkal, az MSZP 14,26, a DK pedig 5,8 százalékát szerezné a szavazatoknak. Az LMP eredménye 4,6, a Momentumé 3 százalék. Egyaránt 1,6 százalékot szerezne az Együtt és a Kétfarkú Kutya Párt (KKP), a Párbe-Százmilliónál többen ellenzik A 157 millió közép-európai választókorú polgárból közel 106 millió utasítja el a kötelező migrációs kvótát a Nézőpont Intézet tizenegy országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján. Az illegális bevándorlók szétosztásának kvótáját a választókorú szlovákok 94, a csehek 93, a bolgárok 89, a magyarok 87, a szlovének 83, a románok 82, a lengyelek 74, a horvátok 71, a szerbek 70 százaléka teljes mértékben ellenzi. A kérdés a németeket és az osztrákokat is megosztja: Németországban 50, Ausztriában 46 százaléknyian ellenzik az elképzelést. Egységben a V4 Orbán augusztusban levélben kérte az Európai Bizottságot (EB), fizesse ki a magyarszerb határvédelmi költségek felét (270 milliárd forint), de ezt elutasították. Az uniós szóvivő tegnap jelezte, Jean- Claude Juncker EB-elnök kész megbeszélést folytatni erről Orbán Viktorral a tallinni digitális uniós csúcstalálkozón. Az EU-tagállamok mostani tallinni informális külügyminiszteri találkozóján részt vevő Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter azt nyilatkozta az MTI-nek, a visegrádi négyek a migráció szempontjából is egységes állásponton maradnak. „Nem fogjuk elfogadni, hogy ránk erőltessenek egy kudarcba fulladt, ráadásul az emberekre veszélyt jelentő döntést” - tette hozzá. széd és a Liberálisok eredménye pedig 0,6 százalék. A kutató szerint az MSZP és a DK között nagy az átszavazási hajlandóság, a két tábor csak Gyurcsány Ferenc személyén törik meg. Több kis párt vezetője (LMP, Momentum, KKP) úgy nyilatkozott, hogy senkivel nem fognak össze. MW HÍREK Az évszázad földrengése MEXIKÓ Több halottja van a 8,1-es erejű földrengésnek Mexikó déli részén. A földmozgás epicentruma Chiapas állam közelében volt. Mexikó elnöke közölte, ez volt az elmúlt évszázad legerősebb földrengése az országban. Több közép-amerikai országban is elrendelték a szökőárriadót. MW Kedvezmény a láthatáron NYUGDÍJASOK Nem csak a nyugdíjas-szövetkezetekben dolgozók kapnak kedvezményt (15 százalékos szja), a munkajogi jogviszonyban foglalkoztatottak is számíthatnak könnyítésre. Kosa Lajos, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője a Világgazdaságnak elmondta, a kormány azon is dolgozik, hogy a munka törvénykönyve alapján visszafoglalkoztatott nyugdíjasoknak is kialakítson egy kedvezőbb adózást. MW Fidesz-frakció: új vezető jön SZEMÉLYCSERÉK Miután Kosa Lajos tárca nélküli miniszterré lép elő (ő lesz a Modern Városok Program kormányzati felelőse), Gulyás Gergely lehet a Fidesz frakcióvezetője. A Magyar Idők úgy tudja, őt a törvényalkotási bizottság élén Hende Csaba volt honvédelmi miniszter követheti, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöki posztjára Németh Szilárd esélyes. A pályázati pénzek kezelése gyanúja miatt Voldemortként elhíresült Mengyi Roland helyett Koncz Ferenc szerencsi polgármester lett a Fidesz elnöke Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os választókerületében. MW Gulyás Gergely Fotó: MTI 47,4 százalékon a Fidesz-KDNP Kisebb lehetne a munkaadói, munkavállalói járulék - Jobban nőne a fizetés, a Újratárgyalhatják a bérmegállapodást JÁRULÉKCSÖKKENTÉS Októberben újratárgyalja a kormány az érdekképviseletekkel a tavalyi bérmegállapodást. A munkaadókat terhelő járulékcsökkentés a vállalt 2-2,5 százalékpont helyett akár 4 százalékponttal is csökkenhet, de a munkavállalókat terhelő elvonásokhoz is hozzányúlhatnak a szociális partnerek - értesült több forrásból a Magyar Idők. Emellett a minimálbér 8, a garantált bérminimum 12 százalékos tervezett megemelése is magasabb lehet.- Több szempontból is sürgető a keresetek további emelése - mondta a lap kérdésére A munkabért terhelő adók és járulékok a garantált bérminimumra vetítve (161000 forint) 1 Munkaadói kötelezettség ^ 1 Iji p szociális hozzájárulási adó (szocho) 35 420 Ft t ifS | szakképzési hozzájárulás 2 415 Ft j | Munkavállalói kötelezettség m 94 949 | ffSlil személyi jövedelemadó (szja) 24 150 Ft fmpi nyugdíjjárulék 16 100 Ft jßfili természetbeni egészségbiztosítási járulék 6 440 Ft iKlil pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 830 Ft ifiül munkaerőpiaci járulék 2 415 Ft Bruttó bér: 161000 Ft Nettó bér: 107 065 Ft MW-grafika, forrás: NAV Csath Magdolna egyetemi tanár. A környező országokban is nagymértékben nőttek a bérek, így a lemaradásunk érdemben nem csökkent. A magasabb fizetés emeli a dolgozók motivációját, és fékezi az elvándorlást. Másfelől a keresetemelkedés középtávon hozzájárulna a magasabb hozzáadott értéket képviselő, tudásalapú munkahelyek létrejöttéhez a mostani, javarészt összeszerelő egységek helyett. A magasabb tudást igénylő egységek magasabb GDP-növekedést eredményeznének. Ez pedig érdemben növelné hazánk versenyképességét. Ehhez fontos eszköz a további járulékcsökkentés is. A közgazdász hozzátette: a magasabb fizetések magasabb költségvetési bevételt is eredményezhetnek, a dolgozók pedig többet fordíthatnának rekreációra, kultúrára, egészségmegőrzésre, pihenésre is. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője úgy véli, ha a nagyobb keresetemelés miatt nő a bértömeg, az növeli a költségvetés mozgásterét is. A magasabb fizetések miatt tovább bővülne a fogyasztás és az áfabevétel, és több munkavállalói járulék és szja folyna be az államkasszámlnimálbér ba a bérek után is. Sok ágazatban, ahol a dolgozók minimálbérre vannak bejelentve, a pénzük további részét pedig zsebbe kapják, fehéredést lehetne tapasztalni. Egy esetleges nagyobb minimálbér- és szakbérminimum-emelés újabb lökést adna a bruttó keresetemelkedéshez, amely az idei évben 13 százalék körülire várható, júniusban 14 százalék felett volt. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a munkaerőpiaci járulék eltörlése mellett érvelt. Minimálbérre 10, bérminimumra 15 százalékos emelést javasol. MW
