Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-30 / 202. szám

ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. AUGUSZTUS 30., SZERDA Minden ötödik hazai iskola megújul három év alatt Bács-Kiskunnal és Baranyával indulnak A munka dandárja a hátrányos helyzetű térségek iskoláit érinti majd Fotó: MTI HÍREK Felmérés a nyelvtudásról BUDAPEST Felmérés indul a fiatalok nyelvtudásáról, nyelv­­ismeretéről ősszel - közöl­te Novák Katalin családügyi államtitkár az MTI-vel. A kor­mány elfogadta az idegen­­nyelv-tanítás hatékonyságá­nak fejlesztéséről szóló kor­mányhatározatot, ez tartal­mazza a felmérés elkészíté­sét is. A 3,3 milliárd forintból megvalósuló Nyelvtanulással a boldogulásért pályázatra augusztus 30-igjelentkezhet­­nek a középiskolások, akik tanórán kívül sajátíthatnak el egy idegen nyelvet. A külföldi nyelvtanulást továbbra is ösz­töndíjakkal segítik, ezekre 14 milliárd forint áll rendelkezés­re. A programnak köszönhe­tően eddig 20 ezer fiatal ta­nulhatott külföldön. MW 95 milliárd jut gyerekvédelemre SZÉKESFEHÉRVÁR Gyermek­­jóléti és gyermekvédelmi fej­lesztésekre európai uniós forrásokból 95 milliárdot for­dítanak a következő évek­ben - jelentette be Czibere Károly, az Emmi államtitká­ra. Kiemelte, a gyermekvé­delemben felhasznált pénz nem kiadás és költség, ha­nem befektetés, amely a jö­vőben meg fog térülni. Je­lezte, 2018-ban mintegy 30 százalékkal - 600-ról 800- ra -bővítik a szolgálatok spe­ciális szükségletű gyerekek számára biztosított férőhe­lyeinek számát. 5,8 milliárd­­ból 2020 elejére biztosítják a régi, nagy lakásotthonok be­zárását és a gyerekek kor­szerű lakásotthonokban tör­ténő elhelyezését. MW Megbírságolták a Media Marktot BUDAPEST A Gazdasági Ver­senyhivatal 10 millió forintra bírságolta a Media Marktot, mert megtévesztő volt a 2015-ös bronz hétvégi ak­ciójukkal kapcsolatos tájé­koztatásuk - írta az MTI. A reklám állításával ellentét­ben nem minden 20 ezer fo­rint feletti vásárlásra vonat­kozott az akció. A versenyhi­vatal a vizsgálat során meg­állapította, hogy a Media Markt tisztességtelen keres­kedelmi gyakorlatot folyta­tott és ezzel megtévesztette a vásárlóit. MW Három év alatt több mint öt­száz iskolát tervez megújí­tani az oktatási kormány­zat, jelentős uniós forrásból. Előnyt élveznek a hátrányos helyzetben lévő települések. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FEJLESZTÉS A következő há­rom év alatt 527 iskola újulhat meg, összesen 81,2 milliárd fo­rintos európai uniós forrásból - jelentette be Balog Zoltán, az Emmi minisztere. A telje­sen új, átfogó iskolafejlesztési programban a meghirdetett iskolafejlesztési pályázatok el­bírálásánál előnyt élveztek a hátrányos helyzetben lévő te­lepülések. A legtöbb iskola­felújításra Bács-Kiskun, Bara­nya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében kerül sor. Először ott kezdődik meg a munka, ahol a legnagyobb szükség van rá, de a népsű­rűség is fontos szempont. A programban érintett 398 településből 292 a hátrányos helyzetű járásokba és térsé­gekbe tartozik. A felújítás előtt álló iskolák­ba 200 ezer diák jár, vagyis minden ötödik tanuló hama­rosan jobb feltételek között ta­nulhat. A program keretében 436 iskolában végeznek majd felújítást, 91 iskolában lesz bő­vítés. Nemcsak általános isko­lák, középiskolák és kollégiu­mok is megújulnak. Új tanter­mek építése, szaktantermek, laborok létrehozása és infor­matikai eszközök beszerzése is szerepel az uniós program­ban. „Az iskolafelújításokat a nyertes pályázóknak egy éven belül el kell kezdeniük és há­rom éven belül be is kell fe­jezniük" - mondta Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár. A felújításokat próbálják úgy végigvinni, hogy azok ne za­varják a tanítást. Az úgynevezett TTT prog­rammal kiegészítve 2014 és 2017 között 500 hazai iskola felújítása történt meg össze­sen 38,7 milliárd forintos ha­zai költségvetési forrásból. Je­lenleg is 50 településen zajlik iskola-, tanuszoda-, tornate­rem-, tanterem-felújítás. Szeptemberre teljesen új iskolát kap Fertőd, Geszt és Izsák is - emelte ki Balog Zol­tán. A tanévkezdésig még egy tucat beruházást adnak át. Jelenleg is épül 21 tanuszoda, 13 tornaterem és négy iskola, valamint bővítenék hat tanter­met és egy óvodát. Öt projekt közbeszerzése még tart. Az előző tanévben 14-gyel nőtt a köznevelési intézmé­nyek száma. Összesen 10 657 intézményben zajlott okta­tás a KSH szerint. Az általá-Az általános iskolás gyereket nevelő családok a tavalyi 64 ezer forint helyett idén átlago­san 54 ezer forintos kiadásra számítanak - áll a Budapest Bank megbízásából készített GfK-felmérésben. A középis­kolások iskolakezdése a tava­lyi 61 ezer helyett idén 67 ezer forintba fog kerülni, a felsőok­tatásban is nőtt a várható kí­nos iskolák és szakgimnáziu­mok kivételével minden isko­latípus száma nőtt. Az idén öt általános iskola szűnt meg, a szakgimnáziumok száma 63- mal 830-ra csökkent. Legna­gyobb mértékben - több mint 18 százalékkal - a szakisko­lák és a készségfejlesztő isko­lák száma ugrott meg. A gimnáziumok száma 4, a szakközépiskoláké 2 százalék­kal emelkedett. Az óvodák, ál­talános iskolák és gimnáziu­mok között az előző tanévhez hasonlóan tovább nőtt a nem állami fenntartású intézmé­nyek aránya. A felsőoktatási intézmé­nyek száma a tavalyi tanév­adás. Az egyetemisták, főisko­lások tanévkezdésére a tavalyi 116 ezer helyett idén 135 ezer forinttal kalkulálnak a szülők. Az összes évfolyamra vetítve a tavalyi 12 ezer forint után idén átlagosan 9 ezer forintot keli költeni könyvekre. Az általános iskolásokat nevelők a tavalyi 10 ezer helyett idén mindössze 4 ezer forinttal kalkulálnak az ben 65 volt, ami eggyel keve­sebb, mint a 2015-2016-os tan­évben. Balog a közmédiában ki­emelte, hogy „a GDP 5,2 száza­lékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Ma­gyarország költi a legtöbbet oktatásra Közép-Európában”. Az oktatásért felelős állam­titkár tegnap közölte, átlago­san 3,4 százalékkal nő a peda­gógusok bére szeptembertől. Palkovics László szerint erre mintegy 21 milliárdot költe­nek. Ez az alapbér emelkedé­sét jelenti, és ezenfelül nőnek a tanárok pótlékai is, összesen 10 milliárd forint értékben. alapvető tankönyveken túl más kiadványok miatt, a 9. évfolya­mig ingyenessé váltak a tan­könyvek. A válaszadók 55 szá­zaléka részben vagy egészében az aktuális havi bevételeiből fe­dezi az iskolakezdés miatt fel­merült kiadásokat, 38 százalé­kuk külön erre a célra, átlago­san öt hónapon keresztül taka­rékoskodik. Mozgássérült gyerekek a máltaiak táborában ÜDÜLÉS Kétszázötvenen vettek részt a Magyar Máltai Szere­tetszolgálat (MMSZ) mozgás­­sérülteknek szervezett tábo­rában augusztusban. Az egész Kárpát-medencéből érkez­tek résztvevők a negyedik al­kalommal megrendezett ese­ményre, aminek a balaton­­fenyvesi református gyermek- és ifjúsági üdülő adott otthont. A táborban látogatást tett Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat jószolgálati nagykövete is. A Máltai Mozgáskorlátozott Tábor a fogyatékkal élők elfo­gadását és beilleszkedését se­gíti. Sajátossága, hogy a kere­kesszékes vagy halmozottan sérült emberek családtagjaik, állandó kísérőik nélkül érkez­nek, így itteni segítőik felké­szített fiatal önkéntesek. Koz­ma Imre atya, az MMSZ ala­pító elnöke hangsúlyozta, „vi­rágzik a remény”, mert a fiatal önkéntesek száma nőttön-nő. A kerekesszékes vendégek részére akadálymentesítették a szállást és a tópartot is, így rámpán gurulhattak be a víz­be, és különféle sportágakat is kipróbálhattak. Kiscsoportos foglalkozásokon feldolgoztak olyan témákat is, mint a mun­kavállalás, tanulás, párkap­csolat, amelyekről ritkán van alkalmuk szakemberekkel be­szélgetni. MW Moldova elnöke sem ünnepelne 1918 Igor Dodon szerint akik Romániával egyesülnének, azok destabilizálni akarják Moldovát. „1918-ban erőszak­kal annektálták az országot, egy maroknyi áruló kezdemé­nyezésére. Többeket halálosan megfenyegettek, ezért szavaz­tak anélkül, hogy megkérdez­ték volna az akkori moldovai la­kosságot” - jelentette ki az el­nök. Jövőre ünnepli Románia a Besszarábiával (a mai Moldová­­val) és az Erdéllyel történt ön­kényes, vitatott hátterű egye­sülés centenáriumát, Nagy-Ro­­mánia létrejöttét. MW Az elnöki látogatás hozama - Pakson a munka 40 százalékát magyar vállalatok végzik majd Felmérés: 54 ezer forintba kerül az idei tanévkezdés Januárban kezdődhet az atomerőmű-bővítés BERUHÁZÁSOK Vlagyimir Pu­­tyin orosz elnök a Papp László Budapest Sportarénában ren­dezett cselgáncs-világbajnok­ság miatt érkezett Magyaror­szágra, és hogy tárgyaljon Or­bán Viktor miniszterelnökkel - írja a Magyar Idők. Több mi­niszter is érkezett, ezért ple­náris munkamegbeszélést is tartottak a magyar kormány minisztereivel. Az orosz el­nök a RIA Novosztyi hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tából kiderült, gazdasági kér­dések uralták a tárgyaláso­kat. Az orosz elnök örömének adott hangot azzal kapcsolat­ban, hogy az országaink kö­zötti - az Oroszország ellen ki­vetett uniós szankciók hatásá­ra csökkenő - kereskedelem ismét növekedésnek indult. Putyin közölte azt is, a ma­gyarországi orosz beruhá­zások mértéke elérte a más­fél milliárd dollárt. Hozzátet­te, a paksi atomerőmű bővíté­se, vagyis az azzal kapcsola­tos konkrét munkák már jö­vőre megkezdődhetnek. A be­ruházás összege 12 milliárd dollár, és hétfőn is megerősí­tették, hogy ebből 5 milliárd dollár értékű munkát magyar vállalatok végezhetnek el, te­hát a 40 százalékos arányhoz tartja magát az orosz fél. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Sportarénában Fotó: MTI A földgázszállítással kap­csolatban az orosz elnök meg­erősítette, Oroszország Tö­rökországgal, Bulgáriával és Szerbiával is együtt dolgozik Magyarország mellett azért, hogy Törökországból az oda szállított orosz gáz eljuthas­son Nyugat-Európába. Ez az útvonal 2019 végére kell hogy létrejöjjön. Ez nem új vezeték, mint amilyen a Déli Áram­lat lett volna, hanem a bolgár, szerb és magyar hálózat mo­dernizációjával, és bizonyos szakaszokon új vezeték épí­tésével alakul ki. Az államfő megjegyezte, a gyógyszeripar­ban is vannak közös beruhá­zások. Leszögezte, a magyar vállalkozók érdekeit minden lehetséges módon támogatni fogják Oroszországban. A hosszú távú gázszerződés meghosszabbítása miatt rend­kívül fontos Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása - je­lentette ki Kun Miklós törté­nész az Ml hétfői műsorában. Az Oroszország-szakértő köz­lése szerint a hétfői megbeszé­lésnek energetikai kérdések lehettek a legfőbb témái. Kun Miklós arról is szólt: miközben a nyugati sajtó egy része folya­matosan gyalázza Oroszorszá­got, tátott szájjal csodálkoznak az eredményeken. MW

Next

/
Thumbnails
Contents