Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-30 / 202. szám

2017. AUGUSZTUS 30., SZERDA 4, MEGYE» KÖRKÉP A történetben szereplő lány tizenhárom és fél éves, a fiú már elmúlt tizennégy A fiatalok szeretik egymást A fiú hozzátartozója szerint szó sincs emberrablásról, a kislány önként jött el hozzájuk Fotó: Makovics Kornél Olyan ez a történet, mint a Rómeó és Júlia, amennyi­ben Júlia is csak 14 éves volt, amikor beleszerettek egymásba. Ez a történet azonban nem végződött tra­gédiával, és talán még meg­békélés is lehet belőle. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SÁRKERESZTÚR-SZEKSZÁRD Egy sárkeresztúri lakos for­dult több sajtóorgánumhoz is azzal, hogy eltűnt a lánya. Azt kérte jelentessük meg a lap­ban a kislány fényképét, ami meg is történt. Megírta azt is, hogy a 2003. december else­jén született Fanni nevű kis­lánya augusztus 17-én éjsza­ka tűnt el otthonról. Az üzenet annyi ellentmon­dást mindenesetre tartalma­zott, hogy utca, házszám pon­tossággal megírta, hogy ki, vagy kik szöktették meg a gyereket és hova. Márpedig akiről tudjuk, hogy hol van, az aligha számít eltűntnek. A szülő maga írta, hogy „Több­ször voltunk lent a családnál, de nem adták ki. A sárbogárdi és a szekszárdi rendőrség se­gítségét, a gyámhivatal segít­ségét is kértük, de még sincs semmi eredmény.” Ez sem tel­jesen pontos, a kislány ugyan­is két napja még biztosan fent volt az eltűnés miatt körözöt­tek rendőrségi listáján, amely a police.hu címen is megtalál­ható. A rendőrségtől megtud­tuk, hogy valóban érkezett be­jelentés a Szekszárdi Rendőr­­kapitányságra, de a körözési eljárást áttették a lakhely sze­rint illetékes sárbogárdi kapi­tányságra, és ők intézkedtek is. A világhálón pedig az is ol­vasható, mit írt a 13 éves gye­rek: „Üzenem mindenkinek, hogy senki nem rabolt el. Sze­retem Márkoszt, vele szeret­ném leélni az életemet.” A levélben megjelölt szek­szárdi utcában véletlenül ép­pen a fiú anyai nagyapjától kértünk útbaigazítást. Meg­lepő volt, hogy behívtak min­ket a házba, pedig mint ki­derült, tökéletesen tisztában vannak a jogaikkal. Például azzal is, hogy nem kötelesek szóba állni egyetlen újságíró­val sem. Jártak ott tévések is, de őket elküldték. Senki nem szöktetett meg senkit, mondta a szerelmes fiú nagyapja. Azt mondta, hogy a kislány akkor éjszaka autó­stoppal jött Szekszárdra. A fia­talember édesanyját még min­dig feldúlja az irántuk mosta­nában megnyilvánuló érdek­lődés. Egy hétig jártak hoz­zájuk a rendőrök is. Találko­zott náluk az anya és a lánya, ugyanabban a nappaliban, ahol mi ültünk a gyönyörűen berendezett lakásban. A kis­lány megmondta az anyjának, hogy szereti a fiút, és nem akar hazamenni. Közben meg­érkezett a fiú édesapja is, aki­nek folyton csöngött a telefon­ja, vállalkozása ügyeit kellett intéznie. Kiderült az is, hogy a család mindegyik tagja szak­munkás, autószerelő, asztalos, az asszony pedig fodrász, az ő édesanyja pedig ápolónő volt. Kérdésünkre azt is elmond­ták, hogy a fiú most kezdi majd meg a szakmunkáskép­zőt, és Fanni is befejezi az ál­talános iskolát, magántanuló­ként. A lány telefonon tartja a kapcsolatot az édesanyjával, s az eddig történtek ellenére azt remélik, hogy kibékülhet egy­mással a két család. Jó lett volna beszélni a 13 éves Fannival és a 14 éves Márkosszal is, de a többszö­ri kérésre sem tudtunk meg semmit a nevük elhallgatását kérő család egyetlen tagjától sem, hogy hol vannak a fiata­lok valójában. Beszélgettünk még a sok száz éves cigány hagyomá­nyokról, amelynek része a lányszöktetés is. Szerintük a házasságot nem kötik papí­rokhoz, mégis komolyan ve­szik, és „kitartanak egymás mellett száz évig”. Fanni édesanyja változat­lanul úgy véli, hogy a lányá­nak mellette van a helye, túl fiatal még ahhoz, hogy férj­hez menjen. Cáfolta, hogy a lánya telefonon tartaná vele a kapcsolatot. Véleménye sze­rint a kislányt a fiú családja befolyásolja. Azt is kifogásol­ta, hogy a fiú nem ment el hoz­zájuk, tehát ő még egy szóval sem mondta nekik, hogy sze­reti Fannit. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hírei: villamosenergia, választások, másodvetés, károk PROMÓCIÓ Olcsóbb áram: már elérhető az igényfelmérés Körbálák a búzatarlón, betakarítás után Beküldött kép TOLNA MEGYE Augusztus 14-től elérhető a kamarai tagok szá­mára a villamosenergia-be­­szerzéssel kapcsolatos igény­felmérő kérdőív. A Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara majdani tenderének célja, hogy a kama­rai tagok számára alacsonyabb villamosenergia-árak és ked­vezőbb szerződéses feltételek alakuljanak ki. Már elérhető a Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara (NAK) portálján a 2017 őszétől ter­vezet villamosenergia-beszer­­zési tendert megelőző igény­­felmérés. A beérkező adatok­ból a NAK energetikai adat­bázist hoz létre, amely alap­ján megtörténik az egyes, kü­lönböző fogyasztási szokások­kal és szerződéses feltételekkel rendelkező villamosenergia-fo­­gyasztók szegmentálása, vala­mint - piacfelmérési célzattal - az ezekre vonatkozó előzetes árajánlatok kereskedőktől tör­ténő bekérése, illetve a tender­­felhívás részleteinek kialakítá­sa, végezetül a tender kiírása. A tenderen legjobb feltételeket biztosító, nyertes energiakeres­kedővel a tenderen résztvevő kamarai tagok egyénileg szer­ződnek, azonban az új kereske­delmi szerződések megkötésé­ben segítséget nyújt a NAK. Tájékoztatás a kamarai vá­lasztásokkal kapcsolatban A NAK portálján elérhető a 2017. június 30-i kamarai tag­jegyzék alapján összeállított, kereshető választási tagjegy­zék, amellyel a kamara tagjai ellenőrizhetik, hogy jogosul­tak-e választóként részt ven­ni a 2017. november 3-i megyei küldöttválasztásokon. Idén július 15-ig kezdemé­nyezhették nyilvántartásba vé­telüket az agrárgazdasági ka­marai választásokra listát ál­lítani szándékozó szervezetek. A határidő lejártáig két érdek­­képviseleti szervezet, a Mező­­gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége (MOSZ), illetve a Magyar Gaz­dakörök és Gazdaszövetkeze­tek Szövetsége (MAGOSZ) kez­deményezte nyilvántartásba vételét. A MAGOSZ a nyilván­­tartásba-vételi kérelme mellett benyújtotta 17 érdekképvise­leti szervezet támogató nyilat­kozatát is. Az Országos Kama­rai Választási Bizottság 2017. augusztus 9-i ülésén az ag­rárgazdasági kamarai válasz­tásokra nyilvántartásba vette jelölő szervezetként a MOSZ-t és MAGOSZ-t, illetve támogató szervezetként a MAGOSZ-t tá­mogató 17 szakmai, érdekkép­viseleti szervezetet. A 2017. november 3-ára ki­tűzött voksoláson a hatályos, de nem érvényesített ősterme­lői igazolvánnyal rendelkező őstermelőkön kívül valameny­­nyi kamarai tag jogosult lead­ni szavazatát a jelölő szerve­zetek által felállított, a megyei kamarai küldöttgyűlési kül­döttjelöltek nevét tartalmazó listákra. A választásra jogosult tagok száma jelenleg országo­san mintegy 350 ezerre, Tolna megyében több mint 10 ezerre tehető. Tolna megyében a vá­lasztásra jogosult kamarai ta­gok 2017. november 3-án 6.00-18.00 óra között hét helyszínen - Szekszárdon, Bátaszéken, Bonyhádon, Pakson, Dunaföld­­váron, Tamásin és Gyönkön - adhatják le a szavazatukat. Ökológiai másodvetés bejelentése Az egységes kérelem beadá­sa során a zöldítési támogatás teljesítése érdekében tervezett ökológiai másodvetést október 1-ig el kell vetni, és a vetéstől számított legalább hatvan na­pig jelen kell lennie a mező­­gazdasági termelő földterüle­tén. A támogatási feltétel ak­kor számít teljesítettnek, ha a gazdálkodó a vetés és a befor­gatás után a tevékenység el­végzését 15 napon belül beje­lenti az egységes kérelemben. Ebben alapszabályként az tud a gazdák segítségére lenni, aki az egységes kérelmet be­adta. Káresemények 15 napos bejelentési határideje Az őszi betakarítású növé­nyeket (kukorica, naprafor­gó, szántóföldi zöldségek stb.) érintő kárbejelentésekkel kap­csolatosan a NAK az alábbiak­ra hívja fel tagjai figyelmét: A kárenyhítési hozzájáru­lás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevé­telével kapcsolatos egyes kér­désekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 15 napos ha­táridőt szab meg a kárbejelen­tés megtételére. Aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén (itt az időjárási jelenség nem köthető egyetlen naphoz, ha­nem egy időszakot takar, ezek az ún. tartam káresemények) a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az idő­pontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett terüle­ten termesztett növénykultú­rán a károsodás első alkalom­mal észlelhetővé válik (ettől a naptól számítódik a 15 nap). Felhőszakadás, jégeső, tava­szi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági kár­esemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a káro­sodással érintett területen be­következik. Ezek az úgyneve­zett pontszerű káresemények. Itt a káresemény jól beazono­sítható, egy adott naphoz kötő­dik (ettől a naptól számítódik a 15 nap). A 15 napos határidőt egyet­len tényező módosíthatja, az pedig a betakarítás terve, té­nye. A használatban lévő ter­mőföldön ugyanis kárbejelen­tést legkésőbb a tervezett be­takarítás, vagy a károsodás­sal érintett terület más nö­vénykultúrával való hasznosí­tását megelőző talaj-előkészí­tés előtt tíz nappal kell meg­tenni. Azaz, ha a termelő be­takarítást tervez, akkor a be­jelentésre Rendelkezésre álló határidő nem 15 nap, hanem csak 10 nap. Ebben az eset­ben a kárbejelentés megtételé­nek dátuma a betakarítás ter­vezett időpontjától függ. A sür­gős betakarítás, vagy a terület kármentése esetén javasolt az illetékes kormányhivatalt ér­tesíteni, és kérni a szemle le­folytatását. A Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatala beta­karítással egy időben tett vagy a betakarítást követő kárbeje­lentéseket elutasítja, mert sem a hozamcsökkenés mértéke, sem a káresemény bekövetke­zése, sem pedig a kultúra ese­tében nem tehető objektív meg­állapítás. A kárbejelentéssel kapcsolatos ügyintézésben se­gítséget nyújtanak a NAK falu­gazdászai.

Next

/
Thumbnails
Contents