Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-29 / 201. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. AUGUSZTUS 29., KEDD Húsz éve a Bárka szalon elnöke, 25 éve készíti a gyönki tv adásait Intelligensnek illik lenni annak, akinek a kezében a média van Lönhárd Ferenc a Bárka szalon alkotóinak kiállítását nyitja meg Fotó: Rühl Gizella Húsz esztendeig vezette a gyönki művelődési házat GYÖNK Három dolog lepi meg az embert Lönhárd Ferenc­cel kapcsolatban. Az, hogy már 70 éves, az, hogy meny­nyi mindent csinált Tolna megyében a népművelés, az alkotásmenedzselés, az értékteremtés területén, és az, hogy mindezért még semmiféle elismerésben, ki­tüntetésben nem részesült. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepu]sag.hu- Gyönkön él, a helyi tv adása­it 25 éve készíti. Évtizedeken át volt művelődési ház igazga­tó, és több mint húsz eszten­deje irányítja a megye legna­gyobb képzőművészeti egye­sülete, a Bárka szalon munká­ját. Szervezett több ezer kul­turális programot, megnyitott legalább háromszáz kiállítást, és helyi hírekkel töltött meg 650 gyönki tv-műsort.- Soha, senkit nem tün­tettem fel negatív színben- mondja nem azért, mintha né­melyik riport­alany nem érde­melte volna meg, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy intelligens­nek illik lenni an­nak, akinek a ke­zében a média van. Aki fel­veszi, vágja, leadja az anya­gokat, könnyen nevetséges­sé tehet bárkit, de használ az az ügynek? Márpedig én min­dig az ügyet, a jó ügyet, az al­kotást, a haladást szeretem szolgálni - mondja Lönhárd Ferenc.- Kulturális téren?- Az áll legközelebb hoz­zám, de voltam földmérő és építésvezető is. Meg a techni­ka is érdekel: az autók, a fotó­zás, videózás. Érettségi után nem volt konkrét elképzelé­sem, hogy milyen irányba induljak. A véletlennek kö­szönhető, hogy 1972-ben lé­tesítettek a falunkban, Mesz­­tegnyőn egy népművelői stá­tuszt, s arra rámozdultam. Levelezőn megszereztem a diplomát, s röpke 25 évvel később másoddiplomáztam, egészségfejlesztő mentálhi­giénés szakon. Az már az új munkakörömhöz kellett. Ak­tív pályafutásom utolsó nyolc évében a gyönki gyermekjó­léti szolgálatnál dolgoztam. Onnan mentem nyugdíjba tíz éve.- És a két diplomaszerzés kö­zött?- Akkor a népművelés­nek, rendezvényszervezés­nek éltem. Mesztegnyőn 75- ig voltam kultúrházvezető, házasságkötésem révén ke­rültem Gyönkre, s az itteni művelődési ház élén lehúz­tam kereken húsz évet. Az­tán Tolnára kerültem, ugyan­ilyen státuszba, ’95-től ’99- ig. Majd vissza Gyönkre, gyermekjólétisnek, család­gondozónak. Köz­ben volt még ez­­az. Asztalitenisz szakosztályt szer­veztem ’75-ben, aminek tíz éven keresztül intéz­tem az ügyeit, és versenyeztem is. A helyi horgász­egyesületnek ’85-től voltam az elnöke, egészen a 2001- es megszűnéséig. S a három, legérdekesebb dolog az éle­temben, amelyek sok örömet és sikert hoztak: szakszerve­­zetezés ’89-től, tv-zés ’92-től, bárkázás ’96-tól.- Mit takar a szakszervezete­­zés?- Igen, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete az elsők kö­zött alakult 1989-ben, és kü­lönválásával részt vállalt a nagy szakszervezeti monolit lebontásában. Népművelők, könyvtárosok, muzeológu­sok, levéltárosok csatlakoz-Lönhárd Ferenc 1947-ben szü­letett a Somogy megyei Kopár­pusztán. Családja hamarosan Mesztegnyőre költözött; az ál­talános iskolát már ott fejez­te be. Marcaliban érettségi­zett 1965-ben. Geodéta volt a székesfehérvári vízügynél és a marcali vízitársulatnál, s köz­ben építésvezetőként is dol­gozott a talajjavító vállalatnál. Kultúrházvezető és népműve­lő 1972-től 1975-ig volt Mesz­tegnyőn. Közben levelezőn dip­lomázott. Házasságkötése ré­vén került Gyönkre, ahol állást és lakást is kapott. Felesége népművelő-könyvtáros, két lá­nyuk és két unokájuk van. Húsz évig vezette a gyön­ki, majd 1995 és 1999 kö­zött a tolnai művelődési há­zat. Azt követően, nyugdíjazá­sáig, 2007-ig, családgondozó­ként tevékenykedett. E mun­kája ellátásához másoddiplo­mát szerzett. A gyönki tv-t 1992 óta működ­teti. A megyei képzőművésze­ti egyesület, a Bárka szalon el­nöke 1996-tól. Sokat tett a Közművelődési és Közgyűjte­ményi Dolgozók Szakszerve­zetének megalakításáért; egy ideig a szervezet országos el­nöke volt. tak hozzá, 14 ezren. Egy ide­ig még országos elnöke is vol­tam ennek a csapatnak.- S a másik csapat, a Bárka?- A Bárka Művészeti Sza­lon egy nagyon jelentős kultúrmissziót ellátó közös­ség. Körülbelül negyven tag­gal működik, akik többsége amatőr festő. Színvonalas ki­állításon mutatják be a Tolna megyei közönségnek a Tolna megyei alkotásokat. A legki­sebb falvakba is elmennek, ami szerintem nagyszerű do­log. Megtiszteltetés, hogy az elnökük lehetek a megalaku­lás óta.- Az elnök is fest?- írogatni szoktam, vers­nek látszó sorokat. De legszí­vesebben irodalmi hályog­kovácsnak nevezem maga­mat. Festeni lehet, hogy tu­dok, de még nem próbáltam... Rám, mint kiállítást szerve­zőre, kiállítást megnyitóra, alkotó- és alkotásmenedzse­lőre van szüksége az egye­sületnek. Gyönk központjába is került egy alkotás a közre­működésemmel, egy szobor. Cyránski Mária kiváló, Vé­nusz című műve 1995 óta a te­lepülés dísze, életünk része.- Sok minden az életünk ré­sze, egy csomó lényegtelen dolog is. De mi a lényeges a mai világban?- Ami lényeges lenne, pont az hiányzik. Én nagy csa­ládban nőttem fel, hatan va­gyunk testvérek, becsületes, visszatekintve is vállalható életút áll mögöttünk. Egy la­katos ismerősöm egyszer azt mondta: az az ember ember, akinek adni lehet a szavára. Az egyik nagybátyám fogság­ba esett, és megígérte az oro­szoknak, hogy nem szökik meg. Nem is őrizték, bármi­kor leléphetett volna, de mert szavát adta, maradt: hat évig. Manapság nincs ilyen súlya az adott szónak... Közreműkö­désével ke­rült a Vé­­nusz-szobor Gyönk köz­pontjába Táncokra, dalokra, hagyományokra tanították a táborozó gyerekeket Vidám bemutatóval zárták a hetet Tizenöt éves fotós kiállítása SÁRSZENTLŐRINC Huszadik al­kalommal rendezett a Sár­­szentlőrinci Roma Nemzetisé­gi Önkormányzat nyári tábort a helyi és a szomszéd falubeli roma gyerekek részére. A Sár­­szentlőrinc-uzdi Fördös kúriá­ban 15 gyermek töltötte pihe­néssel, játékkal, a roma hagyo­mányokkal, beás nyelvvel is­merkedve a hét napot. A program az évek alatt kiala­kult mederben folyt, de - mint Csonka József, a tábor vezetője, a gyerekek mentora mesélte - sok minden változott a kezde­tektől. - 1997-ben táboroztunk itt először, matracokon alud­tunk omló falak és sok egér tár­saságában. Ma a felújított kúria modern, szép, egészséges kö­rülményekkel várta a táborozó­­kat. A reggelit magunk biztosí­tottuk, ebédet a sárszentlőrinci napközi otthonból hoztunk, es­ténként pedig bemutatásra ke­rültek a hagyományos cigány ételek. A kajdacsi roma nemze­tiségi Sukar Cserhaj együttes cigány dalokra, táncra és zené­re tanította a gyerekeket. A he­tet vidám ünnepséggel zártuk. Köszönetét mondok támogató­inknak, segítőinknek és a szü­lőknek - összegezte Csonka Jó­zsef. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma 650 ezer forinttal támogatta a tábort. Vida T. A zenei foglalkozások szintén a hagyományokra épültek A szerző felvétele TOLNA Ifj. Horváth Róbert mindössze tizenöt éves, de már fotókiállítása nyílt a tolnai Both cukrászdában, a Közös­ség Kultúra Közhasznú Egye­sület tárlatsorozatának kere­tében. A tolnai gimnazista két éve kezdett fotózni, a cukrász­da galériában bemutatott ké­pei (sport, természet, kutyák, ló) igazán figyelemre méltó­ak, élményt jelentenek a szem­lélőnek. A pénteki tárlatnyitón Verseghy Ferenc, az egyesület elnöke ajánlotta a népes publi­kum figyelmébe az ifjú tehet­séget, a kiállítást Czakó Balázs tolnai fotós, Róbert szakmai mentora nyitotta meg. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents