Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-25 / 198. szám

4 ALMANACH - MŐCSÉNY 2017. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK „Mőcsény nyugalmas élhetőséget biztosít lakóinak” Megköszönte a közös munkát a faluvezető László Péter és Váncsa Tibor megszegte az új kenyeret, melynek szeleteit gyermekek kínálták a közönségnek Baranyából is érkezett polgármester a falunapra A vendéglátó település vezető­jével együtt összesen öt hiva­talban lévő polgármester adott egymásnak találkozót a mőcsé­­nyi falunapon. Bonyhádról Filó­­né Ferencz Ibolya, Cikóról Hau­­res Csaba, Kismányokról pedig Simon László tekintette meg a programok egy részét. A megye­határon túlról, Baranyából is ér­kezett polgármester: Tillmann Péter Feked üdvözletét hozta.- Már több alkalommal is vendégeskedtem Mőcsényben - mondta el lapunknak. - Régi ismerősök vagyunk, jól együtt­működünk a Társadalmi Ellen­őrző Tájékoztató Társulás tagja­iként. A mőcsényi falunap min­dig színvonalas eseményt jelent, finom étellel-itallal és sztárven­dégekkel. Egy kistelepülés be­bizonyítja, hogy képes egy na­gyon jó rendezvényt megszer­vezni és lebonyolítani. Öröm­mel jövök legközelebb is. A koncerten a közönség is énekelte a slágereket Miután Barcsik Zoltán evangé­likus lelkész és Kürtösi Krisz­tián római katolikus plébános megszentelte, illetve megál­dotta az új kenyeret, amit az­után László Péter és Váncsa Tibor képviselő szegett meg, színpadra léptek a művészeti bemutatók főszereplői. A lát­ványos botforgatással menete­lő bátaszéki mazsorettek már korábban megnyitották a sort, azután két csapat is váltotta egymást, egy-egy blokkal íze­lítőt adva széleskörű reperto­árjából. A Sebestyén Vince ve­zette Izményi Székely Hagyo­mányőrző Együttes széki né­gyest, majd bukovinai tánco­kat adott elő, a Fekeder Klum­penjäger - művészeti vezető: Heil Helmut - pedig véméndi mulatozással és a szuloki tán­cokkal aratott sikert. Este Homonyik Sándor és együttese adott koncertet. A közönség a slágerek halla­tán nemcsak tapsolt, hanem együtt is énekelt a sztárven­déggel. Mőcsényben az idei augusz­tus 20-a alkalmából is mara­déktalanul megfeleltek a ki­hívásnak az ünnepség szer­vezői. A köszöntőt Krach­un Elemér polgármester tar­totta: a település vezetője a múlt máig ható eseményé­nek felidézése után arra is kitért, hogy Mőcsény mit is képes biztosítani lakóinak. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu- 1083-ban L, a későbbi szent László király országos gyűlést hívott össze Székesfehérvárra, a templomba, ahol István király földi maradványai nyugodtak- kezdte mondandóját Krach­un Elemér. - László király egy­úttal azt is kérte, hogy a csodás gyógyulásban reménykedő be­tegek is jöjjenek el. így aztán az augusztus 19-i vecsernyé­­re nemcsak a templom, hanem annak környéke is megtelt em­berekkel, akik - mint Hartvik püspök legendája beszámol róla- izgatottan várták „az isteni ir­galom jótéteményeit”. Ezek a jó­tétemények nem is várattak so­káig magukra. Idézzük tovább Hartvik legendáját: „Krisztus nyomban meglátogatta népét, és mennyei csodajelek árasztot­ták el a szentegyház térségét.” A csodák egy „inaszakadt” 12 éves ifjúval kezdődtek, aki addig sem kezét, sem lábát nem tudta használni, most azonban egyik percről a másikra „visz­­szanyerte egész teste épségét”, és „fürgén odaszaladt az oltár­hoz”. Utána egy idegzsugoro­dásban szenvedő hétéves kis­fiú csúszott négykézláb a sír­hoz, akinek hirtelen ugyan­csak „megszilárdult térde-lá­­ba”. Mindez 1083. augusztus 20-án, István királyunk szent­té avatásakor történt. Ezt a má­ig ható eseményt rejti az a dá­tum, mely Államalapító Szent István király ünnepe - ezzel együtt Magyarország nemzeti és állami ünnepe. A polgármester így folytatta: - Szokták mondani, hogy ün­nepelni ugyan bármikor lehet, mert ha keresünk, találunk rá alkalmat; ám ünnepelni valójá­ban akkor érdemes, amikor tel­jesítmény van mögötte. Mert feltehetjük a kérdést, hogy az összefogás és az együttműkö­dés eredményeként az elmúlt években is sikerült-e mara­dandót alkotnunk, itt, nekünk, szűkebb környezetünkben, te­lepülésünkön? Nem a polgár­­mester kötelező optimizmusa szól belőlem, hanem a külső szemlélők véleménye, amikor kijelentem, hogy van okunk a büszkeségre. Mőcsény a megye egyik szép, rendezett települé­se, olyan helyszín, mely nem­csak élhetőséget, de nyugal­mas élhetőséget biztosít lakói­nak. Természetesen még nem dőlhetünk hátra teljes megelé­gedéssel a karosszékben, el az idilli állapot vélhetően so­ha nem is fog bekövetkezni, hi­szen a fejlődésben, a falu javá­ra való munkálkodásban meg­állni nem szabad, nem is lehet. Mégis, a látogató, aki megáll és körülnéz nálunk, értékeket fe­dezhet fel; olyan értékeket, me­lyek a helybeliek mindennapi, szorgos munkáját dicsérik. Ezt a munkát, az alkalmat megra­gadva, most is hadd köszönjem meg a település javát szem előtt tartó helybelieknek. Krachun Elemér, Mőcsény polgármestere Potápi Árpád János államtitkár, országgyűlési képviselő ünnepi gondolatai Meg kell őriznünk saját kultúránkat Augusztus 20-a esetében egy olyan ünnepről beszélünk, mely a legrégebbi a magyarság történetében. Erre is felhívta a figyelmet a mőcsényi faluna­pon tartott beszédében Potápi Árpád János. - Régebbi, mint a kereszténység, hiszen az új ke­nyér ünnepe, a termékenységi kultusz már a pogány hitvilág­ban is ott lehetett - húzta alá a nemzetpolitikáért felelős ál­lamtitkár, a térség országgyű­lési képviselője.- Amikor augusztus 20- ról, mint állami ünnepről be­szélünk, azt se feledjük, hogy Szent István augusztus 15-én halt meg, temetése öt nappal később volt - folytatta. - Ha­lálakor az országot Szűz Má­ria oltalmába ajánlotta. Idén a nemzetpolitikai államtitkárság Szent László-emlékévet hirde­tett meg, ehhez kapcsolódott az Országgyűlés július 19-i ha­tározatával. Mindazt, amit ma szentistváni országnak gondo­lunk, az igazából szentlászlói ország. Mert Szent István alko­tását, a megyerendszert, az egy­házszervezet kiépítését, az ál­lamalapítást Szent László erősí­tette meg. Ő volt az a királyunk, aki felemelte és szentté nyilvá­nította István királyt augusztus 20-án. Az ünnep alkalmából le­hetőségünk van a számvetésre: Potápi Árpád János számot adhatunk mindazon eredményekről, melyek az el­múlt évszázadokban, évti­zedekben vagy a közelmúlt­ban történtek. Úgy gondolom, örömmel mondhatjuk azt, hogy mind Magyarország, mind a mi térségünk, a bonyhádi járás és maga Mőcsény is folyamatosan fejlődik, szebbé válik. Viszont nem szabad elhallgatnunk, hogy minden jó ellenére vannak fenyegető jelek is, melyek önma­gunkból erednek. Ha a demog­ráfiai válságon nem tudunk úr­rá lenni, akkor mindaz, amit ma építünk, a következő ötven-száz év múlva nem a miénk lesz - mondta az államtitkár.- Ma, ami itt van Mőcsény­ben, Magyarorszgon, az a béke szigetének számít. Az európai kultúra csak akkor tud megma­radni Európának, ha ragaszko­dunk a zsidó-keresztény gyöke­rekhez, hagyományokhoz, ér­tékrendhez, és azt tovább akar­juk adni. Ha nem így teszünk, akkor Európa mint földrajzi fo­galom megmarad, de nem az eu­rópai embereké, nem a magya­roké lesz. Minden intézkedést megteszünk, hogy meg tudjuk őrizni saját kultúránkat, saját országunkat úgy, ahogy kap­tuk. S igyekszünk ugyanígy át­adni gyermekeinknek - hang­súlyozta Potápi Árpád János. Kínálatból és kiszolgálásból ismét jeles az osztályzat Idén sem panaszkodhattak a helybeliek a falunapra, hiszen a szó szerint kedvelt elemek nem maradtak el. Mert va­lóban mindenki kedveli azt, hogy vacsoravendég lehet a településen; ráadásul nem is akármilyen étkeket lehetett fogyasztani. Ingyenesen - kö­szönhetően a támogatóknak -, és ez azért nem igazán tipi­kus más helyszíneken. A mű­velődési ház melletti téren - ahol az összes rendezvény zaj­lott - sült a pecsenyének va­ló, a kolbász, illetve főtt a fű­szeres pörkölt, mondanunk sem kell, étvágygerjesztő* il­lattal betöltve a teret. A hely­beliek példamutató fegyelme­zettséggel álltak sorba és vet­ték át jegy ellenében az ételt. A felnőttek három pohár sört is fogyaszthattak ugyancsak ingyenesen, az üdítőért pedig senkinek sem kellett fizetnie: aki megszomjazott, kért és kapott. A söröshordót egyéb­ként, külön programpontként, Takács-Édes Szilvia képvise­lő asszony csapolta meg, majd töltögette a poharakat. A segítők szorgos munká­jára, a jól megszervezett ki­szolgálásra senkinek sem le­hetett panasza, ezzel együtt az egész gépezet súrlódástól mentes működésére nagy oda­figyeléssel ügyelt a polgármes­ter. Nem akadt olyan helyszín, ahol ne tűnt volna fel Krachun Elemér, aki fáradhatatlanul in­tézkedett ott, ahol arra éppen szükség volt. Legyen szó arról, hogy melyik fellépőnél kell az anyagiakat rendezni, kinek kelhköszönetet mondani a re­mek műsor okán, avagy éppen melyik asztalhoz kell vinni né­hány pohár üdítő italt. Takács-Édes Szilvia Az összeállítás megjelenését támogatta: Mőcsény Község Önkormányzata. Az oldal cikkeit írta, valamint a fotókat készítette: Szeri Árpád.

Next

/
Thumbnails
Contents