Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-22 / 195. szám

2017. AUGUSZTUS 22., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Az orosz vezető szerint helyreállt a történelmi rend a régióban Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu a Krím félszigeten TÁMASZPONT Az orosz államfő Dmitrij Medvegyev miniszter­­elnökkel utazott a stratégiai fontosságú félszigetre hétvé­gén, amelynek a Krími Auto­nóm Köztársaságtól elkülönü­lő kikötővárosában, Szevasz­­topolban található az orosz Fekete-tengeri Flotta támasz­pontja. Putyin értelmezése szerint a Szovjetunió megszű­nésekor a szövetségi fennha­­tóságú városokra vonatkozó egyezmények értelmében Uk­rajnának vissza kellett vol­na szolgáltatnia Szevaszto­­polt Oroszországnak. De ez egyszerűen feledésbe merült, s a város Ukrajnánál maradt. Putyin látogatásakor erős vi­harok dúltak a félszigeten, és szombatra virradóra mint­egy 11 ezer helyi lakos maradt áramszolgáltatás nélkül. A kijevi kormány tiltako­zott az orosz vezetők látogatá­sa miatt, hiszen a Krím félszi­getet „ideiglenesen megszállt területnek” tartja, miután a Krími Autonóm Köztársasá­got Oroszország három éve el­csatolta Ukrajnától. 2014 feb­ruárjában, a kijevi hatalom­­váltást követően orosz kato­nák vonták ellenőrzésük alá a félszigetet, majd egy hó­napra rá népszavazást tartót-Putyin A történelmi igazságosság helyreállításának nevez­te szombaton Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök Szevaszto­­pol 2014-es orosz elcsatolá­­sát. A Krím félszigeti, nagy önállóságú kikötővárost Uk­rajnának már a Szovjetunió felbomlásakor vissza kellett volna szolgáltatnia az orosz félnek - hangoztatta. Há­rom éve ismét orosz terület a Krím. tak a terület hovatartozásáról. A március 16-i referendumon a kihirdetett eredmény sze­rint 83 százalékos részvétel mellett 97 százalékos támoga­tást kapott a félsziget csatla­kozása Oroszországhoz. A régi időkben görögök és ró­maiak, illetve szkíták, szarma­ták, gótok és hunok is éltek itt, majd genovai olasz gyarmatosí­tók vetették meg a lábukat a te­rületen. Őket a kunok, majd a hódító mongol-tatár hordák kö­vették, itt alakult meg a későb­biekben a Krími Tatár Kánság. A területet az Oszmán Biroda­lom is megszerezte, de Nagy Péter idején már Oroszország is támadni kezdte a félszigetet, és végül be is kebelezte. A cárok az angol, francia, német meg­szállóktól kellett megvédjék a Fekete- és az Azovi-tenger kö­zötti, 26 844 négyzetkilométe­res területet. A félsziget a Szovjetunió idején a párttitkárok kedvenc üdülőhelye volt. A Krímet az ukrán származású Nyiki­­ta Hruscsov vezetése alatt, 1954. február 19-én csatolták Oroszországtól Ukrajnához a moszkvai Legfelsőbb Tanács döntése nyomán. Az állami adomány állítólag történelmi szimbolikát követett, mert az 1654-es, azaz háromszáz év­vel azelőtti perejaszlavi szer­ződésben az ukrán területek kimondták csatlakozásukat az orosz cárhoz. Egyesek szerint az elcsa­­tolásban az is közrejátszott, hogy a pártfőtitkár maga is ukrán volt, sőt Sztálin idején a kommunista párt ukrajnai vezetője. A ma már nyilvános dokumentumok szerint Hrus­csov a Sztálintól megörökölt „tatárproblémát” így akarta Ukrajnára hárítani. Ők lehetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetséges politikai utódai Dmitrij Medvegyev orosz mi­niszterelnök, Szergej Szobja­­nyin moszkvai polgármester és Alekszej Gyumin tulai kormány­zó vezeti Vlagyimir Putyin elnök lehetséges utódjainak „erősor­rendjét" a Petyerburgszkaja Po­­lityika elnevezésű alapítvány ál­tal összeállított lista alapján. A névsor összeállítói az „utód” fogalmat szélesebb értelem­ben, nem feltétlenül az elnö­ki pozíció jövője szempontjá­ból vizsgálták. Elemezték a po­litikusok sikereit és kudarca­it, a velük szemben támasztott társadalmi elvárásokat, nyilvá­nos szerepléseiket, az ellenük folytatott kampányokat és azt, hogy milyen gyakran találkoz­nak Putyinnal. A szakértők sze­rint a top 20-as listára kerülő személyek képezik majd 2018- 2024-ben a kormányzó elitet. Az orosz államfő krími útja során egy szevasztopoli múzeumot is meglátogatott Fotó: AFP HÍREK Szír menekültek verekedtek VISZÁLY Súlyos sérülések­kel végződő verekedés tört ki négy szíriai menekült kö­zött a belga fővárosban. A szíriai menekültek az egyko­ri tőzsdepalota épületénél üres palackokkal, majd azok csonkjaival támadtak egy­másra. A rendőrség a 18 és 24 év közötti, Belgiumban menekültstátusért folyamo­dó bevándorlók közül három ellen emberölési kísérlet mi­att indított eljárást. MW Ferenc pápa befogadásra buzdít MIGRÁCIÓ Ferenc pápa is­mét az illegálisan bevándo­rolni próbálók befogadásá­ra buzdított. A pápa üzene­tében az áll, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartá­sa „arra kötelez, mindig ad­junk elsőbbséget az egyén biztonságának a nemzeté­hez képest”. MW Megnevezték a merénylőt KÉSELÉS Az illetékes finn bí­róság megnevezte hétfőn azt a 18 éves marokkói mene­dékkérőt, akit a turkui kése­­léses támadás elkövetésével gyanúsítanak. A pénteki tá­madást, amelyben megöltek két nőt és megsebesítettek további nyolc embert, felte­hetőleg Abderrahmán Meska követte el. MW Éhhalál fenyeget Kenyában ÉHEZÉS Mintegy 73 ezer ke­nyai gyerek szenved súlyos alultápláltságban és hal­hat segítség híján éhhalált a pusztító aszály miatt. A Ke­nya északnyugati részén ta­lálható Dél-Turkanában a leg­rosszabb a helyzet, ott az öt év alatti gyerekek 12 száza­léka éhezik. MW Kitessékelnék Kelemen Hunort RMDSZ „Ha nem ismered el a román nemzeti ünnepet, nem élhetsz ebben az ország­ban” - üzente Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek loan Au­rel Pop, a Babe$-Bolyai Tudo­mányegyetem (BBTE) rektora, aki kitessékelné Kelement Ro­mániából. A román történész arra reagált, hogy Kelemen Hunor nemrég kijelentette: a románságnak el kell fogad­nia, hogy az erdélyi magyar­ság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at, vagyis Erdély önkényes egye­sülését Romániával. Kelemen Hunor kijelentése összességében sértette meg a román nemzetet - jelentette ki a magyarbarátságáról amúgy sem híres Pop a Realitatea ro­mán hírtelevízióban. Szerinte nem lehet szétválasztani egy bizonyos államhoz való tar­tozást és a nemzeti jelképek iránti tiszteletet, ezért minden román állampolgár erkölcsi és törvényes kötelessége tisztelet­ben tartani a nemzeti ünnepet. A szombaton sugárzott tévéműsort egyébként az az Alexandru Cumpánasu vezet­te, aki az általa vezetett Romá­nia Modernizálásáért Nemze­ti Koalíció (CNMR) nevében előbb Kelemen román állam­­polgárságát, majd a politikus­nak 2000-ben adott Romá­nia Csillaga állami kitüntetés megvonását kezdeményezte. Pop korábban kifejtette, hogy a román és a magyar történetírás soha nem fog azo­nos hullámhosszra kerülni, hiszen száz évvel ezelőtt Ro­mánia „kiegészült”, Magyar­­ország pedig elveszítette terü­letének nagy részét. MW Kelemen Hunor Fotó: AFP A barcelonai merénylet után is gyilkolt a menekülő férfi Lelőtték a furgonos terroristát Megtalálták a merénylet tizennegyedik áldozatát Fotó: AFP TERROR Barcelonától 50 kilo­méterre, Subirats településen tegnap lelőtték a barcelonai merénylőt. A férfi robbanó­­övet viselt - írta a spanyol La Vanguardia lap. A barcelonai támadásban 13-an meghaltak és több mint 130-an megsebesültek. A most likvidált, a La Ramb­­lán sétálókat elgázoló fur­gon vezetője, a 22 éves Junesz Abujakub a merénylet után gyalog, egy vásárcsarnokon át menekült el a helyszínről. Buszmegállóba vezette járművét Két buszmegállóba is beleve­zette járművét tegnap egy 35 éves francia állampol­gár Marseille-ben. Egy ember életét vesztette, egy megsé­rült, a gázolót elfogták. Rövid idő alatt kiderült, hogy a fér­fi készakarva hajtott a meg­állókba, a francia ügyész­ség arra hajlik, hogy zavart elmeállapotú ember tettéről van szó. A spanyol média tegnap nyilvánosságra hozta a bar­celonai merénylet helyszíné­ről gyalog menekülő dzsiha­­distáról készült fotókat. Ezek szerint a napszemüveges fér­fi gyors léptekkel bement a La Boqueria vásárcsarnokba, majd egy hátsó bejáraton távo­zott. Röviddel ezután az egye­temi városrészben megtámad­ta és halálra szurkába Pau Perezt, hogy elrabolja az autó­ját. Perezzel tizennégyre nőtt a barcelonai merénylet áldoza­tainak a száma. A Le Figaro szerint a nyo­mozókat segítette, hogy a ter­rorista sejt egyik tagja együtt­működött a hatóságokkal, és információkat osztott meg ve­lük a csoport tevékenységé­ről, tagjairól és a kulcsszere­pet játszó Abdel Baki Essati imámról. Mint ahogy beszámoltunk róla, a barcelonai támadás után néhány órával a szin­tén katalóniai Cambrils váro­sában is merényletet ter­veztek, a rendőrök azonban agyonlőtték az autóban érkező öt támadót. Itt egy ember éle­tét vesztette, egy pedig meg­sérült. A Le Párisién lap úgy tud­ja, hogy a Cambrilsban fel­használt Audi A3-ast egy hét­tel korábban Párizs környé­kén fotózta le egy traffipax. A nyomozás egyelőre nem ta­lált Franciaországba vezető szálakat, az európai hatóságok együtt igyekeznek azonosítani az esetleges bűntársakat. Junesz Abujakub édesanyja videóüzenetben még megölé­se előtt figyelmeztette az akkor még menekülő terroristát: adja fel magát, mondván, még min­dig jobb a börtönben, mint hol­tan. „Nem akarom, hogy embe­reket öljön, mert az iszlám nem gyilkolást jelent” - mondta. Tegnap estére több tucat spanyolországi iszlám szerve­zet megmozdulást hirdetett a terrorizmus ellen. MW

Next

/
Thumbnails
Contents