Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-21 / 194. szám
BELFÖLD 0 2017. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ Áder János: csak az lehet igazán a miénk, amit újra képesek vagyunk megóvni „Védenünk kell határainkat” Zászlófelvonás, tisztavatás a Parlamentnél. Szent István öröksége valamennyiünket kötelez Fotó: MTI Meg kell védenünk határainkat, szabadságunkat és önállóságunkat - hangoztatta tegnap Áder János köztársasági elnök az államalapítás ünnepén. Simicskó István honvédelmi miniszter szerint fel kell lépni az olyan veszélyek ellen, mint a tömeges illegális bevándorlás, a terrorizmus. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu AUGUSZTUS 20. „Mást jelent ma a biztonság, mint akár csak egy évtizede: ismét védenünk kell határainkat, meg kell védenünk azt a független, szabad és európai országot, amelyet Szent István óta magyarok millióinak áldozata, jelleme és munkája formált” - hangoztatta tegnap Áder János államalapító Szent István király ünnepén Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott tisztavatáson. A köztársasági elnök szerint csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után „újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni”. Az államfő kiemelte, a haza minden polgára azt várja a most esküt tett honvédektől, hogy legyen biztonságban „nemzetünk, otthonunk, személyes életünk”, védjék meg „szabadságunk és önállóságunk”, és biztosítsák közös, nyugodt jövőnket. Áder beszédében felelevenítette: 1083 augusztusában László király bevonult Szent István székesfehérvári nyughelyére, hogy felnyittassa elődje sírját, és oltárra emelje ereklyéit, a koporsót azonban nem tudták megmozdítani. A király égi üzenetet kapott: amíg testvérviszály keseríti a hazát, Szent István nem nyújthat oltalmat; ezért szabadon engedte ellenlábasát, a Visegrádon raboskodó Salamont, felülemelkedve a széthúzáson, hazánkat pedig a nyugati kultúrához kötötte. A köztársasági elnök szerint augusztus 20-án Szent István és Szent László mellett nemcsak királyainkról, hadvezéreinkről, a bátor reformerekről kell megemlékeznünk, hanem az országot romok alól újjáépítőkről, a válságokból mindig talpra állókról, a fogolytáborokból hazatérőkről, a forradalmak névtelen hőseiről, azokról a nemzedékekről, amelyeknek kevés győzelem, de annál több megpróbáltatás jutott, „szüléink, nagyszüleink nemzedékéről, akiknek életében több volt a várakozás, mint a beteljesülés”. Simicskó István honvédelmi miniszter a tisztavatáson azt hangsúlyozta, hogy a haza semmivel sem pótolható értéket jelent mindannyiunk számára és amíg vannak olyan magyar fiatalok, akik a katonai hivatást választják és esküjük szerint akár életüket is feláldoznák az ország védelmében, „addig van nemzeti jövőnk”. A tárcavezető szerint ahhoz, hogy gyermekeink, unokáink számára megerőrizzük Magyarországot, s magyarként élhessenek itt, meg kell védeni az ország határait, fel kell lépni az olyan veszélyek ellen, mint a tömeges illegális bevándorlás, a terrorizmus. Kosa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője Debrecenben azt mondta: Szent István öröksége kötelez bennünket, kijelölte az utat, amit több mint ezer éve bejárt Magyarország: „erős, független, keresztény nemzet és magyar emberek közössége, amely mindig befogadó, de ettől függetlenül mindig figyel arra, hogy a saját kultúráját, karakterét, örökségét, szabadságát megőrizze”. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap adta át I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának a Múzeum utca 11. számú épület kulcsait. Kiemelte: Magyarország hálával tartozik I. Bartolomaiosz pátriárkának és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátusnak, a most átadott épület pedig „szerény viszonzás”, amely lehetőséget ad, hogy az egyház a jövőben is be tudja tölteni szolgálatát Magyarországon. 2000-ben I. Bartolomaiosz kihirdette Szent István király szentként való tiszteletét az ortodox egyházban, így az államalapító a keleti és a nyugati kereszténység közötti kapcsolattá vált. Európa az európaiaké, Magyarország pedig a magyaroké, a törvényeket és szokásokat tiszteletben tartó, azokat magukénak valló békés embereké - hangoztatta szombaton Hódmezővásárhelyen Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ma már nem meri tagadni senki sem, hogy Európa az oszmán hódítás óta a legnagyobb veszélybe került, délkelet felől irtózatos embertömegek indultak meg Európa felé. Szöges útzárral is védték az ünneplők biztonságát Fotó: MTI Vona Gábor: „Béruniót!” - Botka László: „Vissza Európához!” Elkerülhetetlen a bérek rendezése - hangsúlyozta tegnap Vona Gábor a Városligetben, ahol útnak indította a Jobbik által kezdeményezett, az európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. A Jobbik elnöke kifejtette, az európai polgári kezdeményezés nem arról szól, hogy a bérek egyik napról a másikra megemelkednek, sem arról, hogy Brüsszel adjon több pénzt vagy a kormány automatikusan emeljen. Vona szerint meg kell reformálni Európát, mivel nem működik igazságosan és szolidárisán. A bérunió megvalósíthatóságára pozitív példaként hozta az egykori NDK-t, amely a német egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül és erősebbé tette a német gazdaságot. Vissza kell térni Európához, Szent István király intelmeihez - jelentette ki Botka László Szegeden. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint akkor tudunk boldog, összetartozó nemzete lenni a Kárpát-medencének, ha nagyobb felelősséget vállalunk egymásért, határon innen és túl is. Szeged polgármesterének a hazafiság azt jelenti, hogy „a következő nemzedéknek is megóvjuk történelmi, kulturális örökségünket, szétszakadó társadalmunkat pedig ismét egybeforrasztjuk”. Magas rangú kitüntetést kapott Erdő Péter bíborost és Vásáry Tamás zongoraművészt Átadta az államfő a Szent István Rend díjakat BUDAPEST Államalapító Szent István királyra emlékeztek országszerte az augusztus 20- i ünnepségeken, ahol több szónok a kereszténység értékeinek megőrzésére hívta fel a figyelmet, miközben elismerések, kitüntetések átadására is sor került. Áder János államfő vasárnap a Sándor-palotában adta át az 1764-ben alapított Magyar Szent István Rendet, amit bár 1946-ban megszüntettek, de 2011 óta minden évben kiosztanak. Az államfő Magyarország legmagasabb rangú kitüntetésének átadóján hangsúlyozta: államalapító Szent István ünnepén azok vehetik át ezt az elismerést, akik megerősítik: emberként és magyarként is mindenkinek küldetése, hogy a maga egyedi teljesítményével, ötleteivel, elszántságával gazdagabbá tegye ezt a világot. A kitüntetés utáni fogadáson Vásáry Tamás, Ader János és Erdő Péter Az elismerést az idén Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek és Vásáry Tamás zongoraművész vehette át. „A kereszt nélkül az, amit ma Európának ismerünk, nem is létezhetne” - idézte Áder János Erdő Péter korábbi kijelentését, kiemelve, hívőknek és nem hívőknek közös felelőssége, hogy Európát és benne Szent István Magyarországát a maga egyediségében megőrizzék, továbbá a kölcsönös megbecsülés az emberi méltóság értékeit érvényre juttassák. Az államfő elmondta, Vásáry Tamás magas célokat állított maga elé, magával ragadó előadásmódja egy olyan hangszeren hozott számára sikert, amely körül még a világ élvonalában is nagy a tolongás. Szent István Rendet korábban, 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó, 2014-ben Kertész Imre Nobel-díjas író, 2015-ben Polgár Judit sakk-Oscar-díjas nemzetközi sakknagymester vehetett át. Az ünnep alkalmából Balog Zoltán, az Emmi minisztere a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetését adományozta többek között Zeffer Andrásnak a P. Mobil egykori tagjának, Török Ádámnak, a Mini együttes vezetőjének, Keresztes Ildikó énekesnőnek, Koltay Gergely zeneszerzőnek, a Kormorán együttes alapító tagjának, valamint Pozsgai Zsolt drámaírónak, színházi és filmrendezőnek és forgatókönyvírónak. Rangos elismerésekkel díjazta a kormányzat több alkotó, tudós, szakember és közéleti személyiség teljesítményét is. MW
