Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-17 / 191. szám
GAZDASÁG y 2017. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Öt év alatt mintegy 45 százalékkal nőtt az átlagkereset az okatásban, igaz, a tanárok terhelése is nagyobb lett Fotó: MTI A nők átlagkeresete igencsak elmarad a férfiakétól Kisebb mérvű lassulással, 3.2 százalékos a növekedés GDP A második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 3.2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette első becslése alapján a KSH. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,9 százalékkal emelkedett a GDP volumene a második negyedévben. Az éves adatokat tekintve a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. Az ipar kisebb mértékben nőtt, és visszaesett a mezőgazdaság az előző év azonos időszakához képest. Az elemzők a második negyedévre 3,6 százalékos bővülést vártak. NGM: szakítani kell az alacsony bérköltségekkel A régiós versenytársaknál jobbak a számok: a cseh növekedés 4,5, a román 5,7, a lengyel pedig 4,4 százalék volt. A nemzetgazdasági tárca (NGM) közölte: a KSH adata megfelel a várakozásnak, hiszen tavaly ebben az időszakban volt a legerősebb a GDP növekedése, ezért mutat a most megjelent adat az első negyedévinél alacsonyabb értéket. Az év egészét tekintve teljesíthető a kormány 4,1 százalékos várakozása. Az NGM szerint a növekedés fenntartható, az ország külső finanszírozási képessége továbbra is kiemelkedő, azaz a gazdaság teljesítményének bővülése mentes az eladósodástól, sőt Magyarország külső adóssága folyamatosan csökken. A szaktárca hangsúlyozta: a sikeresen felzárkózó országok példája is azt mutatja, hogy szakítani kell a korábbi időszak alacsony bérköltséget előtérbe helyező szemléletmódjával. A 2013-as növekedési fordulat után a tartós felzárkózást és versenyképességet a munkajövedelmek növekedésével, az innovatív vállalkozásoknál létrejövő minőségi munkahelyek számának bővülésével érhetjük el - írták. MTI/MW Az átlagosnál kisebb mértékben nőttek tavaly az átlagkeresetek a munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban. Abban nincs változás, hogy pénzügyi területen lehet a legjobban keresni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BÉREK A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss részletes adatai szerint - arányaiban - az oktatás területén nőttek leginkább a bruttó keresetek 2012 és 2016 között. A teljes gazdaságot nézve az átlagkereset 17,6 százalékkal, 224 ezerről 263 ezer forintra nőtt ebben az időszakban. Az oktatásban dolgozók ennél nagyobb keresetbővülést tapasztalhattak: öt év alatt az átlagkeresetük mintegy 45 százalékkal, 280 ezer forintra emelkedett a tavalyi évre - csak az utolsó évben közel 10 százalékos volt a bővülés. Ezen belül a legtöbbet a felsőoktatásban dolgozók vihették haza, átlagosan bruttó 322 ezer forintot. Betöltetlen állások A Világgazdaság idézi a KSH adatait: az idei első negyedévben a versenyszférában 43 ezer betöltetlen álláshely volt. A feldolgozóiparban 17 ezer dolgozót kerestek: ebben az ágazatban 277 ezer forint volt az átlagkereset tavaly, ami 19 százalékkal magasabb a 2012-esnél. Az információ-kommunikációban 2700 állás volt betöltetlen a január-márciusi időszakban, a szakmai szövetségek szerint akár 20 ezer informatikus is hiányozhat. Ám ebben az ágazatban sem nőttek nagyobb Legjobban fizető ágazatok kereseteinek alakulása (Forintban) Ágazat 2015 2016 Pénzügyi biztosítási • tevékenység 449035 505512 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 415919 450071 Információ, kommunikáció 415669 439346 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 360977 392901 Oktatás 255078 279987 MW-erafika. forrás: N.F.Sz. mértékben a keresetek: tavaly 439 ezer forint volt az átlag, ami tizedével több, mint öt éve. Az építőiparban 13 százalékkal nőttek a fizetések 2012-höz képest, a tavalyi átlagkereset pedig 211 ezer forint volt. A létszámhiánnyal leginkább sújtott kereskedelemben (a gépjárműjavítással együtt) 21 százalékkal - csak tavaly közel tizedével -, 255 ezer forintra nőttek az átlagkeresetek. Érdekes, de itt a foglalkoztatottság is bővült mintegy 20 ezer fővel, így az ágazatban már közel 288 ezren dolgoztak. Mit mutat az egészségügy? A legnagyobb keresetbővülést az egyéb szolgáltatásoknál (érdekképviseletek, háztartási cikkeket javító műhelyek) mérték: a mintegy 21 ezer fős ágazatban 52 százalékkal; 256 ezer forintra nőttek a keresetek öt év alatt. Ezt követte az oktatás, majd a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazat, ahol 35 százalékkal, 219 ezer forintra emelkedtek a keresetek. Több mint a negyedével nőtt a humánegészségügyi, szociális ellátásban dolgozók (218 ezer forint) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységgel foglalkozók fizetése (234 ezer forint) is. Ugyan csak néhány ezer embert foglalkoztató ágazat, de leginkább a bányászokat és a kőfejtőket kerülték el az elmúlt évek béremelései, 2012 óta itt volt a legkisebb a keresetek emelkedésének üteme (3,8 százalék), így tavaly az átlagkeresetük 255 ezer forint volt. Szembetűnő a nemek közti különbség: míg a nők átlagkeresete 238 ezer, addig a férfiaké 286 ezer forint volt. Öt év alatt ez az arányszám alig változott. Tavaly a szellemi foglalkoztatottak majdnem kétszer annyit kerestek, mint a fizikai alkalmazottak. Gödörben a vendéglátók A legkisebb bért a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók fizették: az átlagkereset itt mindössze 190 ezer forint volt. HÍREK A felvásárlási árat emelni kell NYERS TEJ Jelentős mértékben emelkedett a nyers tej ára az Európai Unióban és a környező országokban, Magyarországon viszont stagnálás tapasztalható, ezért egyre növekszik a hazai nyerstej-kivitel. Miközben a túltermelés hatására drasztikusan csökkent a nyers tej ára, és sok termelő felhagyott tevékenységével, a vaj világszerte újra divatossá vált - mondta Harcz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója. Az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az olasz és holland nyers tej azonnali piaci ára augusztusra meghaladta a 43-44 eurócentet kilónként. Eközben a hazai nyerstej-átlagár január óta a 90-92 forintos sávban stagnál, ami a hazai nyerstej-kivitel növekedéséhez vezet. Ezért elengedhetetlen a magyar nyers tej felvásárlási árának növelése. MW Nem érjük el az uniós átlagot NYARALÁSA luxemburgi állampolgárok költötték a legtöbbet nyaralásra 2015-ben az Európai Unióban, utanként és személyenként mintegy 740 eurót (225 ezer forint), Magyarország 130 euróval (40 ezer forint) hátulról a negyedik ezen a listán - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Második helyen az osztrákok állnak (610 euró), majd a máltaiak (590 euró) és a belgák (565 euró) következnek. A lista másik végén Lettország és Románia (117 euró), Csehország (126 euró). Az uniós átlag 320 euró (nagyjából 100 ezer forint) volt a vizsgált évben. MTI Enyhén csökkent az alapok vagyona BEFEKTETÉSI ALAPOK A befektetési alapok vagyona 20 milliárd forinttal, 0,3 százalékkal csökkent júliusban - közölte a szakmai szövetség (Bamosz). A hónap végén a Bamosz-tagok 6004 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Júliusban a vegyes, az ingatlan- és az abszolút hozamú alapoknál volt magas a tőkebeáramlás. A kiáramlás a pénzpiaci és a hazai rövid kötvény alapokat érintette. A tőkeáramlások eredője 0,9 milliárdos pozitívumot mutat. MTI Rovarirtás omlettet emelt ki a Nébih RIASZTÁS Magyarországra is jutott a holland fertőzött tojásokból készült egyféle termékből - adta le a jelzést az EU élelmiszer-biztonsági gyorsriasztása. A budapesti Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez szállítottak a Tamagao Ei-Omelett-Block fagyasztott félkésztermékből, tudatta a Nébih. A magyar hatóság felvette a kapcsolatot az érintett vállalattal, és elrendelte a termék kivonását a forgalomból. A termékben kimutatható volt a fipronil rovarirtó maradványa, ezt a német laborvizsgálatok is megerősítették. Mindenesetre a fogyasztása nem okoz közvetlen veszélyt az egészségre, mert a rovarirtó csak kisebb menynyiségben volt kimutatható a termékben. A Nébih laboratóriumában folyamatosan tartanak célellenőrzéseket: eddig egy német és három lengyel importtojásban mutatták ki a fipronilt. A szermaradék mennyisége egyetlen esetben sem haladta meg a megengedett értéket. Az érintett tételeket a hatóság zárolta. MW Kisebb tételben volt benne fipronil Árprognózis 13 borfajtára - mit ér a kékfrankos és a rizling? Legtöbbet hoz az Irsai Olivér SZÜRET Elkészítette az idei szőlőár-előrejelzését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) tizenhárom fajtára, fajtakörre részletezve, borrégiós bontásban. A kékfrankos esetében a kilónkénti árat kompenzációs tétel nélkül nettó 87 és 101 forint közötti szintre becsülték, attól függően, hogy a Balatoni vagy a Felső-pannon borrégióról van szó. Az olaszrizling nettó árát pedig 66 és 108 forint közé taksálták. A kompenzációs felárral számolt, egy hektárra jutó hozamérték alapján a becslés szerint a balatoni Irsai Olivért termelők járhatnak idén a legjob-Mintegy 4,1 millió mázsára becsülik az idei termést Fotó: MW ban, ők egy hektárról valamivel több mint 1,16 mülió forintot szüretelhetnek le, írja a Világgazdaság. Az előrejelzéshez képest a tényleges árak a szüretelt szőlő tulajdonságaitól függően eltérhetnek, hiszen más kategóriájú szőlőt használnak fel a különböző minőségi besorolású és eltérő karakterű borászati termékekhez. Az idei termést mintegy 4,1 millió mázsára becsülték, ez 2,9 millió hektoliter seprős újbornak felel meg. A szüretet megelőző termelői borkészletek nagyságát a HNT felmérése 2,5 millió hektoliterre taksálta országosan. MW
