Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-17 / 191. szám
GAZDASÁG y 2017. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Öt év alatt mintegy 45 százalékkal nőtt az átlagkereset az okatásban, igaz, a tanárok terhelése is nagyobb lett Fotó: MTI A nők átlagkeresete igencsak elmarad a férfiakétól A tanárok jövedelme nőtt a leginkább Kisebb mérvű lassulással, 3.2 százalékos a növekedés GDP A második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 3.2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette első becslése alapján a KSH. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez mérten 0,9 százalékkal emelkedett a GDP volumene a második negyedévben. Az éves adatokat tekintve a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá. Az ipar kisebb mértékben nőtt, és visszaesett a mezőgazdaság az előző év azonos időszakához képest. Az elemzők a második negyedévre 3,6 százalékos bővülést vártak. NGM: szakítani kell az alacsony bérköltségekkel A régiós versenytársaknál jobbak a számok: a cseh növekedés 4,5, a román 5,7, a lengyel pedig 4,4 százalék volt. A nemzetgazdasági tárca (NGM) közölte: a KSH adata megfelel a várakozásnak, hiszen tavaly ebben az időszakban volt a legerősebb a GDP növekedése, ezért mutat a most megjelent adat az első negyedévinél alacsonyabb értéket. Az év egészét tekintve teljesíthető a kormány 4,1 százalékos várakozása. Az NGM szerint a növekedés fenntartható, az ország külső finanszírozási képessége továbbra is kiemelkedő, azaz a gazdaság teljesítményének bővülése mentes az eladósodástól, sőt Magyarország külső adóssága folyamatosan csökken. A szaktárca hangsúlyozta: a sikeresen felzárkózó országok példája is azt mutatja, hogy szakítani kell a korábbi időszak alacsony bérköltséget előtérbe helyező szemléletmódjával. A 2013-as növekedési fordulat után a tartós felzárkózást és versenyképességet a munkajövedelmek növekedésével, az innovatív vállalkozásoknál létrejövő minőségi munkahelyek számának bővülésével érhetjük el - írták. MTl/MW Az átlagosnál kisebb mértékben nőttek tavaly az átlagkeresetek a munkaerőhiánnyal sújtott ágazatokban. Abban nincs változás, hogy pénzügyi területen lehet a legjobban keresni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BÉREK A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss részletes adatai szerint - arányaiban - az oktatás területén nőttek leginkább a bruttó keresetek 2012 és 2016 között. A teljes gazdaságot nézve az átlagkereset 17,6 százalékkal, 224 ezerről 263 ezer forintra nőtt ebben az időszakban. Az oktatásban dolgozók ennél nagyobb keresetbővülést tapasztalhattak: öt év alatt az átlagkeresetük mintegy 45 százalékkal, 280 ezer forintra emelkedett a tavalyi évre - csak az utolsó évben közel 10 százalékos volt a bővülés. Ezen belül a legtöbbet a felsőoktatásban dolgozók vihették haza, átlagosan bruttó 322 ezer forintot. Betöltetlen állások A Világgazdaság idézi a KSH adatait: az idei első negyedévben a versenyszférában 43 ezer betöltetlen álláshely volt. A feldolgozóiparban 17 ezer dolgozót kerestek: ebben az ágazatban 277 ezer forint volt az átlagkereset tavaly, ami 19 százalékkal magasabb a 2012-esnél. Az információ-kommunikációban 2700 állás volt betöltetlen a január-márciusi időszakban, a szakmai szövetségek szerint akár 20 ezer informatikus is hiányozhat. Ám ebben az ágazatban sem nőttek nagyobb Legjobban fizető ágazatok kereseteinek alakulása (Forintban) Ágazat 2015 2016 Pénzügyi biztosítási tevékenység 449035 505512 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 415919 450071 Információ, . **• kommunikáció 415669 439346 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 360977 392901 Oktatás 255078 279987 MW-erafika. forrás: N.F.Sz. mértékben a keresetek: tavaly 439 ezer forint volt az átlag, ami tizedével több, mint öt éve. Az építőiparban 13 százalékkal nőttek a fizetések 2012-höz képest, a tavalyi átlagkereset pedig 211 ezer forint volt. A létszámhiánnyal leginkább sújtott kereskedelemben (a gépjárműjavítással együtt) 21 százalékkal - csak tavaly közel tizedével -, 255 ezer forintra nőttek az átlagkeresetek. Érdekes, de itt a foglalkoztatottság is bővült mintegy 20 ezer fővel, így az ágazatban már közel 288 ezren dolgoztak. Mit mutat az egészségügy? A legnagyobb keresetbővülést az egyéb szolgáltatásoknál (érdekképviseletek, háztartási cikkeket javító műhelyek) mérték: a mintegy 21 ezer fős ágazatban 52 százalékkal, 256 ezer forintra nőttek a keresetek öt év alatt. Ezt követte az oktatás, majd a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászati ágazat, ahol 35 százalékkal, 219 ezer forintra emelkedtek a keresetek. Több mint a negyedével nőtt a humánegészségügyi, szociális ellátásban dolgozók (218 ezer forint) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységgel foglalkozók fizetése (234 ezer forint) is. Ugyan csak néhány ezer embert foglalkoztató ágazat, de leginkább a bányászokat és a kőfejtőket kerülték el az elmúlt évek béremelései, 2012 óta itt volt a legkisebb a keresetek emelkedésének üteme (3,8 százalék), így tavaly az átlagkeresetük 255 ezer forint volt. Szembetűnő a nemek közti különbség: míg a nők átlagkeresete 238 ezer, addig a férfiaké 286 ezer forint volt. Öt év alatt ez az arányszám alig változott. Tavaly a szellemi foglalkoztatottak majdnem kétszer annyit kerestek, mint a fizikai alkalmazottak. Gödörben a vendéglátók A legkisebb bért a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók fizették: az átlagkereset itt mindössze 190 ezer forint volt. HÍREK A felvásárlási árat emelni kell NYERS TEJ Jelentős mértékben emelkedett a nyers tej ára az Európai Unióban és a környező országokban, Magyarországon viszont stagnálás tapasztalható, ezért egyre növekszik a hazai nyerstej-kivitel. Miközben a túltermelés hatására drasztikusan csökkent a nyers tej ára, és sok termelő felhagyott tevékenységével, a vaj világszerte újra divatossá vált - mondta Harcz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója. Az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az olasz és holland nyers tej azonnali piaci ára augusztusra meghaladta a 43-44 eurócentet kilónként. Eközben a hazai nyerstej-átlagár január óta a 90-92 forintos sávban stagnál, ami a hazai nyerstej-kivitel növekedéséhez vezet. Ezért elengedhetetlen a magyar nyers tej felvásárlási árának növelése. MW Nem érjük el az uniós átlagot NYARALÁSA luxemburgi állampolgárok költötték a legtöbbet nyaralásra 2015-ben az Európai Unióban, utanként és személyenként mintegy 740 eurót (225 ezer forint), Magyarország 130 euróval (40 ezer forint) hátulról a negyedik ezen a listán - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Második helyen az osztrákok állnak (610 euró), majd a máltaiak (590 euró) és a belgák (565 euró) következnek. A lista másik végén Lettország és Románia (117 euró), Csehország (126 euró). Az uniós átlag 320 euró (nagyjából 100 ezer forint) volt a vizsgált évben. MTI Enyhén csökkent az alapok vagyona BEFEKTETÉSI ALAPOK A befektetési alapok vagyona 20 milliárd forinttal, 0,3 százalékkal csökkent júliusban - közölte a szakmai szövetség (Bamosz). A hónap végén a Bamosz-tagok 6004 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Júliusban a vegyes, az ingatlan- és az abszolút hozamú alapoknál volt magas a tőkebeáramlás. A kiáramlás a pénzpiaci és a hazai rövid kötvény alapokat érintette. A tőkeáramlások eredője 0,9 milliárdos pozitívumot mutat. MTI Rovarirtós omlettet emelt ki a Nébih RIASZTÁS Magyarországra is jutott a holland fertőzött tojásokból készült egyféle termékből - adta le a jelzést az EU élelmiszer-biztonsági gyorsriasztása. A budapesti Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez szállítottak a Támagao Ei-Omelett-Block fagyasztott félkésztermékből, tudatta a Nébih. A magyar hatóság felvette a kapcsolatot az érintett vállalattal, és elrendelte a termék kivonását a forgalomból. A termékben kimutatható volt a fipronil rovarirtó maradványa, ezt a német laborvizsgálatok is megerősítették. Mindenesetre a fogyasztása nem okoz közvetlen veszélyt az egészségre, mert a rovarirtó csak kisebb menynyiségben volt kimutatható a termékben. A Nébih laboratóriumában folyamatosan tartanak célellenőrzéseket: eddig egy német és három lengyel importtojásban mutatták ki a fipronilt. A szermaradék mennyisége egyetlen esetben sem haladta meg a megengedett értéket. Az érintett tételeket a hatóság zárolta. MW Kisebb tételben volt benne fipronil Árprognózis 13 borfajtára - mit ér a kékfrankos és a rizling? Legtöbbet hoz az Irsai Olivér SZÜRET Elkészítette az idei szőlőár-előrejelzését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) tizenhárom fajtára, fajtakörre részletezve, borrégiós bontásban. A kékfrankos esetében a kilónkénti árat kompenzációs tétel nélkül nettó 87 és 101 forint közötti szintre becsülték, attól függően, hogy a Balatoni vagy a Felső-pannon borrégióról van szó. Az olaszrizling nettó árát pedig 66 és 108 forint közé taksálták. A kompenzációs felárral számolt, egy hektárra jutó hozamérték alapján a becslés szerint a balatoni Irsai Olivért termelők járhatnak idén a legjobban, ők egy hektárról valamivel több mint 1,16 millió forintot szüretelhetnek le, írja a Világgazdaság. Az előrejelzéshez képest a tényleges árak a szüretelt szőlő tulajdonságaitól függően eltérhetnek, hiszen más kategóriájú szőlőt használnak fel a különböző minőségi besorolású és eltérő karakterű borászati termékekhez. Az idei termést mintegy 4,1 millió mázsára becsülték, ez 2,9 millió hektoliter seprős újbornak felel meg. A szüretet megelőző termelői borkészletek nagyságát a HNT felmérése 2,5 millió hektoliter- Mintegy 4,1 millió mázsára becsülik az idei termést Fotó: MW re taksálta országosan. MW
