Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-02 / 178. szám

g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. AUGUSZTUS 2., SZERDA Sokszor éppen az anyák ragaszkodnak a műtéthez Évről évre több a császármetszés A szülő nők átlagéletkora is nőtt, de csak ezzel nem magyarázható a több műtét Fotó: Shutterstock HÍREK Az anyatej a legfontosabb ANYATEJ A szoptatás világnap­ja alkalmából a kormány is az anyatejes táplálás fontossá­gára hívja fel a figyelmet. A kormány szeretné elősegíte­ni és népszerűsíteni az anya­tejes táplálást. Ezért tavaly másfélszeresére emelkedett a leadott anyatej áráért járó juttatás, az idén pedig elin­dult a családbarát szülésze­tek kialakítása. 1992-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus 1-jét nyilvá­nította az anyatejes táplálás világnapjává, Magyarország 1993-ban csatlakozott a kez­deményezéshez. IV1W Hétfőig még pótfelvételizhetnek TOVÁBBTANULÁS Augusztus 7-ig jelentkezhetnek a pót­­felvételi eljárásra azok, akik az általános feltételek mel­lett nem kerültek be egyetem­re, főiskolára, vagy nem ad­tak be kérelmet. A Felvi.hu ol­dalon közzétett tájékoztató szerint jelentkezni kizárólag elektronikus úton lehet, és csak egyetlen képzés jelölhe­tő meg. A pótfelvételi során kizárólag önköltséges képzé­sek indulnak. MW Névtelen sírokban a Vaskapu halottal KEGYELET A Vaskapu-szoros sűrű és erős védőhálója meg­védi a két vízerőművet a ron­csoktól és a szeméttől, ám a hálón fennakadnak a Duná­ba fulladt emberek holttes­tei is. Régebben minden holt­testet a helyi temetők szélén ásott névtelen sírokba helyez­tek, ahol csak egy fakereszt jelezte örök nyughelyüket, ám amióta létezik DNS-azonosí­­tás, igyekeznek megtalálni a halottak rokonait. így csak azok kerülnek a Duna-parti fal­vak sírjaiba, akikért egy bizo­nyos idő elteltével sem jelent­keznek a hozzátartozók. MW Magyarországon napjaink­ban már a babák csaknem 40 százalékát segítik csá­szármetszéssel a világra. Az Állami Egészségügyi El­látó Központ által adott helyzetértékelés alapján sok esetben indokolatla­nok ezek a beavatkozások, a szülész-nőgyógyászok sze­rint azonban nincs olyan ob­jektív mérce, amely szerint túl magas nálunk a császár­­metszések aránya. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu SZÜLÉS A császármetszés a fej­lett országok egyik leggyak­rabban alkalmazott műtéti el­járása, amelynek a szülése­ken belül mindenütt növek­vő az aránya. Magyarorszá­gon két éve száz élveszülésre 38,7 császármetszés jutott, ez­zel pedig hazánk Romániával, Olaszországgal és Bulgáriával a legmagasabb arányt képvise­lő európai országok között van - mutat rá A magyar egészség­­ügyi rendszer teljesítményér­tékelése című kiadvány. Az Ál­lami Egészségügyi Ellátó Köz­pont (ÁEEK) gondozásában megjelent tanulmányban azt írják, hogy a magyarországi császármetszési arányok nem­zetközi összehasonlításban is magasak, 8,5 százalékponttal haladják meg az EU átlagát - írja a Magyar Idők. A műtétek aránya 12 száza­lékkal nőtt 2011 és 2015 kö­zött. Eközben a szülő nők át­lagéletkora csak kicsivel emel­kedett, vagyis ez nem kellő ma­gyarázat arra, miért ilyen sok a császármetszés. Ráadásul a hátrányos helyzetű települése­ken 9,5 százalékponttal kisebb arányban szülnek császármet­széssel a nők, így „feltételezhe­tő, a császármetszések előfor­dulását az anya gazdasági stá­tusza és kifejezetten az ilyen műtét iránti kérelme is befo­lyásolhatja” - állítja az ÁEEK. Ennek a műtétnek a leggyako­ribb indoka a méhen belüli oxi-Az ÁEEK tanulmánya szerint szakmailag a szülések 15-25 százalékánál tartják indokolha­­tónak a beavatkozást. Csákány M. György, az egészségügyi ál­lamtitkár szakmai tanácsadó testületének számító szakmai génhiányos állapot lehetősége. Az elmúlt 40 évben a veleszü­letett agykárosodás előfordulá­sa annak ellenére nem csök­kent, hogy a császármetszések aránya a sokszorosára nőtt. Észak-Európában jellem­zően a természetes szülést preferálják, Brazíliában vi­szont vannak olyan szülésze­tek, ahol a babák száz százalé­ka császármetszéssel születik. Csákány M. György, a szakmai kollégium titkára szerint azon­ban nincs ilyen mérőszám, ma már az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) is úgy látja, hogy a császármetszésekkel kap­csolatban nem állapítható meg maximumarány. kollégium titkára szerint ná­lunk az esetek nem kis hánya­dában azért döntenek a mű­tét mellett az orvosok, mert - mint fogalmazott - „azért még senkit nem pereltek be, mert császármetszést hajtott vég­re, viszont az orvosi műhiba­ügyekben, főként ha egy gyer­mek károsodással jön a vi­lágra, általában perdöntő an­nak elmulasztása”. A szülész­nőgyógyász ugyanakkor saját kollégáival szemben is kriti­kus, amikor azt mondja, sok­szor nemcsak biztonságosabb, de kényelmesebb is a 15 per­ces műtétet elvégezni, mint hosszú órákon keresztül asz­­szisztálni a szülő nő mellett. Fordítva is igaz ez - teszi hoz­zá -, sokszor ugyanis az édes­anyák ragaszkodnak a csá­szármetszéshez. Új iskolai program az egészséges étkezésért EURÓPAI BIZOTTSÁG Az egész­séges táplálkozás népszerű­sítése és minél szélesebb el­terjedése, továbbá az európai zöldség-, gyümölcs- és tejter­melők támogatása érdekében augusztustól új európai uniós iskolagyümölcs-, iskolazöld­ség- és iskolatejprogram in­dul. Ezt már az ősszel indu­ló tanév első napjától kezdve minden uniós tagállamban bevezethetik. Magyarország csaknem 6 millió euró támo­gatást kap a programokra. Az egészséges táplálkozási szokások gyermekek körében elterjesztését célzó program keretében gyümölcs-, zöldség- és tejosztás lesz, valamint kü­lön oktatási programokat tar­tanak, amelyek a helyes táp­lálkozás fontosságát hangsú­lyozzák, és bemutatják a gyer­mekeknek az élelmiszerter­melés folyamatát - tájékozta­tott az Európai Bizottság. Egyes feldolgozott termé­kek - például levesek, kom­potok, gyümölcslevek, jog­hurtok és sajtok - osztásá­ra is sor kerülhet, amennyi­ben ezt a nemzeti egészség­­ügyi hatóságok jónak látják. A termékek nem tartalmaz­hatnak hozzáadott cukrot, sót és zsírt, kivéve ha a nem­zeti egészségügyi hatóságok engedélyezik ezek korlátozott mértékű hozzáadását. Az uniós finanszírozásból nagyjából 150 millió euró jut a gyümölcsökre és zöldségek­re, és százmillió euró a tejre a tagállamokban. Magyarország csaknem 3,9 millió eurót kap az iskolagyü­mölcs- és iskolazöldség-prog­­ramra, majdnem kétmillió eurót pedig az iskolatejprog­­ramra a szeptemberben kez­dődő tanévben - olvasható az Európai Bizottság honlap­ján. MW Hány százalék indokolt? A FŐZÉS ÉLETSTÍLUS Egy magazin a modern és a klasszikus gasztronómia kedvelőinek Keresse az újságárusoknál! HIRDETÉS test&iélek MÁR AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! Előfizetési ajánlatunkat keresse a lapcentrum.hu oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents