Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-01 / 177. szám
2017. AUGUSZTUS 1., KEDD MEGYEI KO Megviselte a búzát is az aszály, kicsik a szemek Vége az aratásnak, vegyes az eredmény Az aszály miatt vegyes lett a búza minősége a megyében Fotó: Mártonfai Dénes Tolna megyében befejeződött az őszi búza aratása. A gazdálkodók szerint nagyon változatos a hektáronkénti eredmény, sok múlt az időjáráson, a vetés időpontján, a talaj mikroklímáján, a növényvédelmen és a betakarítás időpontján. A megyei átlag: 6,17 tonna hektáronként. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A tavalyi rekordév után az idén kevesebb gabona kerülhet a magtárakba. Búzából 10 százalékkal arattak kevesebbet, és a repcetermés is gyengébb lett a tavalyinál, tájékoztatta lapunkat Vendégh Edit, a megyei agrárgazdasági kamara igazgatója.- Nagyon változatos eredményeket hozott az idei év. Különbözőek az eredmények attól függően, hogy az adott terület mennyi csapadékot kapott. Összességében körülbelül 100 milliméternyi, mintegy másfél havi csapadék hiányzik a talajból. Rosszkor érte a forróság és az aszály a kalászosokat, mert júniusban a gabonaszemekbe még tápanyag épülne, ilyenkor telnek ki a szemek. A száraz, aszályos időjárást megsínylette a búza, kisebbek a kalászokban a szemek, alacsonyabb a hektolitersúly. A július végi, jelentős mennyiségű csapadék a lábon álló gabonának nem tett jót, hiszen a szemekben lévő sikér az eső hatására beinduló növény-élettani hatások miatt lecsökken. Az eső hatására a szemek elkezdenek felkészülni a csírázásra már a kalászban. Az volt a tapasztalat, hogy ahogy haladt előre az aratás egyre inkább csökkentek a termésátlagok és egyre kedvezőtlenebb lett a minőség - foglalta össze az idei évet a kamara igazgatója. A falugazdászok által összegyűjtött adatok alapján: a megyei átlag őszi árpából hektáronként 6,46 tonna, őszi búzából pedig 6,17 tonna, repcéből 3,4 tonna. Krieser János, a biritói Pusztabír Kft. vezetője, aki egyben a megyei gabonaszövetség tagja is, megerősítette, sok múlt azon, mikor vetettek a gazdák, a talajnak milyen a mikroklímája. Sok területen mutatkozott nitrogénhiány, annak ellenére, hogy fejtrágyáztak a gazdák. Ha nem volt eső a kiszórás után, akkor nem hasznosult megfelelően a fejtrágya. Krieser János elmondta, Az idei év tapasztalata, hogy a korai vetésű táblák jobban teljesítettek, fejlettebben mentek bele a növények az aszályos időszakba, erősebb volt a gyökérzetük, rövidebb volt az érésig az az idő, amit az aszályban töltöttek, mondta Vendégh Edit. De egy másik évben hátránya is lehet a korai vetésnek, például elszaporodhatnak a fejlődő növényeken a levéltetvek. Ezért nehéz jó tanácsot adni. Sajnos a búza árát nem a terkezdenek emelkedni a felvásárlási árak, jelenleg a malmi minőségért 44 és 47 ezer forintot kínálnak, tonnánként. Ez azonban még nem a megfelelő ár. A Pusztabír Kft.-nek 4400 tonna egységes étkezési minőségű búzát sikerült betárolni, 8,1 tonna jött le egy hektárról, ami náluk közepes menynyiségnek számít. Tonnánként 52 ezer forintért hirdették meg az értékesítést. A Goldkern Kft. ügyvezető igazgatója, Sióvölgyi József més mennyisége, hanem a külföldi piacok határozzák meg. Egyelőre a gazdák elvárásainál alacsonyabbak az árak is, bár minőségtől függően van némi emelkedés. A malmok és a felvásárlók jelenleg még szeretnének dömpingáron vásárolni, a kistermelőktől így is veszik. A malmok már keresik a jó minőségű árut, és nemcsak a helyiek, hanem már a szomszédos, sőt távolabbi megyékben lévők is érdeklődnek. elmondta, nagyon heterogén az idei búza minősége és menynyisége, szinte területenként változó. A velük szerződésben álló gazdáknak 7-10 tonnás hektáronkénti termésmennyisége lett, de ennek 70 százaléka takarmány- és euró minőségű, és csupán 10 százaléka kiváló (14-és feletti) minőségű búza. Idén nem a fehérje- és a sikértartalommal volt a gond, hiszen viszonylag magas mindkét érték ott is, ahol nem üti meg a kiváló minőségű kategóriát a búza, mondta a szakember. A gond a hektolitersúllyal van, a búzaszemek a szárazság miatt töpörödöttek, összesültek, a zöme 72-76 hektolitersúly között van, míg a malmi minőségnél elvárás a 78-as és afeletti érték. Sióvölgyi József szerint a felvásárlási ár idén 4-5000 forinttal magasabb tonnánként, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Az árakat meghatározza a világpiac (amerikai, ukrán búza) és a forint/euró keresztárfolyama is. Véleménye szerint rövid távon nagyobb áremelkedés nem várható. Alakul a piac, emelkednek az árak A tejtől a borig Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu A szoptatás világnapját újabban az anyatejes táplálás világnapjaként emlegetik. Ki tudja, miért? Augusztus 1-jén tartják, s a nem ma születetteknek egy Kellér Dezső-féle jelenet jut eszünkbe róla, melyben így nyilatkoznak az ifjú anyukák: - Időnk is van, tejünk is van, miért ne szoptatnánk? A világnapok már szinte lefedik az évet, a számuk több mint száz. Vannak komolyabbak és kevésbé komolyak, feledhetők és továbbgondolásra ingerlők. Ez utóbbira jó példa a májusi, meztelenül kertészkedők világnapja. Vajon hogyan teszik emlékezetessé? Ruhában kertészkednek? Mert ugye az ünnepnek el kell térni a hétköznapi móditól! Mindezek a mellékes gondolatfoszlányok akkor ötlöttek fel bennem, amikor a - szintén májusi - bor vüágnapra bukkantam a neten. Egy Kazinczyval kapcsolatos cikket fabrikáltam, boros adalékokat keresve. A nagy nyelvújító életét ugyanis a bor mentette meg. Nem úgy, hogy itta, hanem úgy, hogy itatta. A foglárokkal. S itták azok kínálás nélkül is, lenyúlva az édesanyja által ládaszámra küldött tokajit a börtönökben: Budán, Brünnben, Kufsteinben. Ennek köszönhetően helyezték tűrhetőbb körülmények közé, például a nyirkos pincéből egy földszinti cellába, vagy engedték olykor sétálni az udvaron. Tejjel ilyen kedvezmények nem lettek volna elérhetők. Ma sem változott a népszerűségi lista férfikörökben. Egyszer egy sok csehót látott barátomat kínáltam tejjel. Undorodva ránézett és azt mondta: - Én azt már szopni se szerettem! Kazinczy életét keserű fogsága alatt a jóféle tokaji bor mentette meg Új emléktáblát kapott Sárdy János NAGYKÓNYI Születésének 110. évfordulóján Sárdy Jánosra, a falu híres szülöttjére emlékeztek nemrégiben. Ez alkalomból az operaénekes, színész új emléktábláját is felavatták, amelyet a lánya, Gáborné Sárdy Julianna leplezett le. Az ünnepségen hosszan méltatták a művész munkásságát, és részletezték az életútját. A szülők szatócsboltot üzemeltettek Nagykónyiban, amikor 1907 nyarán megszületett Sárdy János. Később sokat költözött a család. Sárdy Szigetváron végezte a polgári iskolát, majd 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. Itt szerezte első színházi élményeit. Az iskola befejezése után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron, emellett pedig gyakran énekelt esküvőkön és temetéseken, illetve rendszeresen szerepelt amatőr színi előadásokon. Énektudásával szinte egész Tolna megyében ismertté vált. Jelentkezett Rózsahegyi Kálmán magániskolájába, ott azonban elutasításban volt része. Palotay Árpád, a Magyar Királyi Operaház korrepetitora viszont egy próbaéneklés után vállalta a képzését. Sárdy János 1936-ban lett az Operaház ösztöndíjasa, majd 1938- 1958-ig állandó tagja. Első komoly szerepét Erkel Ferenc Bánk bán című operájában játszotta Ottóként. Később az Operettszínházban is fellépett, illetve filmekben is játszott. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi, a János vitézben és Gábor diák, a Gül Baba című operettben. Sárdy János 1969-ben hunyt el. H. E. Nagykő nyiban született az Operaház egykori fényes csillaga A parádés lószerszám kézzel varrott remekmű lett, méltán hozott elismerést készítőjének Nepp Dénest kitüntették a Duna Palotában SZEKSZÁRD Rangos kitüntetésben volt része Nepp Dénesnek, a Magyar Kézműves Remek díjas szíjgyártó mester, népi iparművésznek, a Népművészet Mesterének. A szíjgyártó mester is pályázott a Magyar Kézművességért Alapítvány idei pályázati kiírására: alkotása az egyes parádés lószerszám farhámmal, amely kézzel varrott remekmű lett. A pályázati felhívásra 226-an küldtek be egy-egy alkotást, volt közöttük fafaragás, tűzzománc, csuhából készült munka, hímzések, könyvkötészeti remek és még sorolhatnánk. A beküldött művekből mintegy harmincat talált kiválónak a zsűri, közöttük Nepp Dénes lószerszámát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma díját, valamint Szekszárd város különdíját a Duna Palotában vette át a népi iparművész.- Őszintén meghatódtam és nagyon jól esett, hogy Ács Rezső Szekszárd polgármestere képes volt ezért a fővárosba utazni hétvégén, hogy átadja nekem Szekszárd város különdíját - mondta Nepp Dénes. - Hozott magával két kiváló szekszárdi palackos bort is, amit el is fogyasztottunk. Köszönöm a városnak és köszönöm a polgármesternek -tette hozzá meghatottan. Nepp Dénest nem kell bemutatni, hiszen minden szekszárdi ismeri a műhelyét a város közepén, amelyet kellemes bőrillat hat át, táskák, nadrágszíjak, pénztárcák és lovasszerszámok sorakoznak a falra szerelt polcokon. A régi eszközök, a munkához szükséges szerszámok, a műhely nyugalma a múlt század hangulatát idézik. Ez Nepp Dénes birodalma. A szíjgyártó, népi iparművész nagyon sok kitüntetés, díj tulajdonosa, de ő valójában kisiparosnak mondja magát, a szó klasszikus értelmében. Ez A mester szekszárdi műhelyében, munkái között Fotó: M. D. az állapot 38 éve tart. M. I. Más lett a világ- Sajnos be kell látnom, ma szellemi munkával könnyebb pénzt keresni, mint kézzel megdolgozni érte - mondta Nepp Dénes nemrégiben. Ugyanakkor boldog ember vagyok, felneveltem két gyereket, taníttattam őket, el tudtam tartani a családomat a munkámból. Évente eljárok egy-egy külföldi, főleg német kézművesvásárra. Bittingheimre 22 éve visszajárok, úgy tapasztalom, a vásárlásaikból ítélve, szeretik a szép, kézzel készített bőrdolgokat.
