Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-14 / 188. szám
2017. AUGUSZTUS 14., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 A környező országokban már kimutatták a vírust HÍREK Keletről jön a sertéspestis Romániában és Ukrajnában kimutathatóan jelen van a rettegett állatbetegség Nálunk még nincs nyoma a fertőzésnek Fotó: AFP Egyre közelebb kerül Magyarországhoz az afrikai sertéspestis, Románia után most kárpátaljai házi sertésekben is kimutatták a veszélyes kórokozót. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FERTŐZÉS Románia után most Kárpátalján is megjelent házi sertésekben az afrikai sertéspestis-fertőzés (ASP), amit eddig csak vaddisznókban mutattak ki. A munkácsi járási Alsókerepec (Nizsnij Koropec) egyik háztáji gazdaságában két állat pusztult el a héten. Az ukrán hatóságok Alsóke^epecet 40 napra állategészségügyi zárlat alá helyezték, a község sertéseit leölik és elégetik. A hatóságok azt ígérik, hogy a gazdáknak az állam kártérítést fizet az állatokért. Ukrajnában tavaly egész évben 91 fertőzéses esetet regisztráltak, az idén pedig már 90-et. Kárpátalján először tavaly év végén mutatták ki az ASP-t egy nagyszőlősi gazdaságban elhullott vaddisznókban. A betegség azóta megjelent a Beregszászi, IIosvai, Ökörmezői, Técsői és Volóci járásokban is, minden helyszínen vaddisznók fertőződtek meg. Mint arról beszámoltunk, alig két hete Romániában, a magyar határ közelében lévő Szatmárnémetiben azonosították a kórokozót. Hét sertés fertőződött meg Ukrajnából hozott állati eredetű terméktől. A hatóságok az egész megyét karantén alá vonták, mindenféle hús kivitelét megtiltották. A napokban a román kormány húsz kilométeres mélységben kiemelt állategészségügyi kockázatú védelmi övezetté nyilvánította az Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal szomszédos határsávot. Csehországban június végén észlelték először az afrikai sertéspestist a kelet-morvaországi Zlín megyeszékhelyen elhullott két vaddisznóban. Azóta 144 állat tetemét vizsgálták meg, 82 fertőzött volt. Zlín közel fekszik a szlovák határhoz, ráadásul nemcsak Ukrajnában, hanem már Lengyelországban is megjelent az ASP, ezért múlt héten Szlovákia is riadót fújt. Szerbiában nem bukkantak afrikai sertéspestissel fertőzött állatra, de a szaktárca közölte, hogy Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában, Csehországban és Romániában is észlelték a betegség megjelenését. Az afrikai sertéspestis nem gyógyítható, és oltani sem lehet ellene. Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül Magyarországra. Minden gazdálkodó tartsa be a járványvédelmi szabályokat, például ne etessen a sertésekkel élelmiszer-hulladékot, és házi sertések ne kerüljenek közvetlenül kapcsolatba vaddisznókkal. Élelmiszert a fertőzött területekről még kézipoggyászban sem szabad behozni, a veszélyeztetett magyar térségek vadásztársaságai kötelesek a vaddisznó-állományok változásait jelenteni a hatóságoknak. A fertőzött állatok 90 százaléka elhullik, a betegséget megelőzni, kezelni nem lehet - figyelmeztetett Bognár Lajos főállatorvos. Az afrikai kór nem gyógyítható lohannis: A szászok is ünnepelnek CENTENÁRIUM Klaus lohannis szerint a romániai szászok a románokkal együtt ünnepük meg 2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát. Románia elnöke - aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát is vezette - a Brassó megyei Szászkeresztúron beszélt erről egy erdélyi szász kultúrát népszerűsítő fesztiválon. „A szász közösség együtt fogja ünnepelni a románokkal Románia centenáriumát, és remélem, hogy végül mindenki megfog győződni arról, hogy ez az igazi üzenet.” MW iraki bevándorlók Romániában MIGRÁCIÓ Egy török zászló alatt közlekedő, iraki bevándorlókat szállító hajót fogott el a román parti őrség a Fekete-tenger román felségvizein vasárnap. A határvédelem fekete-tengeri összevont megfigyelő rendszere (SCOMAR) vasárnap reggel hét órakor észlelte a Mangalia várostól keletre, tíz tengeri mérföld távolságra lévő és a román partok felé közeledő hajót. Mivel a hatóságok azt gyanították, hogy illegális bevándorlók lehetnek rajta, a parti őrség egyik egysége elébe ment. A kis méretű hajó elfogása után kiderült, hogy azt egy bolgár és egy ciprusi állampolgár vezeti és 69 iraki állampolgár (30 férfi, 10 nő és 29 kiskorú) tartózkodik rajta. MW A béruniót a nemzeti kormányok érhetik el Közgazdászok szerint 20-30 évet várni kell Tesztelnék az önvezető kamiont FEJLESZTÉS Az nem volt titok, hogy a Tesla az önvezető kamionok technológiáján is dolgozik, az viszont igen, hogy hol tart a fejlesztésben. Most erre is fény derült, miután az elektromosjármű-gyártó egyeztetett a kaliforniai és a nevadai közlekedési hatóságokkal arról, milyen feltételekkel végezhet teszteléseket a két amerikai államban. Az új funkció forradalmi lépés a motorizációban A fejlesztő cég vezetője, Elon Musk szeptemberre ígérte az önvezető nyerges vontatójuk bemutatóját. A Tesla Model X és a Model S már rendelhető az Autopilot nevű, folyamatosan frissülő vezetőasszisztens-programmal. Az elektromos meghajtású kamionok önvezető funkcióval való párosítása forradalmi lépés lenne a motorizációban, a robotpilóta a több ezer kilométeres monoton országúti távokat fáradtság és elalvás nélkül, biztonságosan le tudja majd vezetni, kiváltva ezzel a drága munkaerőt. Azt a szakértők sem tartják valószínűnek, hogy a közeljövőben már fantomkamionok róják az utakat, de a szállítmány célba juttatásához egynél több emberre nem lesz szükség. MW KÖZGAZDÁSZOK Azonos munkáért azonos bért az EU-n belül - ez lenne a bérunió célja. Ez egy jó cél, azonban nem mindegy, hogy milyen úton akarjuk ezt elérni, jelentették ki a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában a meghívott vendégek. Boros Imre és Bogár László közgazdászok szerint ugyanis nem plakátok, hanem a nemzeti kormányok együttműködése jelenthet megoldást arra a mindenképpen rossz helyzetre, hogy amíg egy magyar autógyári munkás ugyananynyit teljesít, mint németországi kollégája, addig ötször kevesebbet keres nála. Boros Imre a bérunióval kapcsolatban kijelentette: nagyon jól hangzik, de majdnem mindenki ellenállásába ütközik a terv, hiszen a munkaadó és a tőke logikája nem ennek a megvalósításában érdekelt. Az EU nem egy állam, nem hozhat ilyen jellegű törvényeket - ezt csakis a nemzeti kormányok szintjén, bérközelítés formájában lehetne megvalósítani szerinte. Kijelentette: ez ma már Magyarországon elkezdődött, a bérek nemzeti keretek között korrigálódnak. Bogár László szerint az Európai Unióban a bérek tekinteté- —msas-. ben több évti/ír zed alatt kialakult egyensúlytalanság megoldása csak súlyos hatalmi-stratégiai kérdések árán valósulhat meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs rá szükség, hiszen ezt meg kell tennie Európának azért, hogy ne robbanjon szét, csak ezt a mostaninál méltányosabb, és a nemzeti kormányokra épülő egyezségrendszerrel együtt tartja reálisnak a közgazdász. Bogár kijelentette: minimum két-három évtizednyi időre lesz szükség ahhoz a kontinensen az általa javasolt feltételek mellett is, hogy kiegyenlítődjenek az európai átlagfizetések. MW ELEMZÉS A Századvég 2017- ben immár második alkalommal kérdezte meg az Európai Unió polgárait a Project-28 közvélemény-kutatás keretében, hogy mit gondolnak az EU-ban zajló folyamatokról. jelentős többségben voltak a megkérdezettek között, akik szerint a saját országukban rossz irányba mennek a dolgok. Különösen kedvezőtlen a kép a következő generáció kilátásait illetően a nyugati tagállamokban. A nyugat-európaiak jelentős többsége gondolja úgy, hogy gyermekei rosszabbul fognak élni, mint ma. Ehhez képest a balti országok, Lengyelország, vagy éppen Románia és Bulgária polgárai (32-51 százalék), de a magyarok (35 százalék) is az EU-átlagnál (15 százalék) jelentősen bizakodóbbak. Magyarország esetében kedvező adatokat látunk: EU-28-öszszehasonlításban 8. helyen állunk abban a tekintetben, hogy az országban jó irányba mennek-e a dolgok. A magyar kormányzat felismerte a középosztály eltűnésének veszélyét, és határozott lépéseket tett a családok megerősítése érdekében. 2010 és 2016 között a 12 százalékos reálgazdasági növekedés mellett a családi adókedvezménynyel számolt nettó reálbérek 23 százalékkal növekedtek. Az állam a bevételeket az egykulcsos személyi jövedelemadón (15 százalék), a családi és első házasoknak nyújtott adókedvezményen, valamint a munkahelyvédelmi akción keresztül osztotta vissza a hazai munkavállalóknak. Mindez csak a tavalyi évben 775 milliárd forint többletjövedelmet jelentett a magyar középosztálynak. MW Bogár László: Az európai átlagbérek kiegyenlítődése szükséges, de igen hosszú folyamat Fotó: MW A magyarok többsége optimista a jövőt illetően Fotó: Shutterstock Hazai megoldás a válságkezelésre
