Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-10 / 185. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP______________________________________________________________________________________________________________2017. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Ökológiai bombát robbanthat egy zárt vizen az esetleg túlszaporodó halfaj Amur: barát vagy ellenség is lehet a betelepített idegen hal Egyszerre kedvelt és nem kí­vánatos a magyar vizekben az amur nevű halfajta. A hor­gászok bolondulnak érte, sok természetvédő és más szakember legszívesebben kirakná a szűrét, visszakül­­dené oda, ahonnan jött: az Amur folyóba, Oroszország és Kína határára. Ez ma már nem lehetséges. A távol-ke­letről származó amur telepí­tésével kapcsolatban meg­kérdeztük Wolf Henriettet, aki a közelmúltig a megyei kormányhivatal halászati szakügyintézője volt. A hal­gazdálkodási szakember azt mondja, az amur „ökológiai bomba" lehet. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az amur a ponty­félék családjába tartozik, így agyukban nincs jóllakottság érzetért felelős „ki-, bekapcso­ló”, tehát addig esznek, amíg van mit, és minél többet esz­nek, annál gyor­sabb az anyagcse­réjük, ebben rejlik egyik fő veszélyük - tudjuk meg rög­tön az elején Wolf Henriettől. Telepí­tésük nem teljesen kizárt; szaporodás­ra képtelen egye­­dek, teljesen zárt, azaz be-, és lefolyástalan vízbe telepíthető­ek. Az amurpártiak egyik fő in­doka, hogy környezetbarát mó­don, olcsón tünteti el a felesle­ges, túlburjánzó hínárt. A hal­gazdálkodási szakember sze­rint viszont a mi vidékünkön mindig is volt hínár, mindig is kell, hogy legyen, hiszen szám­talan őshonos hal életterét, bú­­vó-, táplálkozó-, ívóhelyét jelen­ti, mint pl. a réti csík, lápi póc, széles kárász, compó, csapósü­gér, vörösszárnyú keszeg, csu­ka. Ugyanakkor ő is megér­ti, hogy a horgászok szívesen fogják az amurt, hiszen kiváló sporthal, ráadásul, megfelelően elkészítve a húsa igen ízletes.- Tapasztalataim szerint a hínár visszaszorítására más, jobb megoldás is létezik az amur telepítésén kívül - mond­ta el Wolf Henriett. - Gyakor­latból tudom, hogy a hínár évi 1-2 alkalommal történő - még a virágzás előtti - „kaszálása” hatékony, kimondottan halba­rát megoldás. Következetes, évről évre történő kaszálással és a partra való kihordással a hínár jelentősen visszaszorít­ható. Hallottam már olcsó, ám kézierő-igényesebb megoldás­ról is, ahol egy csónak után hurokba húzott lánc végzi el a tisztítást abban a sávban, ahol az a zavartalan horgászathoz szükséges. Sok egyesület tár­sadalmi munkával így teszi le­hetővé a vizek horgászhatósá­gát a 2-3 hónapig tartó kriti­kus időszakban. (Azt már az újságíró véli úgy, hogy az ilyen megoldások sok­kal strapásabbak és költségigé­­nyesebbek, mint ha a hal „ma­gától” megeszi a felesleges nö­vényzetet. Persze az is nyilván­való, hogy nagyon észnél kell lenni a telepítésnél.) A szakember el­mondta, hogy az amur nemcsak „hí­nárfogyasztó”, ha­nem a kutatási eredmények sze­rint óriási pusz­títást végez a vízinövényzet­ben, ugyanis védett őshonos növényzetet is fogyaszt. Bár­mennyire is kellemetlen a hor­gász számára, a hínártársulá­sok is a hazai víziökosziszté­ma részei, amihez hazai halfa­unánk alkalmazkodott. Másik fontos tény, amit sokan nem ismernek fel az amurral kap­csolatban, hogy a telepítésé­vel nem lehet a vízinövények burjánzását megakadályozni, mindössze annak jellegét le­het megváltoztatni. Ha egy hí­nárral benőtt tóból kieszik a vízinövényt az amurok, az az algaburjánzáshoz teremt ked­vező feltételeket. Többek kö­zött azért, mert az amurok Az amur nem csak „hínár­evő”, óriási pusztítást vé­gez a vízi nö­vényzetben Testtömegének 100-120 százalékát is képes naponta elfogyasztani Ha a vízhőmérséklet 20 fok fölé emelkedik, zabálni kezd az amur. A távolkeleti halfaj test­tömegének 100-120 százalé­kának megfelelő mennyiséget is képes naponta elfogyasztani a vízi növényzetből. Egyszerűen számolva egy 10 kilós amur a nyári, meleg vizekben napi 10-12 kiló sást, nádat, hínárt stb. aprít fel garatfogai segítségé­vel. Egy túltelepített, zárt vízen ez azt jelenti, hogy igen gyorsan tarra borotválhatják a hínárme­zőket és a nádasokat. A telepí­téseknél ezért ajánlott az ön­mérséklet és a szaktanácsok kérése, megfogadása. Ami elöl bement, hátul ki is jön Ne felejtsük el, hogy ami elöl bement, az hátul ki is jön - mondja Wolf Henriett. Ezzel arra utal, hogy az amur felbo­ríthatja a kényes vízi egyen­súlyt. Ezt a halgazdálkodá­si szakember szerint a tógaz­dasági haltermelők is ponto­san tudják. anyagcseréjük soréin az egy­kori hínárnövényzetet alkotó tápanyagokat az algák számá­ra (pl. toxikus kékalga) elér­hető formában ürítik a vízbe, szinte berobbantva ez utóbbi­ak burjánzását. Amíg az amurtelepítés zárt vízben történik, addig az állo­mány szabályozása halászati eszközökkel megoldható. A ki­helyezett amurokat „munká­juk végeztével” hálóval kiha­lásszák, ezt horgászmódsze­rekkel azonban mindenképp kevesebb eséllyel tehetik meg az összekapcsolt rendszert al­kotó vizeken, például a tolnai Felső-holtágon. Hazánkban az amur termé­szetes vizeken történő szapo­rodása nem egyértelműen bi­zonyított, de alkalmilag előfor­dulhat, amit a folyókból időn­ként kifogható különböző kor­osztályok megjelenése is való­színűsít. A globálisan tapasz­talható és igazolt felmelege­déssel egyre nagyobb való­színűséggel hamarosan a hő­fok sem lesz majd akadálya a szaporodásuknak. Szaporodá­si sajátosságuk rejti másik ve­szélyüket, ugyanis lebegő ik­rával szaporodnak, az elsodort ikrák miatt terjeszkedésük­ben a halrács sem nyújt teljes védelmet. A növényevő amurok nem válogatósak. Mivel e hal hasz­nosításának sarkalatos pont­ja az, hogy milyen növénye­ket fogyaszt a legszívesebben, számos kutatás foglalkozott a kérdéssel. Erre egyértelmű vá­lasz nincs, de bizonyos, hogy egyaránt szívesen fogyaszt­ja a friss nád hajtásait, a víz­re lógó fűzfák leveleit, a kü­lönféle hínárok hajtásait, leve­leit. Nem is annyira a minőség, mintsem inkább a mennyiség a fontos számára. * * * Az 5. oldalon a horgászok vé­leményét is megismerhetik olva­sóink: a témáról megkérdeztük Gecse Lajost, a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetségé­nek elnökét. Keramikusok és bőrdíszművesek is tartottak foglalkozásokat a závodi fafaragó héten Nyári tábor a népi mesterségek megőrzéséért ZÁVOD A nyári pangás ellené­re nem unatkoznak a helyi­ek, július végén egy hétig tar­tó kézművestábort tartottak - mondta el lapunknak László Attila polgármester. A településre érkező faragó és keramikus mesterek egy egész hetet töltöttek a faluban. Az agyagozást Szebényi Edina keramikus és Égető Andrea végezték, a nagy érdeklődés­re való tekintettel többször is. Sebestyén András bőrdíszmű­ves foglalkozást tartott, vala­mint Szedlacskó Csaba csont­ékszereket készített a gyere­kekkel, majd ezt követően kez­detét vette az intenzív, estébe nyúló fafaragás: egy életfát dí­szítettek a mesterek és a gye­rekek. Az alapanyagot Makrai Béla, Szabó Róbert, Kereső Jó­zsef és felesége irányításával faragták a résztvevők. A nap­közbeni programot színesítet­te Palkó László, aki íjászbemu­tatót tartott, illetve esténként zenei kísérettel fokozta az al­kotói összejövetel hangulatát. László Attila hozzátette: az életfa elkészítésében a megfa­ragott történelmi motívumok Szedlacskó Csaba ötlete alap­ján készültek, aki az egész tá­borhét alatt oroszlánrészt vál­lalt a munkákból szerve­zőként és kivitelezőként :erjedelmes életfán egyszerre többen is dolgoztak egyaránt, csontékszereket ké­szített, életfa képeket rajzolt, és amikor kellett faragóként mutatta meg tudását. A Székely Rezeda Hidasi Néptáncegyüttes immáron öt éve minden évben Závodon tartja népzenei tánctáborát Radák János táncoktató veze­tésével. A táncosok a bukovi­nai Andrásfalváról származó református székelyek leszár­mazottai, ezért fő célkitűzé­sük elődeik táncos hagyomá­nyának, viseletkultúrájának felidézése, tanulása. A július 27-től kezdődő intenzív tánc­napokat közös szalonnasütés zárta. B. L. A horgászoknak nagy élményt nyújt egy-egy harcos amur kifárasztása és kifogása

Next

/
Thumbnails
Contents