Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-10 / 185. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP______________________________________________________________________________________________________________2017. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Ökológiai bombát robbanthat egy zárt vizen az esetleg túlszaporodó halfaj Amur: barát vagy ellenség is lehet a betelepített idegen hal Egyszerre kedvelt és nem kívánatos a magyar vizekben az amur nevű halfajta. A horgászok bolondulnak érte, sok természetvédő és más szakember legszívesebben kirakná a szűrét, visszaküldené oda, ahonnan jött: az Amur folyóba, Oroszország és Kína határára. Ez ma már nem lehetséges. A távol-keletről származó amur telepítésével kapcsolatban megkérdeztük Wolf Henriettet, aki a közelmúltig a megyei kormányhivatal halászati szakügyintézője volt. A halgazdálkodási szakember azt mondja, az amur „ökológiai bomba" lehet. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az amur a pontyfélék családjába tartozik, így agyukban nincs jóllakottság érzetért felelős „ki-, bekapcsoló”, tehát addig esznek, amíg van mit, és minél többet esznek, annál gyorsabb az anyagcseréjük, ebben rejlik egyik fő veszélyük - tudjuk meg rögtön az elején Wolf Henriettől. Telepítésük nem teljesen kizárt; szaporodásra képtelen egyedek, teljesen zárt, azaz be-, és lefolyástalan vízbe telepíthetőek. Az amurpártiak egyik fő indoka, hogy környezetbarát módon, olcsón tünteti el a felesleges, túlburjánzó hínárt. A halgazdálkodási szakember szerint viszont a mi vidékünkön mindig is volt hínár, mindig is kell, hogy legyen, hiszen számtalan őshonos hal életterét, búvó-, táplálkozó-, ívóhelyét jelenti, mint pl. a réti csík, lápi póc, széles kárász, compó, csapósügér, vörösszárnyú keszeg, csuka. Ugyanakkor ő is megérti, hogy a horgászok szívesen fogják az amurt, hiszen kiváló sporthal, ráadásul, megfelelően elkészítve a húsa igen ízletes.- Tapasztalataim szerint a hínár visszaszorítására más, jobb megoldás is létezik az amur telepítésén kívül - mondta el Wolf Henriett. - Gyakorlatból tudom, hogy a hínár évi 1-2 alkalommal történő - még a virágzás előtti - „kaszálása” hatékony, kimondottan halbarát megoldás. Következetes, évről évre történő kaszálással és a partra való kihordással a hínár jelentősen visszaszorítható. Hallottam már olcsó, ám kézierő-igényesebb megoldásról is, ahol egy csónak után hurokba húzott lánc végzi el a tisztítást abban a sávban, ahol az a zavartalan horgászathoz szükséges. Sok egyesület társadalmi munkával így teszi lehetővé a vizek horgászhatóságát a 2-3 hónapig tartó kritikus időszakban. (Azt már az újságíró véli úgy, hogy az ilyen megoldások sokkal strapásabbak és költségigényesebbek, mint ha a hal „magától” megeszi a felesleges növényzetet. Persze az is nyilvánvaló, hogy nagyon észnél kell lenni a telepítésnél.) A szakember elmondta, hogy az amur nemcsak „hínárfogyasztó”, hanem a kutatási eredmények szerint óriási pusztítást végez a vízinövényzetben, ugyanis védett őshonos növényzetet is fogyaszt. Bármennyire is kellemetlen a horgász számára, a hínártársulások is a hazai víziökoszisztéma részei, amihez hazai halfaunánk alkalmazkodott. Másik fontos tény, amit sokan nem ismernek fel az amurral kapcsolatban, hogy a telepítésével nem lehet a vízinövények burjánzását megakadályozni, mindössze annak jellegét lehet megváltoztatni. Ha egy hínárral benőtt tóból kieszik a vízinövényt az amurok, az az algaburjánzáshoz teremt kedvező feltételeket. Többek között azért, mert az amurok Az amur nem csak „hínárevő”, óriási pusztítást végez a vízi növényzetben Testtömegének 100-120 százalékát is képes naponta elfogyasztani Ha a vízhőmérséklet 20 fok fölé emelkedik, zabálni kezd az amur. A távolkeleti halfaj testtömegének 100-120 százalékának megfelelő mennyiséget is képes naponta elfogyasztani a vízi növényzetből. Egyszerűen számolva egy 10 kilós amur a nyári, meleg vizekben napi 10-12 kiló sást, nádat, hínárt stb. aprít fel garatfogai segítségével. Egy túltelepített, zárt vízen ez azt jelenti, hogy igen gyorsan tarra borotválhatják a hínármezőket és a nádasokat. A telepítéseknél ezért ajánlott az önmérséklet és a szaktanácsok kérése, megfogadása. Ami elöl bement, hátul ki is jön Ne felejtsük el, hogy ami elöl bement, az hátul ki is jön - mondja Wolf Henriett. Ezzel arra utal, hogy az amur felboríthatja a kényes vízi egyensúlyt. Ezt a halgazdálkodási szakember szerint a tógazdasági haltermelők is pontosan tudják. anyagcseréjük soréin az egykori hínárnövényzetet alkotó tápanyagokat az algák számára (pl. toxikus kékalga) elérhető formában ürítik a vízbe, szinte berobbantva ez utóbbiak burjánzását. Amíg az amurtelepítés zárt vízben történik, addig az állomány szabályozása halászati eszközökkel megoldható. A kihelyezett amurokat „munkájuk végeztével” hálóval kihalásszák, ezt horgászmódszerekkel azonban mindenképp kevesebb eséllyel tehetik meg az összekapcsolt rendszert alkotó vizeken, például a tolnai Felső-holtágon. Hazánkban az amur természetes vizeken történő szaporodása nem egyértelműen bizonyított, de alkalmilag előfordulhat, amit a folyókból időnként kifogható különböző korosztályok megjelenése is valószínűsít. A globálisan tapasztalható és igazolt felmelegedéssel egyre nagyobb valószínűséggel hamarosan a hőfok sem lesz majd akadálya a szaporodásuknak. Szaporodási sajátosságuk rejti másik veszélyüket, ugyanis lebegő ikrával szaporodnak, az elsodort ikrák miatt terjeszkedésükben a halrács sem nyújt teljes védelmet. A növényevő amurok nem válogatósak. Mivel e hal hasznosításának sarkalatos pontja az, hogy milyen növényeket fogyaszt a legszívesebben, számos kutatás foglalkozott a kérdéssel. Erre egyértelmű válasz nincs, de bizonyos, hogy egyaránt szívesen fogyasztja a friss nád hajtásait, a vízre lógó fűzfák leveleit, a különféle hínárok hajtásait, leveleit. Nem is annyira a minőség, mintsem inkább a mennyiség a fontos számára. * * * Az 5. oldalon a horgászok véleményét is megismerhetik olvasóink: a témáról megkérdeztük Gecse Lajost, a Tolna Megyei Horgászegyesületek Szövetségének elnökét. Keramikusok és bőrdíszművesek is tartottak foglalkozásokat a závodi fafaragó héten Nyári tábor a népi mesterségek megőrzéséért ZÁVOD A nyári pangás ellenére nem unatkoznak a helyiek, július végén egy hétig tartó kézművestábort tartottak - mondta el lapunknak László Attila polgármester. A településre érkező faragó és keramikus mesterek egy egész hetet töltöttek a faluban. Az agyagozást Szebényi Edina keramikus és Égető Andrea végezték, a nagy érdeklődésre való tekintettel többször is. Sebestyén András bőrdíszműves foglalkozást tartott, valamint Szedlacskó Csaba csontékszereket készített a gyerekekkel, majd ezt követően kezdetét vette az intenzív, estébe nyúló fafaragás: egy életfát díszítettek a mesterek és a gyerekek. Az alapanyagot Makrai Béla, Szabó Róbert, Kereső József és felesége irányításával faragták a résztvevők. A napközbeni programot színesítette Palkó László, aki íjászbemutatót tartott, illetve esténként zenei kísérettel fokozta az alkotói összejövetel hangulatát. László Attila hozzátette: az életfa elkészítésében a megfaragott történelmi motívumok Szedlacskó Csaba ötlete alapján készültek, aki az egész táborhét alatt oroszlánrészt vállalt a munkákból szervezőként és kivitelezőként :erjedelmes életfán egyszerre többen is dolgoztak egyaránt, csontékszereket készített, életfa képeket rajzolt, és amikor kellett faragóként mutatta meg tudását. A Székely Rezeda Hidasi Néptáncegyüttes immáron öt éve minden évben Závodon tartja népzenei tánctáborát Radák János táncoktató vezetésével. A táncosok a bukovinai Andrásfalváról származó református székelyek leszármazottai, ezért fő célkitűzésük elődeik táncos hagyományának, viseletkultúrájának felidézése, tanulása. A július 27-től kezdődő intenzív táncnapokat közös szalonnasütés zárta. B. L. A horgászoknak nagy élményt nyújt egy-egy harcos amur kifárasztása és kifogása
