Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-26 / 172. szám
2017. JULIUS 26., SZERDA GAZDASÁG 7 Az afrikai pestisre figyelmeztet a Nébih KÁRPÁTALJA Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP). A vírust alig 20 kilométerre a magyar határtól, Beregújfalunál mutatták ki - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Magyarországon egyelőre nem jelent meg a vírus, amely a környező országokban már nagy károkat okoz. Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható. A vírus iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az elmúlt hónapokban Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában is számos újabb megbetegedést regisztráltak. Csehországban irányított vadászatot tartanak, Romániában minden repülőtéren, folyami és tengeri határkikötőben fokozott ellenőrzést végeztek a hétvégén az illegálisan bekerülő betegségközvetítő anyagok kiszűrésére. A Nébih kiemelte: a sertéságazat fennmaradása és fejlesztése szempontjából az ASP behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekeltnek, ezért kérik, a vonatkozó előírások és tanácsok betartására különösen ügyeljenek. A Nébih összeállított egy 11 pontos listát is, ami a betegség megelőzésének szempontjából fontos tanácsokat sorol fel, továbbá egy 12 pontos listát is szerkesztettek, amelyet a vadászoknak érdemes betartaniuk. További információk a Nébih honlapján találhatók. A hatóság több ezer szórólapot oszt még szét a betegség felbukkanása szempontjából legkockázatosabbnak ítélt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölték. MTI/MW Bármilyen szokatlan, attól még tény: most magyar dinnye versenyez a magyarral. Van, aki szerint ez etikátlan... Fotó: MW Már 85-90 forintért is adják a hazai görögdinnyét Hidegzuhany ez az ár a termelőknek Száz forint alá csökkent a görögdinnye ára a korábbi dinnyeháború után. A fogyasztó ezt persze nem bánja, annál inkább a magyar termelő, amely nem sokat keres a terményén. Idén a tavalyinál tíz százalékkal kevesebb dinnye termett. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu VERSENYPIAC Szinte mindenütt 100 forint alatt adják a dinnye kilóját alig két héttel azután, hogy a Tesco egyedüliként 99 forintra árazta le a korábban 249-ért kínált gyümölcsöt. Akkor valóságos dinnyeháború tört ki, a Nemzeti Gazdasági Kamara etikai eljárást kezdeményezett és felszólította a céget, hogy vonja vissza a magyar termelőket magalázó, etikátlan akciót. A Tesco nem reagált, és mostanra a többi áruházlánc is csatlakozott hozzá. Igaz, közben eltelt két hét, amely idő alatt már belesétáltunk a dinynyeszezon közepébe. A termelőknek 25-30 forint jut kiló dinnyéért, holott a többség - írta a Világgazdaság - éppen azért fejlesztett technológiát, hogy hamarabb léphessen be a piacra, de a korai dinnyénél ennyiből roppant nehéz kigazdálkodni a költségeket - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ledó Ferenc szerint hiába alakult ki hamar túlkínálat itthon, a főként Németországba irányuló export csak 15-20-a körül körül indult be. Augusztus 25-ig hazánk 60-80 ezer tonna görögdinnyét ad el a külpiacokon. Lédó Ferenc szerint nem valószínű, hogy a fogyasztói árak a jelenlegi 85-90 forint Görögdinnye (Külkereskedelem) 2013 2014 2015 Behozatal Tonna 8537 5888 10 284 Millió forint 816 680 1014 Kivitel Tonna 68 122 64 415 78 743 Millió forint 4412 3829 5560 MW-grafika, forrás: KSH alá menjenek. Magyarországon az idén 5000-5200 hektáron ültettek görögdinnyét, a termőterület 8-10 százalékkal kisebb a tavalyinál. Idén várhatóan 200-210 ezer tonna dinnye terem, tizedével kevesebb, mint tavaly. Bő a kínálat és éles a verseny, a kereskedelmi láncok a fogyasztók kegyeiért küzdenek - állapította meg lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc szerint az árak miatt felesleges a multinacionális vállalatokról ellenségképet rajzolni, hiszen nem olasz, görög vagy spanyol importtermék szorítja ki a piacról a hazait, hanem magyar dinnye versenyez a magyarral. HÍREK Szijjártó: újabb rekord jöhet BERUHÁZÁS Idén is rekordot dönthetnek a beruházás-ösztönzési rendszerben gondozott hazai befektetések - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 2017. első fél évi munkáját értékelve. A HIPA közreműködésével 2017. első fél évében rekordértékben, 47 beruházásról született pozitív döntés, szemben a tavaly egész évi 71 beruházással. Az idei 47 beruházás 1,3 milliárd euró befektetést jelent, ami 8502 új munkahelyet hoz létre. MTI Minősített lakáshitelek FOGYASZTÓBARÁT Sze pte m bér 1-től lehet igényelni a minősítettfogyasztóbarát lakáshiteleket a Takarék Csoporthoz tartozó 48 takarékszövetkezetnél és a két banknál, a Pannon Takarék Banknál és a Mohácsi Takarék Banknál, 5 és 10 éves kamatperiódusra - közölte az MTI-vel a Takarék Csoport. A minősített fogyasztóbarát lakáshitel címet elsőként a Takarék Csoporthoz tartozó FHB Kereskedelmi Bank terméke nyerte el. A bank már július 1-től fogadja az 5 és 10 éves kamatperiódusra felvehető hitelekre szóló igényléseket. MW Ingyenes lesz a kézipoggyász WIZZ AIR A fapados minden járatán ingyenes lesz a nagy kézipoggyász október 29-től. Az utasok legfeljebb 55x40x23 cm méretű kézipoggyászt vihetnek magukkal a fedélzetre, azaz kétszer akkorát, mint korábban. Akinek már van jegye, annak a díj 120 százalékátjóváírják. MW Május végéig kevesebb pénzt mostak tisztára Több a semminél Egyik lehetőségnél sem volt tolongás Fotó: Shutterstock Visszatérhetnek ADÓAMNESZTIA A legutolsó adóamnesztia teljes mérlege még nincs meg, de az már tudható, kevés pénzt mostak tisztára a legújabb akció során, és az állam sem lett sokkal gazdagabb az intézkedéssel. A 2017. január-május havi kifizetői bevallások szerint az utólagos adófizetés intézményének keretében kicsit több mint 2 milliárd forint személyijövedelemadó- és összesen 221,8 millió forint önellenőrzésipótlékkötelezettséget vallottak be - közölte a Blochamps Capital a NAV-tól kapott adatokra hivatkozva. Mivel a befizetett szja 10 százalékos volt, ez alapján nagyjából húszmilliárd forintnyi piszkos pénzt moshattak tisztára öt hónap alatt. Az utólagos adófizetést június végéig lehetett igénybe venni, és a Világgazdaságnak nyilatkozó hitelintézetek többsége nem tapasztalt különösebben nagy felfutást az érdeklődésben. A lehetőséget egyébként az OTP, az MKB, az Erste, az FHB, a Raiffeisen, az UniCredit és a Gránit Bank kínálta az ügyfeleinek. Nem tolongtak tömegek a tagi részesedés ingyenes megszerzésénél sem. A „strómantalanítás” a július 4-ig beérkezett adatok szerint összesen 146 céget érintett, az ingyenesen átruházott és így a NAV látókörébe került tagi részesedések névértéke valamivel több, mint hétmilliárd forint volt. Bár szakértők szerint a szóban forgó üzletrészek valós ügyleti értéke a közölt 7 milliárdos névértéket jelentősen meghaladó nagyságrendű volt, a NAV-nak bevételi oldalról a fél év alatt nagyjából húszmilliárd forintnyi kifehérített vagyon aprópénznek számít. Különösen a magyarok külföldön tartott kétezer milliárd forint körüli kétes megtakarításaihoz képest. Magyarországon pedig a szürkegazdaság méretét 6,5-7 ezer milliárd forintra teszik. A mostani akció a korábbi adóamnesztiához, a Stabilitás Megtakarítási Számlához (SMSZ) képest is viszonylag gyengébben teljesített, az SMSZ-programban ugyanis végül csaknem 160 milliárd forint fehéredett ki három év alatt. MW Nyugatról JÓSLAT A rendszerváltás után a Kelet- és Közép-Európából Nyugat-Európába irányuló migráció már elérte a csúcsot. Ezért a közeljövőben megkezdődhet a Nyugaton dolgozó keletiek visszatérése hazájukba, ez kiemelten a V4-ek országaira lesz érvényes - közölte Prágában a Colliers International tanácsadó társaság. Az EU hat új keleti tagállamából tavaly legalább hétmillióan dolgoztak Nyugaton; a legnagyobb mértékben a románok, a bolgárok és a lengyelek, míg legkevésbé a csehek. A csehek kivándorlása már megállt: 2015-ben és 2016-ban is a cseh népesség 1,7 százaléka élt és dolgozott Nyugaton. A többi keleti országban a kivándorlás még növekvő tendenciát mutat: a magyarok aránya 4,4 százalékra, a szlovákoké 4,3 százalékra, a lengyeleké 6,6 százalékra, a bolgároké 7,8- ról 9,8 százalékra, a románoké 12,8-ról 14,1 százalékra emelkedett az előző két évben. a keletiek A Colliers szerint a kivándorlási tendencia a közeljövőben megfordulhat, mivel a keleti országokban felgyorsult a bérek növekedése, csökken a munkanélküliség, alacsonyabbak az adók és a lakhatási költségek, így nő a lakosság elkölthető nettó jövedelme. Az érintett gazdaságokban egyre nagyobb a szakemberhiány, így a Nyugaton dolgozók viszszatérése pozitív hatással lenne a gazdaságra. A magasabb fizetésekkel megnőnének az adóbevételek, emelkedne a fogyasztás és nagyobb lenne a kereslet az új ingatlanok iránt is. Nyugat-Európa nagyvárosainak vendéglőiben gyakran szakképzetlen munkaerőként dolgoznak diplomás kelet-európaiak. A tanulmány szerint ezek az emberek szívesen visszatérnének hazájukba, ha ott képesítésüknek megfelelő és jól fizetett munkát kapnának. MW Orbántól kérnek segítséget FUVAROZÓK Levélben kérte a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) Orbán Viktor miniszterelnököt, képviselje ügyüket a V4-ek és Franciaország szeptemberi budapesti tárgyalásain, és vegye figyelembe a fuvarozók tiltakozását a számukra hátrányos szabályok ellen. Németországban egy jogszabály előírja, a fuvarozónak pihenőidejét szálláshelyen kell letölteni, nem pedig a kamionban, ami költségnövekedéssel jár. A hatóságok különböző igazolások (munkaszerződés, tb, bérjegyzék stb.) bemutatását követelik meg az adott nemzet nyelvén. Bírságokat is kilátásba helyeztek. A testület szerint az uniós kiküldetési irányelv alkalmazása a közúti ágazatra protekcionista. Orbán Viktor Emmanuel Macron francia elnökkel is tárgyal majd minderről. A francia államfő korábban azt ígérte, figyelembe veszi majd a Franciaországban dolgozók bérének méltányos szabályozását. MW Jobb fizetésért visszajönnének
