Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-18 / 165. szám

2017. JÚLIUS 18., KEDD A mesteroktató számára Szeged „Az egyetemváros” Gruber Lászlót a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék terjesztette fel az elsimerésre Két szervezet jelentkezett a kamarai választásra MAGYARORSZÁG-TOLNA MEGYE Július 1. és 15. között kezde­ményezhették nyilvántartás­ba vételüket az Országos Ka­marai Választási Bizottságnál (OKVB) az agrárgazdasági ka­marai választásokra listát állí­tani szándékozó szervezetek. A határidő lejártáig két érdek­­képviseleti szervezet, a Mező­­gazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége (MOSZ), illetve a Magyar Gaz­dakörök és Gazdaszövetke­zetek Szövetsége (MAGOSZ) kezdeményezte nyilvántartás­ba vételét az OKVB-nél. A MA­GOSZ a nyilvántartásba véte­li kérelme mellett benyújtotta 17 érdek-képviseleti szervezet támogató nyilatkozatát is. A Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara Alapszabályában meg­határozott feltételek teljesülé­se esetén a jelölő szervezete­ket, valamint a támogató szer­vezeteteket az OKVB 2017. au­gusztus 15-ig nyilvántartás­ba veszi, melyről a jelölő szer­vezeteket írásban tájékoztat­ja. A nyilvántartásba vett je­lölő szervezeteknek a megyei kamarai küldöttgyűlési kül­döttjelöltek nevét tartalmazó listát legkésőbb 2017. szep­tember 8-ig kell eljuttatniuk az OKVB-nek. A megyei kül­döttválasztásokat 2017. no­vember 3-án tartják. TN Folytatódik az intenzív gyérítés TOLNA MEGYE Intenzív szú­nyoggyérítés várható a héten. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság szóvivője elmondta, hogy Dombóvár és Szekszárd tér­ségében terveznek a napok­ban légi és földi gyérítést ké­miai és biológiai módszerrel egyaránt. A részletes ütem­terv megtalálható a katasztró­favédelem honlapján, a www. tolna.katasztrofavedelem.hu oldalon. A szakemberek nyol­cadik hete végzik a munkát országszerte, de a közpon­ti gyérítés mellett az önkor­mányzatok önállóan is végez­hetnek szúnyoggyérítést. H. E. 2 MEGYEI KÖRKÉP Mesteroktatói címben ré­szesült huszonhárom éves egyetemi oktatói tevékeny­sége elismeréseként Gru­ber László, a Bonyhádi Pető­fi Sándor Evangélikus Gim­názium földrajz-történelem szakos vezető tanára. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu BONYHÁD A díjat - amelyre a Természeti Földrajzi és Geo­informatikai Tanszék terjesz­tette fel - július elején vehette át Dr. Szabó Gábor professzor­tól, a Szegedi Tudományegye­tem rektorától. Gruber László 1993-ban végzett Szegeden, utána egy évig Göttingenben járt egye­temre. Ezt követően került vissza a Tisza parti városba doktori ösztöndíjjal, a fokozat­hoz minden szükséges vizsgá­ja megvan, csak a disszertáci­ója hiányzik a mai napig is. Az egyetemen eleinte magas óraszámban regionális termé­szeti földrajzot oktatott. A té­makörben könyve is megje­lent Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földraj­za címmel. Később általános természeti földrajzi, majd újra regionális természeti földrajzi ismereteket adott át a diákok­nak. Tulajdonképpen Euró­pa kivétel minden kontinens természeti földrajzát tanította a felsőoktatásban. Amíg egy évig a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, addig óraadóként járt vissza. Ké­sőbb felvetődött annak a lehe­tősége, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytat­ja, de mint mondta, ő Szege­den szerette volna folytatni, számára mindig is az marad „Az egyetemváros”. így akkor is ott oktatott, amikor három évig főállásban az etyeki Ko­lumbusz gimnáziumban dol­gozott, és oda jár ma is vissza a bonyhádi gimnáziumból. Je­lenleg Magyarország termé­szeti földrajzát oktatja, és a to­vábbiakban is számítanak a munkájára. Persze emellett a tanár úr továbbra is a világot járja. Nemrég Rómába utazott édes­anyjával, aki még soha sem re­pült. De a héten már Toszká­- Rengeteget nyaggatnak Sze­geden, hogy miért nem csiná­lom meg a doktori disszertáci­ómat, de amíg ilyen diákjaim vannak itt Bonyhádon, addig inkább rájuk fordítom az idő­met, és azt hiszem, az ered­ményeik igazolják, hogy jó döntést hozok - mondta a pe­dagógus. Az sem kis elisme­rés, hogy nemrégiben dr. Rú­nában van egy 50 fős csoport­tal. Az Eupolisz iroda szerve­zésében felfedezik Pisa, Sie­na, Lucca, Assisi, Firenze vá­rosát, Volterra környékét, be­lefér majd egy kis tengerparti kiruccanás és a Garda tó köze­lében is túráznak majd egyet az Alpokban. bassek János, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgató­ja, a hazai földrajztudomány egyik kiemelkedő szaktekinté­lye úgy fogalmazott: „a gimná­zium a magyar földrajzoktatás fellegvára lett, ahol Gruber ta­nár úr a kapitány és példát ad a világ megismeréséből”. Ta­nítványai az elmúlt két évben földrajzversenyekről kilenc Egy prágai hétvégét is kikö­nyörögtek tőle a diákok októ­berre, ugyanezen hó végén im­már többedik alkalommal Iz­­landra megy néhány diákkal tanulmányútra. És persze foly­tatja a felkészítő munkát és re­mélhetőleg jövőre is sok sikert érnek el majd a tanítványai. első, három második helye­zést hoztak el, és ezzel csak a legjobb eredményeket emel­tük ki. Egyszer talán a mester­oktatói elismerés mellé tár­sul majd a mesterpedagógusi cím, bár a pedagógus meglá­tása szerint azt most olyan bü­rokratikus úton lehet megsze­rezni, amire a felkészítő peda­gógusoknak nincs idejük. Az ország legrégibb városával ismerkedtek GYŐRÉ Szent István ősi váro­sába, Székesfehérvárra szer­vezett egész napos kirándu­lást szombaton a Győréi Nyug­díjasklub - tudtuk meg Fila­­mella Tibor polgármestertől. A csoport tagjai megtekintet­ték Bory Jenő építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műal­kotását, a Bory-várat, melyet saját elgondolásai, tervei alap­ján két keze munkájával ho­zott létre. Ezt követően ide­genvezetővel a legrégibb ma­gyar város nevezetességeivel ismerkedtek, a györei szépko­­rúak: felkeresték többek kö­zött a városházát, a Virágórát és a Vörösmarty Színházat. Rövid buszozás után már a Ve­lencei-tó természeti szépsége­it csodálhatták sétahajóról az utazók. A hosszú napot a re­generálódást és kikapcsoló­dást segítő, ásványi anyagok­ban gazdag Agárdi Termál- és Gyógyfürdőben - amely Fejér megye első fedett gyógyfürdő­je és egyedülálló környezet­ben található - fürdőzéssel zárták a nyugdíjasok - tette hozzá Filamella Tibor. B. L. Utcafesztivál afrikai hangulatban BAIASZÉK Pénteken este folyta­tódik az utcafesztivál, ezúttal az Afro Magic Band együttes szórakoztatja majd az érdek­lődőket. Az Afro Magic Bandet 1997-ben alapította Budapes­ten Mbaye N’diaye, a szenegáli Nemzeti Balett egykori tánco­sa és koreográfusa. Az együt­tes utánozhatatlan ritmusvilá­gé koncertjeivel évek óta va­rázslatos színfoltja a magyar­­országi koncertéletnek. Ze­néjüket a tradicionális nyu­gat-afrikai ritmus- és dallam­világ határozza meg, ahol az ütőhangszereké - elsősorban a djembéké - a főszerep, vala­mint spirituális szertartási és beavatási énekek, dinamiku­san lüktető ritmusok keltik a fergeteges és egzotikus han­gulatot. A helyszín ezúttal is az Árpád utca, az Iparos Kávé­zó előtti terület lesz. M. I. A földrajzoktatás fellegvára lett mostanra Bonyhád Büszkeségpontot avattak Ujiregen, a forradalom hősei előtt tiszteleg a település A hősökre emlékezteti a jelent az emlékmű ÚJIREG Az 1956-os Emlékév alkalmából meghirdetett pá­lyázat jóvoltából, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Köz­­alapítvány támogatásával az 1956-os hősöknek és az áldo­zatoknak emléket állító „Büsz­keségpontot” hozott létre Úji­­reg önkormányzata. Az em­lékművet ünnepi szentmisét követően szombaton délelőtt avatták fel. - Ne csak a kiste­lepülésünk részeseinek gon­doljuk magunkat, hanem az egész nemzet részei legyünk szívvel és szeretettel egyaránt - mondta ünnepi beszédében Pethes József. A polgármester hozzátette, sokan kérdezték, miért állítanak emlékművet, hiszen Újireg nem vett részt az 1956-os eseményekben, nincs hőse. - Azokra a ma­gyar fiatalokra emlékezünk, akik „nemcsak a fővárosért, a vidéki városokért, hanem az egész országért harcba vonul­tak” - hangsúlyozta. A Miniszterelnökség nem­zetpolitikai államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a szabad­ság, amelyben élünk, s szá­munkra természetes, az ’56- os hősöknek köszönhető, ezért kötelességünk emlékük ápo­lása. Potápi Árpád János fel­idézte, hogy az 1956-os buda-Potápi Árpád János (jobbról) és Pethes József leplezte le az emlékművet A szerző felvétele pesti tüntetések hulláma ok­tóber 26-án érkezett meg Tol­na megyébe. Bonyhádon zaj­lott az első nagy tömegeket megmozgató tüntetés, majd számos településen voltak megmozdulások. „A budapesti események­től távol is küzdött és kitar­tott a magyar nép” - mutatott rá. - Köszönettel és hálával tartozunk nekik hősiességü­kért és hazaszeretetükért - húzta alá Potápi Árpád Já­nos, majd Pethes Józseffel le­leplezte a kevesebb, mint öt­száz lelkes település faluhá­za mögött felállított ’56-os emlékművet. Vida T.

Next

/
Thumbnails
Contents