Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-17 / 164. szám
2017. JÚLIUS 17., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Szijjártó Péter értékelte Trump elnök politikáját Európai kihívások Szijjártó megállapodást írt alá a McDaniel College további budapesti működéséről Annapolisban Fotó: MW Százéves ígéretet kérnek számon ERDÉLY Az autonómiáról szóló párbeszéd elkezdését kérte a székelyföldi látogatásra készülő Klaus Johannis román elnöktől az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Szilágyi Zsolt gratulált Johannis elnöknek azért, hogy ellátogat abba a régióba, ahol a legnagyobb arányban szavaztak rá a 2014-es elnökválasztáson, és amelynek lakói okkal érzik magukat Románia leginkább diszkriminált, mellőzött és perifériára kényszerített állampolgárainak. Már régóta kérik az autonómiáról szóló párbeszéd érdemi megkezdését Szilágyi Zsolt emlékeztette a szász származású Johannis elnököt arra, hogy az erdélyi szászok II. András királytól kapták azt az autonómiát, amelyik 650 éven át biztosította számukra az önkormányzás jogát. „Amikor tehát Székelyföld vagy az erdélyi magyarság autonómiájáról beszélünk, akkor olyan modellekről van szó, melyek több száz éves hagyományra tekintenek vissza térségünkben ” - fogalmazott az EMNP elnöke. „Tudatában annak, hogy az 1918-ban Gyulafehérváron összegyűlt románság kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy biztosítják az autonómiát és az önrendelkezéshez való jogot minden olyan nemzeti és etnikai közösségnek, melyekkel együtt kívántak élni Erdélyben, különösen érthetetlen számunkra, hogy a román elit még napjainkban sem érzi magát morális-, politikai- és jogi értelemben adósnak ennek megvalósításáért” - fogalmazott a nyílt levélben Szilágyi Zsolt. A román elnöki hivatal korábbi bejelentése szerint Iohannis kedden tesz látogatást a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében. Látogatása alkalmával önkormányzati képviselőkkel találkozik, meglátogatja a Csíksomlyói kegytemplomot és a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozót. MW Magyarország örömmel üdvözölte Donald Trump amerikai elnök kölcsönös tiszteleten alapuló be nem avatkozási politikáját - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu WASHINGTON A konzervatív Heritage Alapítvány meghívására tartott előadást Washingtonban Szijjártó Péter. A magyar diplomácia vezetőjét Jay Carafano, az intézet igazgatója a kelet-közép-európai térség új politikusnemzedékének jeles képviselőjeként mutatta be. „Ez a nemzedék vezette Kelet-Közép-Európát a szabadságba, hatalomra kerülése a szabadság erejének bizonyítéka” - fogalmazott Carafano. Szijjártó Péter az Európa előtt álló új kihívásokról és a magyar-amerikai kapcsolatok új korszakáról tartott előadásában részletesen szólt az Európai Unió helyzetéről és a magyar politikáról, kérdésekre válaszolva pedig kitért a korábbi amerikai kormányzat beavatkozási kísérleteire és a magyar kormány migránspolitikájára is. Európáról szólva a miniszter hangsúlyozta, az unió öt nagy történelmi kihívással néz szembe: a terrorfenyegetéssel, a migrációs problémával, az ukrajnai háborúval, az energiabiztonsági kérdésekkel és a brexittel, az Egyesült Királyság unióból FENYEGETŐ Martin Schulznak, a német szociáldemokraták vezetőjének inkább saját pártjával, nem pedig Magyarországgal kellene foglalkoznia, hiszen a PD három tartományi választáson is vereséget szenvedett - reagált Szijjártó Péter külügyminiszter az országot bíráló szavakra. A német kancellárjelölt a Németország és az EU jövőjéről szótörténő kilépésével. „A kérdés, hogy most merre haladjunk tovább” - fogalmazott. Hozzátette: abban valamennyi uniós tagország egyetért, hogy erős Európára van szükség, a vita arról szól, ez hogyan valósítható meg. Leszögezte: a magyar kormány álláspontja szerint az erős nemzetállamok Európája teszi erőssé az Európai Uniót.Az Oroszországhoz fűződő uniós, magyar és amerikai kapcsolatokat Szijjártó Péter szerint racionális vitáié tervét ismertető beszédében azt mondta: Németország fizeti be a legtöbb pénzt a közös költségvetésbe, a legnagyobb haszonélvezők között pedig ott van Lengyelország és Magyarország, két tagállam, amely „megtagadta a szolidaritást a menekültkérdésben”. Schulz azzal fenyegetőzött, ha a költségvetés nem a szolidaritás elvén alapul, kancellárként vénák kellene jellemeznie. Magyarországnak elsődleges érdeke a jelenleginél kiegyensúlyozottabb amerikai-orosz viszony - szögezte le. Hangsúlyozta: „A történelem arra tanít bennünket, hogy bármikor konfliktus alakult ki a Kelet és a Nyugat között, Közép-Európa pórul járt.” A miniszter kiemelte: „Amikor szurkolunk annak, hogy az amerikai elnök képes legyen a jelenleginél jobb viszonyt kialakítani Oroszországgal, tót emel a következő költségvetés ellen. Hozzátette, aki nem szolidáris és nem fogad be migránsokat, az nem számíthat Németország szolidaritására sem. Martin Schulz arról is beszélt, hogy szerinte Európa olyan földrész, amely bevándorlási célpont, és gazdasági erejét nem is tudja megőrizni bevándorlók, mindenekelőtt akkor ezt nem azért tesszük, mert oroszbarátok vagy Amerika-barátok volnánk, hanem mert egész egyszerűen magyarbarátok vagyunk, a magyarok biztonságát kell megóvnunk.” A magyar-amerikai viszonyt illetően a magyar diplomácia vezetője kiemelte: Magyarország örömmel fogadta az amerikai elnök véleményét, miszerint „a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös tiszteleten kell alapulniuk és nem egymás leckéztetésén”. képzett munkavállalók nélkül. Ezért közös szabályokat kell kialakítani, létre kell hozni az „európai bevándorlási jogot”. Meg kell teremteni a „szabályozott bevándorlás lehetőségét” azért is, hogy a „tömeges pusztulás és a reménytelenség rendszerének” helyét átvegye a „remény és az Európába való méltányos bejutás” rendszere - áll a programban. MW Budapestre látogat az izraeli kormányfő BUDAPEST Ma érkezik hivatalos látogatásra Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és felesége. Július 17-20. között tartózkodnak a magyar fővárosban. Netanjahu találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel és részt vesz a visegrádi négyek (V4) tanácskozásán is. Pintér Sándor belügyminiszter a Terrorelhárítási Központot (TEK) jelölte ki, hogy biztosítsa Benjámin Netanjahu és felesége, Sara Netanjahu védelmét itt-tartózkodásuk idején. Azt írták: a TEK a nemzetközileg védett személy biztosítása érdekében szükséges személy- és létesítményvédelmi intézkedéseket a látogatás végéig fenntartja. A delegáció érkezése lezárásokkal, forgalomkorlátozásokkal jár, mely a Belváros és a reptér környéke mellett a Várat érinti leginkább. Azt ígérik, az útvonal-korlátozásokat a hatóságok - tekintettel a vizes vb miatt bevezetett egyéb korlátozásokra is - csak a feltéüenül szükséges ideig tartják fenn. A korlátozásokról a TEK honlapján lehet majd tájékozódni. MW Egyre több savas támadó Londonban ANGLIA Egy 16 éves fiatal férfit vádólnak a rendőrök, hogy savas anyaggal támadt motorosokra csütörtök este Londonban. A támadásoknak öt áldozata van, akik robogóval közlekedtek. A támadók ketten voltak és szintén robogót használtak. Egy 15 éves fiút is letartóztattak, őt óvadék ellenében szabadlábra helyezték. A 16 éves fiatalt hétfőn bíróság elé állítják öt rendbeli súlyos testi sértésért. A brit belügyminiszter törvénymódosítást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy az ilyen támadásért akár életfogytig tartó börtön is kiszabható legyen. 2016-ban 454 támadást követtek el Londonban maró anyaggal, 2015-ben ez a szám 261 volt. MW Martin Schulz Lengyelországot és Magyarországot bírálta Még több migránst akar látni Egy éve volt az elvetélt török puccs - Mártírok emlékműve Erdogan halálbüntetés-párti ANKARA Több tízezres tömeg előtt emlékezett meg a tavalyi elvetélt puccskísérletről Recep Tayyip Erdogan török elnök az ankarai parlament előtt tegnap hajnalban 1 óra 32 perckor, abban az időpontban, amikor egy éve a pucscsisták lőni kezdték a parlamentet. Az államfő tisztelgett a puccsistákkal zajlott összecsapásokban meghalt 249 civil emléke előtt. Még szombaton a tiszteletükre emelt Mártírok emlékművét avatta fel. A Boszporusz hidat pedig, az áldozatok emlékére Július 15. mártírjai hídnak nevezték át. A külföldi hírügy-A Mártírok emlékművével emlékeznek az áldozatokra Fotó: AFP nökségek idézték Erdogan kemény hangvételű isztambuli szónoklatát, amelyben a halálbüntetés visszaállítása mellett foglalt állást. A hadsereg egyes alakulatai 2016. július 15-én kísérletet tettek az államhatalom megdöntésére, utakat, hidakat szálltak meg, lőtték a parlamentet és az elnöki palotát. A lakosság támogatásával a puccsot leverték, a kormány azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek tekintett csoportok ellen. Ankara az USA-ban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot vádolja az államcsíny kitervelésével. MW Zsúfolt a börtön, rövidített a büntetés ROMÁNIA Hamarabb szabadulhatnak a román börtönökből azok a „szerencsések”, akik olyan közös cellában ülnek, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. Lerövidítik a büntetését azoknak is, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartanak fogva. Klaus Johannis román államfő pénteken hirdette ki a túlzsúfolt börtönökben raboskodó elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvényt. Eszerint az érintett raboknak 30 naponként hat nappal csökkentik a büntetését. A tervek szerint a börtönöket két hónap alatt osztályozzák, az elítéltek pedig négy hónapon belül megtudják, hány napot írnak jóvá büntetésükből. A fenti könnyítések azonban nem vonatkoznak arra a nagyjából 500 emberre, akiknek emiatt már kárpótlást ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A román börtönökből nyolcezer elítéltet kellene szabadon bocsátani a 27 ezerből ahhoz, hogy minden rabra jusson legalább négy négyzetméternyi hely, legalábbis az új jogszabály szerint. MW
