Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-14 / 162. szám

2017. JÚLIUS 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Nem önálló szakma, de nem is könnyű mesterség Az apán 1 7, a fiún 4 0 tetoválás van A tolnai tétováiéhoz, Felker Dániel Ivóhoz ezúttal decsi kuncsaft érkezett: Mészáros Daniella Egyre több a tetoválás és egyre több a tetováló. A12 ezres kisvárosban, Tolnán négyen-öten foglalkoznak ezzel, köztük Felker Dániel Ivó, aki éves szinten körülbe­lül háromszáz tetkót készít. Wessely Gábor wessely@tol na. net TOLNA Egészen más kép fo­gadja ma a strandolókat, mint 30-40 évvel ezelőtt. Nemcsak az óriáscsúszdák, nemcsak az anyagtakarékos női für­dőruhák miatt, hanem azért is, mert egyre több a tetovált ember. Lassan megfordul az arány: a tetkósok kerülnek túlsúlyba. A sok bőr alá pingált felirat és kép elkészítéséhez sok az­zal foglalkozó szaki kell. Be­szédes szám, hogy a 12 ezer lakosú Tolnán 4-5 tetováló űzi az ipart. A legjobbnak Felker Dániel Ivót (Danit) tartják, aki Németországba is kijár dolgozni egy ottani vállalko­zóhoz, évente kétszer-három­szor. Komolyan veszi amit csi­nál, betartja a higiéniés sza­bályokat, angol és német esz­közökkel, márkás nyugati tin­tákkal dolgozik, és az egyszer használatos tűket tényleg egy­szer használja. Megszerezte a munkavégzéshez szükséges oklevelet, de jobban örülne, ha nemcsak egy tanfolyam kelle­ne ehhez, hanem szakmásíta­nák a tetováló mesterséget, s bizonyítványt kaphatna, aki minőséget produkál. Mert -Évente mintegy háromszáz te­toválást készít az apró ábrák­tól az egészhátas kompozíci­ókig. Távolabbi településekről is érkeznek kuncsaftok Tolná­ra. Ott jártunkkor a decsi Mé­száros Daniella íratott a vál­lára egy kis latin szöveget, melynek magyar megfelelője: Élj a mának! A nagy munkák több fázist igényelnek, s köz­ben egy-egy hónapig pihentet­ni kell a bőrt. Nemrég készí­azt mondja - akadnak páran, akik nem erre a pályára va­lók. Csak összecsapják a me­lót, szedett-vedett cuccokkal, és lenyúlják a pénzt. Neki jó a rajzkészsége és élénk a fan­táziája. Grafikákat is készít, olajképeket is fest. A 25 éves fiatalember be­leszületett a tetkók világába. Édesapja hátán Unicum-rek­­lám látható, amit később ő is megcsináltatott magának. Ap­ja, Felker Sándor először kato­tett Dani egy egészhátas sár­kányt, tízezer pikkellyel, kiár­nyékolva. Öt alkalommal dol­gozott rajta, alkalmanként öt-hat órán át. A sárkány már régóta a leg­kedveltebb motívumok közé tartozik, rengeteg helyen, em­beren látni. Dani apja figyeli az ezzel kapcsolatos irodalmat, és tudja például, hogy Horthy Miklósnak is volt sárkányos tetkója. nakorában, 1988-ban tetovál­­tatott egy ábrát a karjára. Az­tán még tizenhatot a hasára, mellkasára, hátára és végtag­jaira. Ezek fele már a fia műve. Hajdanán sima tűvel szur­­kálták bőr alá a sima tintát. Olyanról is lehetett halla­ni, hogy bakancstalpat meg­olvasztva jutottak a színező­anyaghoz. De mára sokat vál­tozott a szépségipari kellék­tár. Dani százezres géppel, kesztyűben, fertőtlenítő esz­közökkel körülvéve dolgo­zik. Intim helyre is, hölgyek­nek is, uraknak is. A legidő­sebb megrendelője 65, a leg­fiatalabb 18 éves volt. Gyere­kek csak szülői engedéllyel tetováltathatnak. Magán viseli a cégért: raj­ta negyven tetkó van. Mivel balkezes, a jobb kezén látha­tó mintákat, feliratokat is ma­ga készítette. A hátán és a bal kezén lévő tetoválások mások művei. Megtapasztalta, me­lyek a legfájdalmasabb testtá­jak: a nyak, az ágyék és oldalt, a bordák környéke. Sárkány, tízezer pikkellyel Tetkósok(k) Wessely Gábor wessely@tolna.net Egyre több a tetkó. Nem mindegyik ízléses, és nem mindegyik bölcs megfontolás eredménye. Ha rokona­im, barátaim kikérik a véleményemet, azt tanácsolom: csak olyasmit pingáltass magadra, amit egy életen át, zűr nélkül viselhetsz. Ami akkor se gáz, ha már ráncosabb vagy, mint egy nápolyi masztiff. Ha ott virít a csuklódon, hogy Joci, de már Pityuval jársz, az elég ciki. Ha keresztény nyári táborba mész, és strando­láskor kiderül, hogy Buddha mosolyog a hátadon, rajta kí­vül senki nem fog mosolyogni. Ha nyolcvanéves, összeaszott testtel fekszel a műtőasztalon, és az alhasi részeden az olvas­ható, hogy „A falu bikája”, de már semmi nem utal a hajdani dicsőségre, diszk­réten röhög az orvos meg az asszisztencia; az nem lesz életed legfelemelőbb napja... Szóval, érdemes átgon­dolni, mi jár a tetkóval. Alap, hogy tudjuk, mit jelent ponto­san az a fess, bőr alá festett jelkép vagy latin, angol, japán, kí­nai szöveg, amit mindhalálig viselni szándékozunk. Sok ez­zel kapcsolatos baki olvasható a neten. Az egyik így hangzik. Egy fiatal lány ül a villamoson, vele szemben egy idősebb hölgy, aki nagyon nézegeti a lány nyakán lévő kínai írásje­leket.- Mi az mama, mit bámul? Nem látott még tetoválást?- De láttam. Harminc évet éltem Ázsiában, megtanultam és később tanítottam is a kínai nyelvet, mégsem értem... Mi­ért van a nyakadra írva, hogy nem visszafagyasztható? Meg kell gondolni, csak olyasmit pingál­tass magadra, ami öregen is vállalható! Tárgyalási szünet lesz a bíróságokon SZEKSZÁRD Tárgyalási szüne­tet rendelt el dr. Csullag Jó­­zsefné elnök július 17. nap­jától augusztus 18. napjáig a Szekszárdi Törvényszéken, a törvényszék illetékességi te­rületén működő járásbírósá­gokon, illetve a közigazgatá­si és a munkaügyi bíróságon. Az ezt követő első munkanap: augusztus 21., hét­fő lesz. A tárgyalási szünet időtartama alatt valamennyi előbb felsorolt bí­róság és bírósági intézmény rendes napi munkaidő­ben ügyeletet tart, továbbá biztosítja a hatályos eljárási és anyagi jogi, vala­mint ügyviteli előírások szerint halaszthatatlan ügyek folyama­tos intézését. A cégbíróságon és a bírósági kezelőirodákban na­ponta 9-11 óráig ügyfélfogadá­si időben folyamatosan biztosít­ják az ügyfélforgalmat. Egyebekben ebben az idő­szakban a bíróságok - a tör­vényben meghatározott kivé­telektől eltekintve - nem tar­tanak tárgyalásokat. A Bonyhádi, a Dombóvári, a Paksi és a Tamási Járásbíró­ságon, valamint a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a panasznap tar­tása szünetel, de a Szekszárdi Tör­vényszék területén működő járásbíró­ságokra, illetve a közigazgatási és a munkaügyi bíró­ságra kiterjedő ha­tállyal a Szekszár­di Járásbíróságon szerdai napokon 8-tól 12, va­lamint 13-tól 16 óráig a jogi képviselő nélkül eljáró ügy­fél által szóban előterjesztett kérelmet a bíróság elnöke ál­tal kijelölt bíró, bírósági tit­kár vagy bírósági fogalmazó jegyzőkönyvbe foglalja. Ihárosi I. A cégbírósá­gon és a bíró­sági kezelőiro­dákban bizto­sítják az ügy­félforgalmat A Bogár István Hagyományőrző Egyesület évtizedeit mutatják be fotókiállítás keretében Őcsényben vette kezdetét a 23. Sárközi Lakodalom programsora ŐCSÉNY Idén is Őcsényben vet­te kezdetét a Sárközi Lakoda­lom, amely immár 23. a sor­ban. Scultéty Erzsébet a csü­törtöki rendezvényt az önkor­mányzattal közösen szervező közösségi ház vezetője elmond­ta, a program elején most is a koszorúzás szerepelt a Nép­művészek Fájánál a templom­kertben, amelyet református istentisztelet követett. Min­den évben egy tematikus kiál­lítással csatlakoznak a hagyo­mányőrző programhoz, amely­hez idén a Bogár István Hagyo­mányőrző Egyesület szolgál­tatta a témát. A látogatók meg­közelítően egy hónapig tekint­hetik meg a közösségi házban a képeket, amelyek az 1970-es évektől kezdve egészen Szaba­di Mihály 80. születésnapjára szervezett ünnepségig felöle­lik a csoport történetét, fellé­péseit. A tárlatot tegnap egyéb­ként maga a Bessenyei- és Cso­­konai-díjas koreográfus nyi­totta meg előadásával. Kovács­­né Smatarla Ibolya - verssel -, a Decsi Férfikórus, valamint a Bogár István Hagyományőrző Egyesület közreműködött az alkalmon. H. É. A hétvégén zárul a programsor A Sárközi Napok ötvenedik év­fordulója alkalmából egyéves rendezvénysorozatot indítot­tak a sárközi községek még tavaly júliusban. Szabadi Mihály nyitotta meg tegnap a tárlatot Fotó: Mártonfai D. Bogár István szervezésével 1966-ban jött létre a rendez­vény a Sárközi Népi Együttes fennállásának 20. évforduló­jának alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents