Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-12 / 160. szám
12 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JULIUS 12., SZERDA Az Atomenergetikai Múzeum új helyet kap majd az egykori konzervgyár területén Tárgyak, könyvek és emlékek az atomenergetika hőskorából Összegyűjtötték az atomenergetika hőskorának írásos és tárgyi emlékeit. Nagy szerepe volt a múzeum létrehozásában Beregnyei Miklós üzemtörténésznek. Ha megépül az új erőmű, Paks II, akkor a gyűjteményt új helyre kell költöztetni. Wessely Gábor wessely@tolna.net PAKS Kevesen tudják, hogy Paks II megépítése nem új keletű elképzelés. Már a nyolcvanas évek derekán előkészületek történtek a folytatásra, s akkoriban úgy emlegették az átadott, máig üzemelő négy blokkot, mint az I. ütemet. Ám a folytatás a rendszerváltó zűrök és zavarok közepette elmaradt. A 20. század legnagyobb magyarországi beruházása kereken harminc éve fejeződött be a IV-es blokk üzembe helyezésével: 1987. augusztus 16-án. Az évforduló kapcsán beszélgettünk Beregnyei Miklós üzemtörténésszel.- A megbízatást 1992-ben kaptam az akkori vezérigazgatótól, dr. Petz Ernőtől - mondja. - Létrehoztuk az üzemtörténeti gyűjteményt, melynek anyaga aztán a 2012. március 7-én megnyitott Atomenergetikai Múzeumba került. A múzeum első vezetője 2013-ig maga Beregnyei Miklós volt. S az értékteremtő és értékmegőrző emberekre jellemző módon, számos más területen is összegyűjtött, létrehozott maradandó dolgokat. Alapító elnöke az 1988 óta működő kulturális és településtörténeti kutatást, dokumentálást végző Jámbor Pál Társaságnak. Szerkesztője az 1994-től negyedévente megjelenő, szépirodalmi és helytörténeti kiadványnak, a Paksi Tükörnek. És nem utolsósorban a máig is működő városi lap, a Paksi Hírnök alapító főszerkesztője is ő volt, az első szám 1989. szeptember 26-ai megjelenésétől, két éven keresztül.- Na, az egy érdekes sztori volt - emlékszik vissza Beregnyei Miklós. - Korábban a Paksi Mozaikot szerkesztettem, amit 1987-ben betiltott a pártbizottság. Három cikket ki akartak vetetni, amihez nem járultam hozzá. Főleg amiatt a novella miatt problémáztak, amit az egyik tanár, Kaszás Zoltán írt, megtörtént eset alapján, az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról. Szóval volt vakaródzás, amikor azzal álltunk elő 1988-ban, a Jámbor Pál Társaság részéről - lakossági támogatást is élvezve -, hogy újságot akarunk indítani. De elindult a lap, jelentek meg helytörténeti könyvek, kerültek a házfalakra emléktáblák, s elkészült a pap-költő Jámbor Pál szobra is, Beregnyei Miklósnak és a vele egy hajóban evezőknek köszönhetően. A 73 éves helytörténész nyugdíjasként is dolgozik. Bejár az Atomenergetikai Múzeumba. A könyvtárhelyiség sarkában áll az íróasztala, a munkájához szükséges forrásanyagok itt mindössze karnyújtásnyira vannak tőle. A háromezer kötet többsége szakkönyv, közülük mintegy ötszáz az USA-ban elhunyt, magyar származású mérnök, dr. John E. Kenton hagyatékából való. A nukleáris energetikával kapcsolatos angol nyelvű szakirodalom olyan darabjai is megtalálhatók itt, amelyek az Országos Széchenyi Könyvtárban sincsenek meg. Számos más területen is összegyűjtött, létrehozott marádandó dolgokat Beregnyei Miklós a múzeum szakkönyvtárában, az amerikai hagyatékból származó kötetek között Ötszáz lóerős vontatójármű. Ezzel szállították a 250 tonnás reaktortartályokat A szerző felvételei És ez csak a könyvtár. Van egy nagy fotóarchívum, őriznek öt-hatezer dokumentumot az adattárban (a műszaki leírásoktól a hivatalos levelezésig), s ami a nagyközönség számára a legérdekesebb: összegyűjtöttek mintegy háromezer tárgyi emléket az atomenergetika hőskorából. Ezeket részben raktározzák, részben bemutatják a tárlókban, illetve a múzeumépület előtti szabad területen. Apróságokat és méretes cuccokat: az I-es blokk indításának 10. évfordulójára kiadott emlékéremtől a kétmázsás csavarok megszorítására alkalmas, húsztonnás csavarhúzó gépig.- Magyarországon az ötvenes évek közepétől van jelen az atomenergetika - tájékoztat az üzemtörténész, - de sehol nem őriztek ezzel kapcsolatos írásos és tárgyi emlékeket. Hát mi összegyűjtöttük, amit csak lehetett, s azon voltunk, hogy mihamarabb megkapjuk a múzeumi rangot. Mert amíg csak üzemtörténeti gyűjteményről beszélünk, addig szabadon mozgathatók a tárgyak. A szebb darabok kiemelhetők, s akár külföldre is kivihetők. Ez történt több gyár privatizálásánál. A Szerencsi Cukorgyárnak világhírű üzemtörténeti gyűjteménye volt, s mára semmivé lett. Ám a múzeumi tárgyak műtárgynak minősülnek, és csak minisztériumi engedéllyel vihetők el máshova. A paksi helytörténet, az atomerőműves üzemtörténet minden fontosabb dátumát napra pontosan tudja Beregnyei Miklós. Már arra is felkészült, hogy egy újabb időpontot memorizáljon: a költözését. Ugyanis Paks II építését bontások fogják megelőzni. Raktárépületek és üzemépületek mellett a múzeum is útban van. Új helyet kap majd a városközpontban, az egykori konzervgyár területén. Negyven iskolás Ismerkedett a vadvilággal Gemencben Nyomkeresők az ártéri erdőben Gyöngy a sárban: egy film a Sárközről SZEKSZÁRD-GEMENC Közel negyven iskolás ismerkedett az elmúlt napokban Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének különleges növény- és állatvilágával és a természetvédelem gyakorlatával a Nyomkereső vadásztáborban. A táborozok a Gemenc Zrt. hivatásos vadászainak, erdészeinek és túravezetőinek közreműködésivel gyalog, kerékpáron, túrakenuval, lovasfogattal és erdei vasúttal járják az erdőt. Hajnali vadles, nyomkeresés, ismerkedés a vadászkutyákkal, vadszámlálás, íjászat, trófeabemutató és más érdekes programok várták a táborlakókat. Az ifjú természetbarátok a vadmegfigyelők karbantartását, vadetetők és itatok feltöltését is elvégezték naponta, és a gyerekek az egy hét során bepillantást nyerhettek az erdei életközösség gazdájának, az erdésznek az életébe. Fontos ismereteket szereztek a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. emblémájában szereplő jelmondatról - „A természet szolgálatában” -, hiszen a tábor legfontosabb célja a természet szolgálatára való nevelés, az aktív természetvédelem élményszerű megismertetése, valamint a vadgazdálkodás értékeinek a bemutatása volt. TN Nyomvizsgálat: itt vaddisznók jártak Fotó: Gemenc Zrt. SÁRPIUS Templom -moziba hívják az érdeklődőket a hétvégi Sárközi lakodalom részeként. A sárpilisi református templomban szombaton délelőtt 10 órától a Gyöngy a sárban című, a Sárközről szóló filmet vetítik, amelyet Báli János rendezett. Ajánlójában így írnak a filmről: „Egy táj állapota hűen tükrözi, hogy a benne élő emberek, milyen viszonyban vannak egymással és Istennel. A sárközi táj egykori virágzását, majd tragikus romlását, őslakosságának kihalását mutatja be a film. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató értő, hiteles tolmácsolásában elevenedik meg a sárközi táj.” A filmben feltűnik többek között Fodorné László Mária szövő, a népművészet mestere, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Farkasné Pál Bözsi babakészítő, a népművészet mestere, Nagy Zoltánná gyöngyfűző népi iparművész, dr. Lehel Péterné Tóth Piroska tojásfestő, a népművészet ifjú mestere, valamint a sárközi falvak néptáncegyüttesei és hagyományőrző együttesei, a Bogyiszlói-zenekar és a Csurgó zenekar. A vetítés vendége lesz Andrásfalvy Bertalan. H. E.
