Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-08 / 131. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP_________________________________________________________________________________________________________2017. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK Tolna megyeiek is helytálltak a mentőszervezetek újraminősítési gyakorlatán Egy földrengés után reálisan száz óra marad a túlélésre A gyakorlathoz Hajdúszoboszlón rendezték be egy képzeletbeli földrengés helyszínét Dr. Hábermayer Tamás (balról), dr. Balázs Gábor és Máté János Fotók: Katasztrófavédelem Újraminősítést szerzett a HUNOR és a HUSZÁR men­tőcsoport, soraiban Tolna megyeiekkel. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Sikeresen telje­sítette az újraminősítési gya­korlatot a HUNOR hivatásos nehéz városi kutató-mentő mentőszervezet és a HUSZÁR önkéntes közepes kategóriá­jú városi kutató-mentő csapat az ENSZ INSARAG.követelmé­nyei alapján, így a követke­ző öt évben is jogosultak rá, hogy részt vegyenek nemzet­közi mentésekben. A két szer­vezet tevékenységéről dr. Há­bermayer Tamás, a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság igazgatóhelyettese be­szélt, aki korábban a HUNOR biztonsági, majd összekötő tisztje volt, 2017 márciusa óta pedig a HUSZÁR parancsnoki posztját tölti be. Mint mondta, a HUNOR-t hi­vatásos tűzoltók alkotják, míg a HUSZÁR esetében elsősor­ban a csapatvezetés és a törzs állománya a hivatásos állo­mányba, a tagok pedig a ka­posvári Kötél Mentőszervezet, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, a Pécsi Kutató-men­tő és Tűzoltó Egyesület, a Pi­­lisvörösvári Önkéntes Tűzol­tó Egyesület, a Zala Különle­ges Mentők Közhasznú Egye­sülete és a Magyar Vöröske­reszt soraiból kerülnek ki, vagyis önkéntesek, de rend­szeresen ellátnak kutató-men­tő feladatokat. Ahhoz, hogy a Az INSARAG lényege, hogy a minősítéssel rendelkező men­tőszervezetek nem a saját or­száguk szabályai szerint végzik a mentést, hanem az azonos nemzetközi elvek alapján, így hatékonyan tudnak együtt dol­gozni. Dr. Hábermayer Tamás kiemelte: kemény munkát vé­geztek az elmúlt három hónap­ban, de sikerült a HUSZÁR-t al­kotó egyesületek között össz­hangot teremteni, és a csapat erős teljesítményt nyújtott a 36 órás újraminősítési gyakor­laton. Az értékelés során a mi­nősítők több, úgynevezett leg­jobb gyakorlatukat is kiemel­ték. Ilyen a riasztási rendsze­két szervezet tevékenységét jobban megértsük, dr. Háber­mayer Tamás elmondta, hogy bár hazánk nem tartozik a földrengések által jelentősen veszélyeztetett államok kö­zé, a környező országok nagy­városai fokozottabb veszély­nek vannak kitéve. A HUNOR és a HUSZÁR is városi men­tésre van kiképezve, és nem­csak Magyarország területén rük, a mentőkutyákkal való bá­násmód és állatorvos jelenléte a csapatban, valamint a min­den részletre kiterjedő belső adatbázis. Rendkívül innovatív­nak tekintették a csapat tábo­rának rendezését segítő mág­neses táblás módszert, a nap­elemes vízmelegítő rendszert, a minden részletre kiterjedő belső adatbázist, valamint a targonca és quad keverékéből álló quadronca eszközt. A HUSZÁR-ban egyelőre dr. Hábermayer Tamás az egyet­len, aki Tolna megyét képvise­li, a HUNOR állományának pe­dig hét Tolna megyei tagja van. Azoknak, akik részt vettek az nyújtanak segítséget, hiszen ha nemzetközi segélykérés érkezik, az INSARAG elvek­nek megfelelően legkésőbb tíz órán belül a kellő létszámmal, felmálházva indulni tudnak a katasztrófa helyszínére. Egy földrengés esetén az el­sődleges beavatkozók meg­kezdik a mentést, ám a hagyo­mányos tűzoltó eszközök nem minden esetben alkalmasak a újraminősítésben, dr. Gora Zol­tán tűzoltó vezérőrnagy, az Or­szágos Katasztrófavédelmi Fő­­igazgatóság főigazgatója sze­mélyre szóló köszönőlevelet küldött. Dr. Hábermayer Tamás mellett ezt Máté János és Jant­­ner Attila, szekszárdi tűzoltók kapták meg. A szerdai ünnep­ségen dr. Balázs Gábor megyei igazgató méltatta a mentőszer­vezetek tevékenységét. Emlé­keztetett rá, hogy 2005-ben, a világon elsőként a HUNOR előd­je, a Fővárosi Központi Rendel­tetésű Mentőszervezet szerezte meg az ENSZ INSARAG minő­sítést a nehéz kategóriájú csa­patok között. Dr. Balázs Gábor romok között, ezért van szük­ség a speciális tudással és fel­szereléssel rendelkező men­tőszervezetekre. Dr. Háber­mayer Tamás hozzátette, egy földrengés kezdetétől számít­va 100 óra az, amennyi reá­lisan elég lehet a túléléshez. Ám a sérülések mértékétől, a romok alá szorult ember fizi­kai állapotától, elhelyezkedé­sétől függően, ez az időtartam úgy fogalmazott: büszkeség­gel tölti el az emberei teljesít­ménye. Mint mondta, ha dísz­parancson szerepel valakinek a neve, azt jelenti, hogy példa­ként szolgál, de ez egyben fele­lősséggel is jár. A HUNOR nemcsak földrengé­sek esetén nyújt segítséget, hi­szen a négy évvel ezelőtti nagy dunai árvíznél és a három év­vel ezelőtti szerbiai árvíznél is segítettek, valamint néhány éve Budapesten, egy gázrobba­nás miatt összedőlt lakóépü­let romjai közül emeltek ki két holttestet. Mindemellett szá­mos hazai és nemzetközi gya­korlaton vettek részt. rohamosan csökkenhet. Még­sem a gyorsaság az egyedüli szempont a mentés során, ha­nem a szervezettség és a szak­maiság. - A mentőszervezetek tagjai szakmájuk csúcsát kép­viselik - hangsúlyozta a pa­rancsnok. Az újraminősítés kapcsán elmondta, hogy az ENSZ ál­tal kijelölt minősítők ellen­őrizték a szervezeteket az IN­SARAG feltételei alapján, és tizenöt kategóriában, több mint száz szempontot figye­lembe véve hoztak döntést. Ha ezek közül csak egy is hi­­bádzott volna, az újraminő­sítés sikertelen. Vizsgálták nemcsak a szakmai tudást, hanem többek között azt is, miként készítik fel a csapatok tagjait egy idegen ország kul­turális szokásaira, de szem­pont volt az útlevelek vagy a nemzetközi oltási könyvek érvényessége, a kereső ku­tyák száma vagy az egész­ségügyi felszerelések megfe­lelő tárolása is. Fontos továb­bá az is, hogy minden adott legyen a mentőcsapatok önel­látásához annak érdekében, hogy ne legyenek a segítség­re szoruló ország terhére. Az újraminősítésben résztvevőknek köszönőlevelet küldött a főigazgató Nagy érdeklődés mellett felmérték az idősek állapotát Egészségnap a Babitsban Előzetes helyett házi őrizetben SZEKSZÁRD Egészségnapot szer­vezett a szekszárdi Mentálhigi­énés Műhely nyugdíjas tagoza­ta a Babits kulturális központ­ban. A rendezvényterem zsúfo­lásig megtelt érdeklődővel. Zá­­dor Béláné, a műhely vezető­je elmondta, időről időre meg­szervezik az idősebb korosz­tály egészségügyi felmérését így sokan egy helyen kapnak választ arra, hogy milyen álla­potban van a hallásuk, a látá­suk, a koleszterin- és vércukor­­szintjük, mennyi a vérnyomá­suk amelyet most dr. Benczúr Béla, a megyei kórház kardio­lógiai osztályának osztályveze­tő főorvosa felügyelt. M. l. A vérnyomásmérés fontos adatokkal szolgál az egészségi állapotról Fotó: Mártonfai Dénes SZBtSZÁRD Megváltoztatta a Szekszárdi Törvényszék a já­rásbíróság előzetes letartóz­tatást meghosszabbító határo­zatát, tájékoztatott dr. Hausz­­mann-né dr. Szőke Rita, a tör­vényszék sajtószóvivője. Enyhébb kényszerintézke­dés alkalmazását tartotta in­dokoltnak azzal a hat gyanú­sítottal szemben, akiket több­­rendbeli különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó bűn­­szervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csa­lás bűntettével és más bűn­­cselekményekkel gyanúsíta­nak. A megalapozott gyanú szerint az autó-motor sporttal kapcsolatos médiareklám te­vékenységet folytattak, mely­­lyel összefüggésben a költ­ségvetésnek több mint há­rom milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. A törvényszék álláspont­ja szerint a kényszerintézke­dés további fenntartásának különös okai közül kizáró­lag a szökés, elrejtőzés veszé­lyére hivatkozás a helytálló, ugyanakkor az eljárás jelen­legi szakaszában a hat gya­núsítottal szemben az előze­tes letartóztatás helyett a há­zi őrizetnek, mint enyhébb kényszerintézkedésnek az el­rendelése is elégséges. 1.1.

Next

/
Thumbnails
Contents