Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-03 / 128. szám
ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. JÚNIUS 3., SZOMBAT Szagai szervezetek indítványozták a törvény médesftását Alhirek keltette riadalom Hűség és alázat a nemzethez tartozás Kötelezettség, hogy fejlesztőpedagógusok segítsenek a nehéz helyzetű nebulóknak Fotó: AFP A köznevelési törvény módosítása nem érinti a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyermekeket - cáfolta tegnap a szaktárca az ügyben megjelent cikkeket. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZAG Országos hisztériát váltott ki a köznevelési törvénynek a héten elfogadott módosítása. Előzmény: a Népszava azt írta, e miatt nem kaphatnak felmentést egyes tárgyakból a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyerekek. A sajtóhírre tiltakozáshullám indult el, ám közben kiderül, valótlan tartalmú írásról van szó. Az Emmi kategorikusan kijelentette: „a módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, így a fogyatékkal élő, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulókat”. Kire vonatkozik? Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is megszólalt az ügyben. Azt mondta: a jogszabályt bírálók alapvető fogalmakat kevernek össze. Két különböző csoportról van szó. Vannak a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek. Másrészt megkülönböztetik a sajátos nevelési igényű gyerekek körét, vagyis ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók. A módosítás csak az előbbiekre vonatkozik, és azt mondja ki, hogy a mentesítést 2030-ig vezetik ki a rendszerből. Aki tehát 2018-ban elkezdi az iskolát és ilyen mentesítéssel rendelkezik, az még végigviheti ezt, egészen az érettségiig, és ott is élhet ezzel a kedvezménynyel - fejtette ki az ombudsman. A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyerekekre a módosítás nem vonatkozik, ők sajátos nevelési igényűek, a törvény róluk nem szól, kedvezményeiket, életpályájukat nem befolyásolja - magyarázta az oktatási jogok biztosa. Több segítséget kapnak A másik csoportot, tehát a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a „magára hagyás”, a „lemondás” és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz - közölte a szaktárca. A törvénymódosítással ennél a csoportnál azt szeretnék elérni, hogy az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles legyen gondoskodni a tanuló fejlesztéséről a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján. Aáry-Tamás Lajos is kitért erre: változatlanul megmarad az a kötelezettség is, hogy a felmentéstől függetlenül az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal fejlesztőpedagógusoknak kell foglalkozniuk. Két évig egyeztettek A Népszava azt írta, nem egyeztettek a szakmával, és gyorsan, csendben fogadták el a törvénymódosítást. Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: szó sincs gyors döntésről. A törvénymódosítást éppen a szakmai szervezetek kezdeményezték. Továbbá kétéves egyeztetés előzte meg a jogszabály elfogadását. A vaklármát keltők, mint ahogy az ombudsman elmondta, a szakmát egyáltalán nem kérdezték meg, ehelyett politikai kérdést csináltak a valótlan sajtóinformációkból. BUDAPEST A magyarság megélése, az együvé tartozás nem nacionalizmus, a nemzethez tartozás hűség, erény és alázat - hangoztatta a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepségen a Magyarság Házában. Menyhárt József kiemelte: az etnikai közösségtudat az emberiség egész történelmét áthatja és befolyásolja. Bár a nemzet mint politikai közösség fogalma változott idővel, ma is bátran állítható, nem elavult fogalom. A nemzethez tartozás szenvedéseket is hozott. Felidézte a felvidéki kitelepítéseket, deportálásokat. Az emberek többsége mégsem tagadta meg nemzetét. Történelmünk bővelkedik pozitív példákban is, melyek igazolják, létezik határokon átívelően egységes magyar nemzet. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. MW Kik kezdeményezték? A törvénymódosítást kezdeményező munkacsoport tagjai: a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Szövetség, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, az EGYMI Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és több megyei szakszolgálat képviselői. HÍREK Bővül a diplomás gyed jövőre BUDAPEST Jövőre egy évvel meghosszabbodik a diplomás gyed, az összege is nő - mondta Novak Katalin államtitkár. Átlagosan 1,3 millió forinttal több marad a jogosult családoknál. A juttatás a gyermek kétéves koráigjár majd a felsőoktatás magyar nyelvű képzésén, nappali tagozatán már legalább két félévet eltöltött női hallgatóknak. A diplomás gyed akkor is igénybe vehető, ha a gyermek születését megelőző két éven belül volt a két aktív félév, és a gyermek a jogviszony fennállása alatt született. S akkor is, ha a jogviszony megszűnte után egy éven belül. A felsőfokú képzésekben, szakirányú továbbképzésben részt vevőknek a gyed összege 89 200-ról 96 600 forintra, a mesterképzésben, az egységes osztatlan vagy a doktori képzésben részt vevőknek 112 ezerről 126 350 forintra nő. MW Sertéspestis a vaddisznóban BEREGÚJFALU Ismét megjelent a magyar határ közelében az afrikai sertéspestis (ASP), a vírust egy Beregújfalunál elhullott vaddisznótetemből mutatták ki. Az esetről a kárpátaljai hatóság értesítette a magyar illetékeseket - közölte a Földművelésügyi Minisztérium. A betegség emberre nem, a sertésekre, vaddisznókra ellenben rendkívül veszélyes, ugyanis nem gyógyítható. MTI HIRDETÉS inzi ;-£j8fc»s ■zoigáita tókar hiteles objektív közérthető hétfőtől Péntekig 6 oldalon • pénz- és tőkepiacok • magyar gazdaság • cégvilág • makrogazdaság • véleménycikkek Orbán: hadat üzent a Soros-maffia BUDAPEST Egyetlen olyan fontos és jelentős eleme van a magyar közéletnek, amely nem átlátható, ez pedig „a Soros-féle maffiaszerű hálózat” és annak - civilnek nem nevezhető - „ügynökszerű szervezetei”, amelyek Soros György céljainak érvényesítéséért dolgoznak - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A miniszterelnök ezért is ragaszkodik ahhoz, hogy a parlament döntsön ezen szervezetek átláthatóvá tételéről, a magyaroknak ugyanis joguk van tudni, kik, mit és miért képviselnek. Mint mondta, Soros György magyarországi támogatói is végre akarják hajtani a „pénzügyi spekuláns” programját, a migránsok beengedését. Orbán ide sorolta a teljes baloldalt, külön említve Botka László MSZP-miniszterelnök-jelölt kerítésbontásos kampányígéretét, mondván: „ez pontosan az, amit Soros György is szeretne". Magyarország ma akadályt jelent So-Orbán: „A baloldal és Soros egy" ros tervének végrehajtásához, aki azért nem tud egymillió migránst hozni Európába, mert a határokat megvédő magyar kormány „nem engedi” - tette hozzá a miniszterelnök. A magyar származású milliárdos - maffiaállamot emlegető - brüsszeli szavait Orbán sértőnek nevezte, hadüzenetként értékelte. Soros György ugyanis, „ha törik, ha szakad”, érvényt akar szerezni az elgondolásainak - mondta. MW Fidesz: Brüsszel már a formára sem ad Tűrhetetlennek tartja a Fidesz, hogy az Európai Bizottság által támogatott brüsszeli rendezvényen egy uniós biztos jelenlétében Soros György maffiaállamnak nevezheti az EU-tag Magyarországot - közölte Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes. A Fidesz tiltakozik a brüsszeli testület „már a formára sem adó”, az EU-közösséget szétverő magatartása ellen. Választ vár a bizottságtól és az EU-biztostól, hogyan fordulhat ez elő. „Tegyék egyértelművé, hogy ez a fajta fellépés elfogadhatatlan. Hogyan kívánja a bizottság érvényesíteni az egyenlő mércét Magyarországgal szemben, ha ilyen tűrhetetlen megnyilatkozásoknak ad teret?” - tette fel a kérdést.
