Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-29 / 149. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚNIUS 29., CSÜTÖRTÖK Fotók: Makovics Kornél A magántulajdonban lévő, szépen rekonstruált fachwerk ház vonzotta a látogatókat Hagyományok és népszokások az emléknapon Első alkalommal tartottak Német Nemzetiségi Emléknapot Závodon. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu ZÁVOD A rendszerváltást követően, 2002-ben alakult Závodi Német Nemzetiségi Önkormányzat jelenlegi elnöke, Dávid Erzsébet elmondta, szervezetük korábban is megemlékezett a különböző évfordulókról, eseményekről. Segítik, ápolják az itteni hagyományokat, művelik a nyelvet, összegyűjtik a még fellelhető eszközöket. írásos és digitális formában szeretnék megőrizni a régi szokásokat, énekeket, történeteket, amihez a faluban élő emberek segítségére is számítanak. Szombaton egy fél napot szenteltek annak, hogy a kitelepítés 70. évfordulójára emlékezzenek. Az esemény felvillantotta a németség történelemmel és építészettel kapcsolatos fejezeteit. „Mindannyian emlékezni és a hagyományainkat feleleveníteni jöttünk össze, történelmet tanulni, őseink előtt tiszteletünket leróni. Talán nincs késő ahhoz, hogy a svábság hagyományait, népszokásait, hagyományos építészeti, nyelvi vagy akár konyhaművészeti különlegességeit az új nemzedéknek megmutassuk, közvetítsünk a régiek és újak között” A tábla tükrözi a német ajkú lakosság identitását- hangsúlyozta Dávid Erzsébet. A tájház melletti parkban tartott emléktábla-avatásán László Attila polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, a kőtömbön lévő tábla tükrözi a település német ajkú lakosságának identitását, amely kemény, mint a szikla, szabálytalan formája pedig emlékeztet a kilátástalan, bizonytalan évekre. Dr. Szenyéri Zoltán, a Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatója Závod németségének sorsa a betelepítésétől napjainkig címmel tartott előadást. Az érdeklődők megtekinthették a Szász család tulajdonában lévő, rekonstruált fachwerk házat. Az épületről Szász Gábor építész tartott ismertetőt. A látogatók fogadására fúvószenét a Székelyszabari Ifjúsági Fúvószenekar játszott. Közben megtekinthető volt a tájház állandó kiállítása, a sváb és székely szoba, valamint a szövő szakkör munkái. A Váradi Antal Civilházban a helyi sváb családok gyűjteményéből összeállított mintegy 200 darab fotóból nyílt tárlat. Az óvodások - népviseleti ruhákban - előadott tánca és a Hahner duó zenei előadása után este bállal zárult a rendezvény. Az avatásra a tájház gyűjteményéből kapott ruhákba öltöztek a fiatalok Faváz, kitöltőanyagokkal Európa több részén találkozhatunk olyan épületekkel, melyeket fa vázszerkezettel és bizonyos kitöltőanyagokkal építettek. Ezeket a lakóházakat, gazdasági épületeket, templomokat nevezik fachwerknek. Ennél azonban többet foglal magába a fogalom. Nemcsak a tradicionális, ács jellegű kötésekkel - fém kötőelemek nélkül -, átlós merevítésekkel készült, vázas épületeket, hanem az építési gyakorlatukat és a kialakult stílust is így nevezhetjük. Az épületek jellegzetes homlokzattal és formavilággal rendelkeznek. Kivétel nélkül emeletes, tetőtér-beépítéses, oromfalas házak, szintenként növekvő alapterülettel. A tartóelemeket nem vakolták be, így a vázszerkezet önmagában vagy fafaragása, esetleg festése révén is esztétikai hangsúlyt kap. A legjellegzetesebb ilyen épületek a 15-16. században születtek. A legtöbb fachwerk házat német nyelvterületen találjuk. A szó német eredetű: a fach szakmát, vagy rekeszt jelent, míg a werk munkát, alkotást. Rendőrök vitték a fiút kórházba, aki rosszul lett a napon MMBÓIÁR A nyári kánikulában a rendőrök a szokottnál is nagyobb figyelmet fordítanak a járókelőkre, valamint az álló autókban várakozó személyekre, annak elkerülése érdekében, hogy a hőségben rosszul legyenek. Az egyik gépkocsizó járőrszolgálat során két dombóvári rendőr arra lett figyelmes a városban, hogy a tűző napon egy fiatal fiú ül az egyik pádon, és a fejét fogja. Megkérdezték tőle, hogy jól van-e, amire a fiú igennel felelt, de amikor javasolták neki, hogy inkább az árnyékban üljön le, azt észlelték, hogy a járása bizonytalan. Ekkor a rendőrök a fiút az árnyékba kísérték, megitatták, értesítették a szüleit, majd rosszulléte miatt bevitték a dombóvári kórházba. A Dombóvári Rendőrkapitányság munkatársai a hasonló esetek megelőzésére a napokban végigjárták a városban található nagyobb bevásárlóközpontokat azzal a kéréssel, hogy az általuk készített felhívást helyezzék el a vásárlók által jól lát-A járműben hagyott gyerek percek alatt hőgutát kaphat ható helyen, valamint a felhívás tartalmát a legmelegebb időszakban naponta többször is olvassák be a hangosbemondóba. Ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy még az árnyékban hagyott autóban is 42 fokra szökhet fel a hőmérséklet már 10 perc alatt is, ám ha kint 28-38 fok közötti értékeket mérünk, akkor az autó 55-78 fokosra is fel tud melegedni. Életbe vágó tudni, hogy a túlforrósodott járműben hagyott gyerek percek alatt hőgutát kaphat. Ha a testhőmérséklete eléri a 42 fokot, az végzetesnek bizonyulhat. Hőségben, a bezárt járműben magára hagyott háziállatnak már néhány perc is elég ahhoz, hogy visszafordíthatatlan károsodás következzen be, ami az állat elpusztulásához is vezethet. Nem megoldás, hogy résnyire nyitva hagyjuk az ablakot, hiszen a fenti veszélyt ez alig csökkenti. Az eső kicsit megakasztotta a betakarítást, ráadásul itt-ott meg is dőlt a gabona Búzából, repcéből a tavalyinál soványabb a termés TOLNA MEGYE Megkezdődött a búza és a repce aratása is. Az agrárszakemberek a tavalyinál kisebb termésátlagokra számítanak. Másfél hónapig nem esett eső a térségben, aztán vasárnap egyszerre sok csapadékot kaptak a földek, aminek kára is volt, nemcsak haszna. A tolnai székhelyű Aranykalász szövetkezet termelési főmérnöke, Fenyvesi Mihály arról számol be, hogy a kukoricának és a napraforgónak jól jött a 40-50 milliméternyi csapadék, ám a decsi határban - ahol szintén van földjük - elverte a jég a napraforgót. Az aratást picit hátráltatta, hogy sárossá, nehezen járhatóvá váltak a földutak és a szántóföldek, de egy-két nap kényszerszünet után újra megindult a betakarítás. Az árpával már végeztek, hektáronként 6,9 tonnás a termésátlag. Most a repce és a búza van soron. Jóslásokba nem szívesen bocsátkozik a főmérnök, de ha az idő kedvező marad, a repcénél 3,2 tonna, a malmi búzánál 6,5 tonna körüli lesz az átlagtermés. Ami a tavalyitól elmarad. Még kevesebb termésre számítanak a megye másik végén, Dombóváron. Bodó Imre agrár-Folytatódik a repce aratása a kényszerszünet után Fotó: Makovics K. mérnök ugyancsak a kukoricát és a napraforgót nevezi meg nyertesként. Ám hozzájuk, a hosszú, aszályos időszakot követően csak 20-25 milliméter érkezett. Harminc kilométerrel odébb, Somogybán, 50-60 milliméter is hullott. A talaj repedezetté vált, a szemek aprók maradtak, sok helyen be is száradtak az eső előtt. Az eső után pedig az volt a baj, hogy megdőlt a gabona, ami nehezíti az aratók munkáját. Mindezek figyelembevételével a dombóvári szakember repcéből 3,2 tonnás, búzából 5,5 tonnás hektáronkénti termésátlagot prognosztizál. W. G. Növénytermesztés Az agrárkamara adatai szerint folyamatosan csökken Tolnában a kukorica, a búza és az árpa vetésterülete. A termelők ennek okaként a hozam- és az átvételi árak ingadozását jelölik meg. Növekszik viszont a napraforgó, a lucerna, a repce, a szója, a zöldségfélék, valamint a gyógy- és fűszernövények területnagysága. A kiszámíthatóbb, biztosabb piac, a nagyobb nyereség reményében hajtanak végre terményszerkezet-átalakítást a gazdálkodók.
