Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-28 / 148. szám
2017. JÚNIUS 28., SZERDA GAZDASÁG y Az európai fagykárok most kedvezhetnek a magyar gazdáknak A baranyai és a békési görögdinnye már a piacokon van, lassan átveszi a görög és az olasz import helyét Fotó: MW A tavalyinál bőségesebb termésre számítanak a gazdák szinte minden gyümölcsfajtából, és ez jó hír a fogyasztóknak is. Az már kevésbé, hogy igencsak nagy a szóródás az árakban. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MEZŐGAZDASÁG A tavalyi 750 ezer tonna hazai gyümölcstermésnél idén valamivel jobbra lehet számítani a kisebb fagykárok ellenére. Becslések szerint 2017-ben 800-850 ezer tonna gyümölcsöt is szüretelhetnek a gazdák. Az egyik legnépszerűbb gyümölcsből, az almából a múlt évi 500 ezer tonna helyett 600-620 ezer tonna teremhet. Ennek azonban alig 30 százaléka az étkezési, a többi léalma - ismertette Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Az étkezési alma ára talán nem haladja meg jelentősen a tavalyi szintet, de a feldolgozott termékek, mint például az almaié esetében akár drágulás is bekövet-Ezen a héten már megjelenhet a piacon a Baranyában és Békésben szüretelt görögdinynye. A nagy meleg kedvezett a termelésnek, a legértékesebb kezhet. A legnagyobb európai almatermelő Lengyelországban ugyanis a termés az ottani igen jelentős fagykár miatt első és második kötések a korábbi aggodalmakkal ellentétben nem szenvedtek károkat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara várakozásai szerint 200 30-40 százalékos veszteséget szenvedett el. A meggyszezon éppen „dübörög”. A 13-13,5 ezer hektárezer tonna lehet az idei dinnyetermés. A szakmabeliek ráadásul állítják: 2017-ben különösen zamatos dinnyéket szüretelhetnek. ról várhatóan 65 ezer tonna termést szüretelhetnek. Európa két nagy termelőjénél súlyos károkat okozott a fagy: Németországban 30-40, Lengyelországban 50 százalékos a várható terméskiesés. A napokban véget ért az eperszezon. A 800 hektárból mintegy 500 hektáron „fóliás” eper termett. Az áprilisban indult hazai szezon kezdetén még 1800-2000 forintos kilónkénti eperár június közepére 600-700 forintra olvadt. Igen jó termés ígérkezik őszi- és kajszibarackból, a gyümölcsfajtát a tavaszi fagyok alig érintették. Az összesen 4000 hektáron termesztett kajszibarackból 30 ezer tonna várható, míg a 4,2-4,5 ezer hektárt kitevő őszibarackültetvényeken 40-45 ezer tonna gyümölcsöt szüretelhetnek. Lecsaptak az étolajosokra Több mint 300 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az az étolaj-kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói fogták el. A gyanú szerint egy kecskeméti férfi Romániából vásárolt étolajat, és főként magyar éttermeknek, sütödéknek értékesítette. Az eladási árban szereplő áfát többféle módszer ötvözésével csalta el. MW Új koncessziós pályázatok > Tíz újabb bányászati koncessziós pályázat jelent meg - mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára. A koncessziókat kutatásra, fejlesztésre és kitermelésre hirdetik meg. A magyar kőolajfogyasztás egytizedét adja a hazai kitermelés, a földgázkitermelés pedig az egyhatodát. MW Fizetésemelés a királynőnek Növekedhet II. Erzsébet brit királynő javadalmazása, mivel a királyi ház befektetéseit kezelő intézmény profitja jelentősen nőtt. Sir Alan Reid udvari kincstárnok hangsúlyozta: a királyi ház fenntartása „jó befektetés”, tavaly alattvalónként mindössze 65 pennybe került. MW Zamatos dinnyét szüretelhetnek a termelők az idén Véget vetnek a mobilosok röghöz kötésének A hűségidő lejártával vége a kártyafüggőségnek is Fotó: MW MOBIL A határozott idejű előfizetői szerződés lejárta után a szolgáltató az előfizető kérésére külön díjazás nélkül köteles hálózatfüggetleníteni a szerződéskötéskor vásárolt készüléket. Legfeljebb egy évre köthető a határozott időtartamú előfizetői szerződés, mégpedig csak azután, hogy a szolgáltató előbb felajánlotta a határozatlan időtartamú szerződés lehetőségét, és ismertette annak feltételeit. A telekommunikációs és televíziós műsorszolgáltató cégek szerződéskötési kereteit is megfogalmazó, az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben, október végén lép hatályba. MW A diplomások fele már a brexit előtt távozna MUNKAERŐPIAC A nagyvállalatok magasan képzett dolgozóinak 56 százaléka még az EU-ból való kilépés előtt elhagyná az Egyesült Királyságot - derül ki a Baker McKenzie kutatásából. A felmérés szerint az EU-tagságról döntő népszavazás óta a megkérdezett - nem brit - munkavállalók 70 százaléka érzi a vele szembeni diszkrimináció erősödését, 38 százalékuk pedig határozottan védtelennek érzi magát a jelenséggel szemben. A válaszadók több mint negyede érzi bizonytalannak meglévő munkahelyét, többségük a diszkriminatív foglalkoztatási gyakorlatot tartja a legnagyobb kockázatnak. Az uniós kilépés kapcsán a megkérdezettek közel fele tart a munkaerő szabad mozgása - brexit miatti - megszűnésének hatásaitól. „A megkülönböztetés az egyik legfőbb oka annak, hogy az EU-s munkavállalók el akarják hagyni az Egyesült Királyságot” - mondta el Stephen Ratcliffe, a Baker McKenzie partnere. A kutatás rávilágít az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt kialakuló szakemberhiány várható mértékére a brit munkaerőpiacon, amely folyamat kulcsfontosságú szektorokat is érint majd. A munkavállalók tömeges távozása különösen súlyosan érintheti az egészségügyet, ahol a megkérdezett nem britek 84 százaléka tervez költözést, míg a technológia, a média és a telekommunikáció területén a dolgozók 64, a pénzügyi szolgáltatásokban pedig 43 százaléka fontolgat távozást a szigetországból. A megkérdezett nem brit uniós dolgozók több mint fele egyelőre nem kapott semmilyen, a brexittel kapcsolatos tájékoztatást brit munkáltatójától, 48 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy a brexit milyen hatással lehet a nyugdíjára és társadalombiztosítási státuszára. Annak ellenére, hogy London nem kívánja kiutasítani a törvényesen Nagy-Britanniában élő EU-polgárokat, sőt, szinte azonos feltételekkel maradhatnának, mint amilyenekkel érkeztek, a többségükben közép-európai munkavállalók a közelgő kilépés előtt cseppet sem érzik biztonságban magukat. MW Sok a bizonytalanság az uniós munkavállalók körül Fotó: MW "•"“»í»»***•'» «3 Hatályba lépett a vonatkozó uniós rendelet Fotó: MW Csekkfeladáskor kérhetik az iratokat POSTA A Napi .hu híre szerint tegnaptól kezdődően elképzelhető, hogy a postahivatalban csak úgy adhatjuk fel közüzemi csekkjeinket, ha bemutatjuk a személyi igazolványunkat és a lakcímkártyánkat. Az ügyintéző ugyanis a tegnap hatályba lépett, a pénzmosás elleni törvényre hivatkozva kötelezővé teheti adataink igazolását. A 2017. évi Lili., a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényt módosító EU 2015/847-es rendelet ugyanis ezt írja elő. Megkeresésünkre a Magyar Posta Zrt. az alábbi tájékoztatást adta: „Kisebb változást hozott csak a június 26-ától hatályba lépő európai uniós rendelet a csekkek befizetésénél a postákon. Továbbra sincs semmilyen adatrögzítési kötelezettség azoknál a csekkeknél, amelyek M jelzésűek, ezek adó, pénzbírság, illetékek befizetésére használt, általában hatósági csekkek. Változás van viszont az FM jelzésű csekkeknél, ilyenek a közüzemi fehér és sárga csekkek. Ezeknél 300 ezer forint összeghatárig nincs szükség személyazonosításra, de 300 ezer forint felett már igen. (...) Ha a csekk egyik jelzéssel sem rendelkezik, akkor az összeghatártól függetlenül szükséges a személyazonosság ellenőrzése, személyi igazolványt és lakcímkártyát kell felmutatni. Ezek lehetnek például azok a csekkek, amelyeket régen rózsaszínű csekként ismertek, azaz a belföldi postautalványok. A Magyar Posta a honlapján hirdetményben tette közzé ezt a változást június 21-én, ezt követően pedig a hatályba lépés napján a postákon is a hirdetmények közé.” MW Az összegtől függ, kell-e azonosítás
