Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-24 / 145. szám
12TÖRTÉNELEM 2017. JÚNIUS 24., SZOMBAT HÍREK Technikatörténeti ritkaságot találtak LELET Feltárták egy figurális bronzalakokkal gazdagon díszített, mintegy 1700 éves négykerekű luxus utazókocsi maradványait az egyko-' ri aquincumi villaövezetben, a Csillaghegyi Strandfürdő területén. A kocsi és a mellé leölt fogatos lovak maradványai között megtalálták a jármű hátoldalát díszítő tíz bronzszobrot, a kocsi ülését és felépítményét is. A sírból 400 vasalás és bronzdíszítés került elő. MW Elszállítják az emlékműveket Ötször jelölték Nobel-békedíjra, végül egyszer sem nyerte el Királyok mellé temették Apponyi grófot Bontják a szovjet szobrokat » SZIMBÓLUM A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön megszavazta a kommunizmus és más totalitárius rendszerek nézeteinek terjesztését tiltó törvény módosítását, amely elrendeli a szovjet korszakban emelt emlékművek lebontását, köztük a Vörös Hadsereg tiszteletére emelt emlékművekét is. A szakértők az ország területén legalább 469 ilyen emlékműről tudnak, közülük mintegy 250-et emeltek a Vörös Hadsereg tiszteletére. MW Egy falusi pajtában találták meg Apponyi Albert gyászhintóját, ami iparművészeti remekmű is egyben. A járművet most először állítják ki. Pataki Tamás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ÁLLAMFÉRFI A világ egyik legnagyobb gyászhintóját, a felújított Apponyi-hintót mutatják be a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a Múzeumok Éjszakáján. Az 5,5 méter hosszú és 4 méter magas hintó minden darabja eredeti, ezért a jármű ipartörténeti szempontból is fontos. A fekete, barokkos jármű 1928-1932 között készült, a fővárosnak azért volt rá szüksége, hogy az állami dísztemetésekre megfelelő hintó álljon rendelkezésre. Noha nem a gróf temetésére készült, de róla keresztelték el, mert 1933-ban elsőként az ő temetésekor használták. Apponyi temetése után is elővették néhány alkalommal, majd hosszú időre eltűnt, és csak az 1960-as évek elején került elő, állítólag egy falusi pajtában találtak rá. Ezután a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába jutott, és azóta egyik raktárában őrizték. A hintót még sohasem’állították ki, most lehet először látni, fél év alatt, 8 millió forintból restaurálták, és a műtárgy számára épített, szigorú műtárgyvédelmi szabályoknak megfelelő üvegpavilonban helyezték el. Apponyi gróf 1933. február 7-én hunyt el, Genfben. A dualizmus korának nagy formátumú politikusát a róla elnevezett 1907. évi oktatási törvényről és az 1920-as párizsi diktátumon részt vevő magyar békedelegáció vezetőjeként ismerjük. 1870 és 1933 között tagja és egyik jeles szereplője volt a magyar országgyűlésnek, hosszú évtizedeken át különböző parlamenti pártok vezéralakjaként lépett fel, kiemelkedett szónoki képességével. Ötször jelölték Nobel-békedíjra, de végül nem nyerte el a kitüntetést. A sok nyelven beszélő, mesteri szónok minden tudását latba vetette, hogy Magyarországnak is kedvező békekötést harcoljon ki, de 1920. január 16-i híres beszédében hiába érvelt mesterien az ezeréves magyar állam egysége mellett, a nagyhatalmak döntését már nem befolyásolhatta. Ezután is fáradhatatlanul küzdött Magyarország igazságáért, a párizsi diktátum revíziójáért, 1923 őszén amerikai körútra indult, és a térség gondjainak ismertetése mellett a magyar ügyet is népszerűsítette, majd elvállalta Magyarország népszövetségi fődelegátusi pozícióját. A világszerte tisztelt politikus utolsó leheletéig a nemzetét szolgálta. Halálhíre megdöbbentette a magyar embereket, hiszen nagy politikusuk és apafigurájuk halálával a nemzeti nagyság egy fejezete is végképp lezárult. A rádió, az esti és a másnapi újságok hoszszan méltatták az elhunytat. Népszerűségét az is jelzi, hogy sok helyütt minden külön rendelet nélkül kitűzték a gyászlobogókat. Február 11-én hozták haza a koporsóját, a vonat megállt Bécsben, Gróf Apponyi Albert Fotó: MW és Engelbert Dollfuss osztrák kancellár is lerótta kegyeletét. A szerelvény este 10 óra tájban érkezett meg a Keleti pályaudvarra. Itt körülbelül 16 000 fős tömeg gyűlt össze, megjelent Horthy Miklós kormányzó, a MÁV elnöke, a társadalmi egyesületek, intézmények, pártok vezetői, a kormány és Budapest vezetői is. A koporsót éjfél körül az Országház kupolatermében ravatalozták fel, amelyet az elkövetkező két napban a nagyközönség számára is megnyitottak. Február 14-én volt a temetés, az állami gyász jeléül aznapra bezárták Budapest minden üzletét és az ország iskoláit. A kupolateremből a gyászhuszárok kihozták a koporsót és az ébenfa hintóba tették. Királyi pompával és megrendítően szép szertartás szerint indultak el az Országház elől. A menet élén haladt a hazai vezető elit színe-java: a díszesen faragott, hatlovas halottaskocsi előtt lovas rendőrök, iskolai küldöttek, bajtársi egyesületek, egyéb intézmények küldöttei, rendőrzenekar, keresztvivők, papi kísérettel és rendjelvivőkkel Mikes János szombathelyi püspök haladt, a halottaskocsi után a gyászoló család, Horthy Miklós kormányzó, majd világi és egyházi előkelőségek, politikusok, nemzetközi diplomaták sora. A mintegy másfél kilométer hoszszú temetési menet a Lánchídon át a Várba ment, a Szentháromság térre. A gyászszertartást Mikes János püspök folytatta le, Apponyit a Mátyás-templom kriptájába, királyok mellé temették. A ravatal az Országház kupolatermében Tizenhatezren kísérték a gróf koporsóját A teljes politikai elit elment a szertartásra Fotók: MW Gombászás közben bukkant az aranytárgyra Páratlan értékű lábvért A kommunisták kegyeiért öletett RÉQÉSZETTöbb mint 100 grammos bronzkori arany lábvértet talált egy helybeli Szeged határában gombászás közben. A helyszínen a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei megtalálták a leletegyüttes egyéb töredékeit is. Korábban Magyarország területén még soha nem fedeztek fel bronzkorból származó arany lábvértet. A páratlan értékű vértet a korszak nagyon befolyásos, erős embere birtokolhatta. A szakértők szerint a mostanihoz hasonló értékű régészeti leletet utoljára a húszas években találtak, amikor Móra Ferenc irányításával feltárták a nagyszéksósi aranyleletet. A minap megtalált arany lábvértet a késő bronzkor folyamán, körülbelül 3000 éve rejthették el a földbe. A késő bronzkori-lábvért formája és díszítése alapján valószínű, hogy a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti időszakra keltezhető - ami nagyjából a trójai háború időszaka. A lábvért használata - V. Szabó Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa szerint - a Krisztus előtti 14. századtól kezdett elterjedni, ilyet csak a harcosok elitje viselt, ám azok bronzból készültek. Európában mintegy 30-35 bronz lábvértet találtak, tízet Magyarország területén. Az arany lábvértet valószínűleg szakrális szertartás közben áshatták el, mivel összehajtogatták és bevagdalták, hogy ne lehessen használni mindennapi célokra. A bronzkori lelet Fotó: MTI Hasonló formájú, bronzból készült lábvérteket használtak a késő bronzkor időszakában. A Szeged határában előkerült darab azért különleges, mert a Dunától keletre eddig egyetlen hasonló tárgyat sem ismertünk. Az ehhez hasonló védőfelszerelések az akháj kultúrában alakulhattak ki. A szakértők úgy vélik, hogy a bronzkorban sem a korabeli Közel-Keletre, sem Közép-Európára nem volt jellemző ez a fajta védelmi eszköz. Ha a görög félszigeten kívül kerül elő, akkor következtetni lehet a két kultúra közötti erős kereskedelmi kapcsolatokra. A freskókról és a kerámiai ábrázolásokból arra lehet következtetni, hogy a legtöbb ilyen lábvért vászonból, bőrből vagy egyéb fémből készült, a jól megmunkált, nemesfém lábvérteket az elit és a nagyon gazdag harcosok használhatták. A következő hónapokbah a múzeum és az ELTE szakemberei élkezdik tudományosan kutatni és restaurálni a műkincset. MW Kaukázusi ősmagyarok nyomában HONFOGLALÁS Újabb sikeres expedíción volt az M. Lezsák Gabriella és Gáli Erwin régészből, valamint Avar Ákos orientalistából álló kutatócsoport, amely idén május 15. és június 3. között kutatta a honfoglaló magyarokhoz köthető régészeti leleteket a Kaukázus északi előterében. A kutatóút során megnézték a Kabard-Balkár Köztársaság, Adigeföld és Ingusföld, illetve a Kubán-vidék és a Sztavropolihátság nagyobb múzeumainak és régészeti gyűjteményeinek anyagát. A dokumentációs munka eredményeként Cserkeszk, Majkop, Nazrany, Krasznodar, Gelendzsik, Kiszlovodszk, Pjatigorszk és Sztavropol városában 1000 tárgyfotó mellett eddig közületien 8-11. századi leletanyagot is dokumentálhattak. A leletek között a palmettadíszes aranyozott ezüst öv- és lószerszámdíszek, szablyák és ékszerek jelzik, hogy a térség része annak a kultúrkörnek, amelyhez a honfoglaló magyarok is tartozhattak. MW VÉRFÜRDŐ A múlt hétvégén megemlékeztek a prerovi mészárlás áldozatairól a közép-morvaországi tragédia helyszínén. 1945 júniusában Prerov mellett Karol Pazúr cseh gyalogezredi parancsnok elrendelte 260 német, magyar és szlovák civil meggyilkolását, hogy tisztára mossa a világháborúban besarazott múltját és elnyerje a csehszlovák kom-. _ munista hatóságok rokonszenvét. Ez sikerült is neki: noha 1949-ben húszévnyi börtönre ítélték Pazúrt, egy év múlva már kiszabadult Klement Gottwald közkegyelme által. Az áldozatok többsége dobsinai volt. 1945. június 18-áról 19-re virradó éjjel a prerovi vasútállomáson egy civil és egy •katonai vonat találkozott. Az 1944-ben a szudétanémet vidékre kitelepített és ott dolgozó kárpáti németek hazaigyekvő családjait szállító szerelvény dél körül érkezhetett meg a prerovi vasútállomásra. Itt vesztegelt egy korábban érkezett katonavonat is, amely a Ligetfaluban állomásozó 17. csehszlovák gyalogezred katonáit szállította vissza Prágából Szlovákiába. Karol Pazúr, a gyalogezred parancsnoka korábban a Hlinka-gárda félkatonai, Hitler-párti alakulat tagja volt. Azt mondta katonáinak, hogy a civil németek háborús bűnösök, ezért meg kell őket büntetni. Katonái az utasokat a Svéd-sánc néven ismert dombhoz vitték, és ott tarkón lőtték őket, majd ■ egy nagy gödörbe hántolták el a tetemeket. 120 nő, 72 férfi és 75 gyermek esett a mészárlás áldozatául - áll a Felvidék.ma beszámolójában. Bár az eseményt elkezdték kivizsgálni, a kommunizmus idején ez tabutémának számított. A borzalmakról objektív módon csak 1989 után szerezhetett tudomást a közvélemény. - MW Hetvenöt gyermeket gyilkoltak meg i
