Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-22 / 143. szám

2017. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG y 500 milliárd forint értékű beruházás indulhat a szektorban HÍREK Szolárelem-forradalom zajlik Magyarországon A szakértő szerint már lefutott az európai telepítési csúcs és túlkínálat van napelemből Fotó: MW Napelem-telepítési boom in­dul Magyarországon - erre utal a múlt év végén be­adott engedélykérelmek tö­mege. Az együttvéve mint­egy 500 milliárd forintnyi projekt részben az importot, de 60 százaléka a hazai gaz­daságot erősítheti. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ENERGIA Körülbelül 500 mil­liárd forintnyi napelem-be­ruházás indulhat Magyaror­szágon annak alapján, hogy a leendő beruházók a múlt év végén együttvéve 1350 me­gawattnyi ilyen kapacitás lé­tesítésére kértek engedélyt - mondta a Világgazdaság­nak Kiss Ernő, a Magyar Nap­elem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke. Az emögött álló, mintegy 2500 kérelmet azért adták be a cégek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hiva­talhoz a múlt év utolsó hónap­jaiban, mert 2017. január 1-jé­­től már más, a korábbinál szi­gorúbb szabályozás vonatko­zik a megújuló alapú beruhá­zások támogatására. Az 500 milliárd forintnyi szolárpro­­jekt kiadásaiból körülbelül 40 százalékot visz el az im­portnapelem beszerzése, 60 százalékukat teszi ki a tele­pítéshez szükséges kiegészí­tő eszközökre, illetve a szere­lésre, telepítésre fordított ösz­­szeg. Mintegy 300 milliárd értékben tehát közvetlenül is a magyar gazdaságot erősítő megbízások születhetnek, bár Kiss Ernő nem ennyire derű­látó. Szerinte már az sem biz­tos, hogy az összes érintett en­gedélykérelmet kedvezően bí­rálja el az energiahivatal, va­lamint az sem, hogy minden engedélyezett beruházás meg­valósul. Félő ugyanis, hogy a lehetséges beruházók nem mindegyike tud majd megfe­lelni az összes előírásnak, to­vábbá gond lehet a projektek­hez kapcsolódó hosszadalmas ügyintézés is. Az MNNSZ elnöke szerint összességében nagy verseny­­hátrányban van a magyaror­szági napelemgyártás. Az eu­rópai telepítési csúcs már le­futott, sorra zárnak be a nap­elemgyárak, de túlkínálat van Az első hazai gyár Az első magyarországi nap­elemgyár, a magyar-amerikai tulajdonú Dunasolar Rt. 1995- ben indult és 2003-ig tudott a felszínen maradni. A helyét át­vevő Sanyo Dorogon termelt 2005 és 2013 között, az Agul­­has-Solar Kft. szolnoki karrier­je pedig 2011 és 2015 kö­zött tartott. Ma is aktív a ma­gyar tulajdonú, székesfehér­vári Jüllich Glas, amely a nap­elemmel a meglévő üveggyá­ri kínálatát bővítette. Voltak az elmúlt években további beje­lentett, de meg nem valósított vagy félbemaradt napelem­­gyártervek is. ott is, ahol még tart a boom: az Egyesült Államokban és Kíná­ban. Szűk a hazai belpiac is, nem véletlen, hogy a területen eddig próbálkozó vállalkozá­sok az exportra alapoztak. A versenyhátrány másik fő oka, hogy a napelem alap­anyaga kínai, vagyis ha mást nem, azt mindenképpen a tá­vol-keleti országból kell besze­rezni, de olcsóbb az ottani fél­kész- és késztermék is. Erősödésre számít a TakarékBank VÁRAKOZÁS A TakarékBank a beruházások erősödésére számít az idén. Ennek alap­ján 3,6 százalékról 3,9 száza­lékra növelte idei bruttó ha­zai termék (GDP) növekedé­sének előrejelzését, mígjövő­­re 4,1 százalékot prognosz­tizál - mondta Suppan Ger­gely, a bank elemzője. MW Ötvenmilliós támogatás CIVIL A kormány ötvenmillió forintos támogatásával or­szágos hálózattá fejlődött a gyermekvállalást népszerűsí­tő Három Királyfi, Három Ki­rálylány Mozgalom - közöl­te Novák Katalin, az Embe­ri Erőforrások Minisztériumá­nak család-, ifjúság- és nem­zetközi ügyekért felelős ál­lamtitkára. MW A gazdákat is segíti a büdzsé TÁMOGATÁS A 2018-as költ­ségvetés a gazdák munká­ját segíti, jövőre 900 milliárd forint áll rendelkezésre ag­rár-vidékfejlesztésre, a csa­ládok jobb megélhetését pe­dig az áfacsökkentések te­szik lehetővé. A sertéshús, a tej, a baromfihús és a tojás áfájának mérséklése után jö­vőre a sertésbelsőségek és a halhús áfájának csökken­tése következik, ennek foly­tán az elmúlt időszakban mintegy 50-60 ezer forint maradt a családoknál. MW A magyarok több mint fele tervez utazást a nyáron NYARALÁS A Magyar Turiszti­kai Ügynökség legfrissebb ku­tatása szerint a magyar ház­tartások több mint fele (51 százaléka) tervez főszezoni utazást, míg 2012-ben a meg­kérdezett háztartásoknak még csupán a 36 százaléka tervez­te ezt - mondta Bánhegyi Zsó­fia, a Magyar Turisztikai Ügy­nökség vezérigazgató-helyet­tese az Ml aktuális csatornán. Az emberek idén több pénzt költenek a vakációra Hozzátette: ez azt mutatja, hogy az embereknek több pén­zük van utazásra, a gazdaság erősödik. Az összes tervezett utazás 63,5 százalékát belföl­dön szándékoznak eltölteni, a tervezett úti célok között a Ba­laton áll az első helyen. „A turisztikában dolgozók célja, hogy minél többen Ma­gyarországot válasszák, és ne külföldön költsék el utazásra a pénzüket” - mondta. Elin­dítottak egy kampányt a bel­földi turizmus élénkítésére, amelynek fő üzenete, hogy ér­demes idehaza keresni az él­ményeket, nem kell külföldre utazni egy jó nyaralásért - is­mertette a szakember. A kampány azért is idősze­rű, mert a családok 25 száza­léka még nem döntötte el, ho­va utazik. MW Kiderült: nem sért uniós jogot a tervezet Jöhet a lex Heinken SZIMBÓLUM Akár már szep­temberben tárgyalhatja a par­lament a lex Heinekenként is emlegetett törvénytervezetet - közölte Lázár János Miniszter­­elnökséget vezető miniszter, miután az Európai Bizottság hétfőn úgy döntött, nem gördít akadályt az önkényuralmi jel­képek kereskedelmi célú hasz­nosítását megtiltó törvényter­vezet elé - írja a Magyar Idők. Ősszel megszülethet a lex Heineken, amelynek terveze­tét márciusban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az előter­jesztés nagy vitát váltott ki, hazánkban és külföldön is so­kan készpénznek vették, hogy az EU elutasítja majd a javas­latot. Ehhez képest az Euró­pai Bizottság elismerte: ön­magában véve a szabályozás nem sérti az uniós jogot, és le­het létjogosultsága a törvény­nek egy olyan történelmi hát­terű országban, mint Magyar­­ország, ahol negyven év kom­munizmus súlyos társadalmi károkat okozott. Ismert: a törvényjavas­lat megtiltaná bármilyen ön­kényuralmi jelkép - köztük a vörös csillag - kereskedelmi célú használatát. A tervezet vitájában az Országgyűlésben szóba került, hogy a szabályo­zás leginkább a Heineken sör­gyártót érintené hátrányosan közismert lógója miatt. A törvény előzménye a sör­háború, amely akkor robbant ki, amikor a marosvásárhelyi táblabíróság januárban betil­totta az Igazi Csíki Sör gyár­tását és forgalmazását. Az er­délyi sör gyártóját a Heine­ken Romania perelte be, mert úgy vélte, hogy ellopta szelle­mi tulajdonát. Végül március 27-én megegyezéssel zárult a jogvita. MW FÖLDGÁZ „Ukrajna kész csat­lakozni a magyar-horvát gáz­­folyosóprojekthez” - mondta Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök horvát kollé­gájának, Andrej Plenkovic­­nak a két kormány honlapját idéző Ukrinform szerint. A kialakítandó szállítási útvonalon keresztül Ukrajna számára is elérhetővé válna a horvátországi cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó, még kialakítandó létesítményre szállított gáz, vagyis Ukraj­na a világ bármely részéről hozzájuthatna a szénhidro­génhez. A projekt a horvát fél kés­lekedése miatt csúszik. Jelen­leg hiányzik az infrastruktú­ra ahhoz, hogy Horvátország felől Magyarországra - és on­nan tovább - lehessen szállí­tani a gázt. Ellenkező irány­ba viszont már évek óta lehet­séges a gáztranzit a Városföl­det a horvátországi Slobod­­nicával összekapcsoló, 2011- ben átadott nagynyomású ve­zetéken. Magyar részről már akkor az motiválta a beruházást, hogy a napi 19,2 millió köb­méter csúcskapacitású csö­vön át a később létesítendő, horvátországi LNG-terminál­­ra érkező földgázhoz is hozzá lehessen férni - erre lehet kö­vetkeztetni a hazai nagynyo­mású földgázhálózat tulajdo­nosa és üzemeltetője, az FGSZ Földgázszállító Zrt. ez év ele­jén frissített, tízéves fejlesz­tési programjából. Ukrajna felé jelenleg évi 6,1 milliárd köbméter gáz küldhető Ma­gyarországról, de ehhez csak úgynevezett megszakítható kapacitás áll rendelkezésre. Ezt az FGSZ nem megszakít­­hatóvá fejlesztené. MW A holland sörgyár közismert lógója bánhatja az őszi törvénymódosítást Fotó: Shutterstock Horvát-magyar-ukrán gázvezeték létesülhet Fotó: MW Ukrajna beszállna a folyosóprojektbe

Next

/
Thumbnails
Contents