Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-22 / 143. szám
,2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK HÍREK Támogatják a családokat BÁTAAPÁTi A település önkormányzata lehetőségeihez mérten igyekszik az ott élő gyermekes családokat segíteni. A közép- és felsőoktatási intézményben tanuló diákok hétezer forint iskoláztatási támogatásban, a négyes tanulmányi átlagot elérő közép- és felsőoktatási intézményben tanuló diákok háromezer forint ösztöndíjban részesültek Bátaapátiban. Továbbá a képviselő-testület döntése alapján a 2015. január 1-je óta megszületett gyermekek részére kétszázezer forint „újszülöttek támogatását" nyújtja az önkormányzat. H. É. Szent Iván-éji zene a romkertben BÁTASZÉK Idén harmadik alkalommal várja az érdeklődőket június 24-én a Kismődi Ferenc Énekegyüttes Szent Iván- éji hangversenyére. A helyszín, a bátaszéki romkert apró mécsesek meggyújtásával válik minden évben varázslatossá. A repertoárban szerepelnek komolyabb művek és vidám, könnyedebb hangulatú számok is. A magyar mellett angol, ófrancia, finn, spanyol és török nyelven énekelnek. A népszerű és sikeres együttes 1999-ben Kismődi Ferenc ötlete nyomán alakult meg a már meglévő bátaszéki kórusok mellé. M. I. Megújul a kápolna tetőszerkezete CIKÓ Megújul a cikói Rókuskápolna tetőszerkezete - tájékoztatta lapunkat Haures Csaba polgármester. A napokban zajló munka részben gyűjtésekből valósulhat meg. Ugyanakkor a folytatásához az is hozzájárulhat, hogy az önkormányzat 600 ezer forintot utal át az egyházközségnek. H. É. Becsüljük a hársfát, a gyógynövényeket, ezek igazi kincsek A méhészek is készültek a hárs virágzására, a hársmézet keresik a vásárlók Fotó: Makovics K. Hivatásos gyűjtők és termesztők Lassan elvirágzanak a hársfák, a bodza után egy újabb gyógynövénynek jár le az ideje. A sokféle gyógyító növényt gyűjteni, szárítani, felhasználni évtizedekkel ezelőtt hozzátartozott a vidéki élethez. Ma csak kevesek kiváltsága ez a tudás, pedig a környezetünkben sok értékes növény van. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Több településen, például a Nagydorog környékén élők egy része sokáig megélt abból, hogy különböző gyógyhatású növényeket termesztettek. Jaksa lános korábban elmondta, a rendszerváltás után sajnos a debreceni gyógyszergyár tulajdonost cserélt. Addig kakukkfüvet szállítottak nekik, még a törzsbeszállítói minősítést is megkapták. Az új tulajdonos megszüntette ennek feldolgozását, így nem volt szükség a munkájukra. A Herbáriával is kapcsolatban álltak, két éve kamilla vetőmagot szállítottak nekik. Jaksa János elmondta, pontos, precíz munkát igényel a gyógynövénytermesztés, nagyon nagy tapasztalat, sok-sok éves tudás halmozódott fel azokban, akik ezzel foglalkoznak, sajnos ma már egyre kevésbé van szükség rájuk. A szerencsésebb családokban a nagyszülők adják át a tapasztalataikat az ifjaknak. A bátaszéki Takács Anikó is a nagymalnájától tanulta meg, melyik növény mire való. Hamarosan itt az ideje a bodzabogyó gyűjtésének, a csalánlevél és a diólevél szedésének. A bodzabogyóból lekvárt lehet készíteni, ami azon túl, hogy ízletes, még gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A csalán- és diólevélről tudni kell, hogy szárítva tárolható, majd ebből is lehet készíteni teát vagy fürdőt. A csalán vizelethajtó, emésztést serkentő, és mindennemű reumatikus betegségre jó, a diólevél pedig nagyon sokoldalú, gyomor-, bélhurut, magas vérnyomás ellen is hatásos. Borogatásként a szemgyulladást is gyógyítja. Takács Anikó elmondta, nem mindegy az sem, mikor gyűjtjük a gyógynövényeket, ha délelőtt, akkor frissen használjuk fel, ha szárítani szeretnénk, akkor inkább délután. Megmosni nem szabad, csak kiteríteni egy papírra vagy tiszta ruhára, majd szárítás után dobozokban száraz helyen kell tárolni. Közel ötezer ember foglalkozik ma hazánkban hivatásszerűen gyógynövénygyűjtéssel, -termesztéssel pedig mintegy 25 cég. Ők további 1500- 2000 embernek adnak munkát az elsődleges feldolgozásban. A gyógynövények 70-80 százaléka alapanyagként szolgál. A fennmaradó hányadot dolgozzák fel, például illóolajokat állítanak elő. A gyűjtés és a termesztés éves árbevétele mintegy 10 milliárd forint. A nagy feldolgozottsági fokú, nagy hozzáadott értéket képviselő gyógynövénytermékekből évente további mintegy 40-50 milliárd forintos árbevétel származik. A gyűjtött és termesztett növények mennyiségét pedig még 25 százalékkal kívánják emelni, 20 ezerről 25 ezer tonnára. Stratégiai partnerségi megállapodást kötött három éve a Vidékfejlesztési Minisztérium a gyógynövényszakma képviselőivel. A cél, hogy olyan megoldásokat találjanak, amik segítik a magyar gyógynövények régi hagyományainak továbbvitelét, de az új technológiai és piaci kihívásokra is választ adjanak. Nem ártott az egészségnap a diákoknak a szünet előtt BONYHÁD Egészségnapot tartottak még a szünidő beköszönte előtt Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. A védőnői szolgálattól Fertőné Kecskés Angéla, Joósné Vajda Renáta és II- lésné Kővágó Tímea ezen életmód jegyében tartottak előadásokat a diákok aktív részvételével - tette közzé az intézmény. Dr. Pavlik Csilla iskolafogorvos az egészséges fogápolásról és szájhigiéniáról adott a gyerekeknek tanácsokat, amelyeket érdemes megfogadni. A Vöröskereszt bonyhádi kirendeltsége a mentőszolgálat és önkéntesek segítségével tartott bemutatót baleseti helyszínelés címen. A Bonyhádi Rendőrkapitányság iskolarendőre Szabó Roland és Balázs Brigitta segítségével a nyár veszélyeire hívta fel a tanulók figyelmét, óvatosságra és körültekintésre intve őket. A Tűzoltóság önkéntesei segítségével aztán a nap fénypontja következett, amit a gyerekek annyira vártak, a „Habparty”. TN Mindenkit várnak a találkozóra BONYHÁD Suszter Nap keretében ünnepük meg a bonyhádi cipőgyártás alapításának 100. évfordulóját szombaton. A településen 1917-ben alapították meg a Pétermann és Glaser Cipőgyárat, ezzel egy olyan üzletág honosodott meg a Völgység fővárosában, amely meghatározta a gazdaságát. Többen vannak, akiknek még ma is sokat jelent a cipőgyár. Illés Tibor szervező tájékoztatása szerint 15 órai kezdettel koszorúzást tartanak a gyári emléktáblánál, majd fél óra múlva a székely házban tartanak egy baráti, kötetlen összejövetelt, mindezt az alapítók leszármazottai, a Pétermann-díjasok, valamint három volt igazgató részvételével. A programokra szeretettel várnak minden volt cipőgyári dolgozót. H. É. Nem csak a húszéveseké volt a világ a nagy sikerű nagydorogi idősek klubja találkozón Megőrizték friss szellemüket és jó humorukat NAGYDOROG Habár csak háromezres lélekszám felett kötelező feladat az önkormányzatok számára nappali ellátó működtetése, Paks mellett további három környékbeli településen is létezik ilyen intézmény. Három csak idősek ellátásával foglalkozik, a paksi integrált, fogyatékkal élőket is fogad. Ezen Paks Kistérségi Szociális Központhoz tartozó intézmények ellátottjai találkoztak immár harmadízben egymással. Az összejövetel házigazdája Nagydorog volt, itt adtak egymásnak randevút a helybeliek, a Kajdacsról, a Kölesdről és a Paksról érkezők. Borbás László igazgató elmondta, hogy Kölesdről indult a kezdeményezés, ami azonnal kedvező fogadtatásra lelt. Szívesen, örömmel jönnek össze és mutatkoznak be egymás előtt műsorral is a klubok. Előadásuk bizonyította, hogy a kor előrehaladtával ha a test kopik is, az elme friss maradhat, és meg lehet őrizni a játékos szellemet, humorérzéket is. Egymást követték a tréfás jelenetek, zenés produkciók. Sikerrel mutatkoztak be a paksi intézménybe járó fogyatékkal élők is. Markó Ani-A szerző felvétele Színpadon a kajdacsi csoport ta, a helyi klub vezetője büszkén mesélt arról, hogy első ízben társítottak kiállítást is a találkozóhoz. Ezen a helyi, azaz nagydorogi értékeket - a helyi foltvarró kör munkáit - igyekeztek bemutatni. Intézményükben, mint mondta, húsz idős ember számára biztosítanak felügyeletet, egészségügyi szakszemélyzetet, hasznos időtöltést, így enyhítve a magányukat. A műsorok és a közös ebéd után Vörös József közreműködésének köszönhetően zenei aláfestéssel folytatták a barátkozást, ismerkedést az idős emberek. Vida T. Fenntartják A klubtalálkozó résztvevőit Kovács György polgármester is köszöntötte. Beszélt arról, hogy az állami normatíva nem elegendő az intézmény fenntartására, ahhoz az önkormányzatnak évi hétmillió forintot hozzá kell tennie, de ezt a terhet vállalják, biztosítják a működés feltételeit. A családok számára megnyugvást jelent, ha napközben jó légkörben, biztonságban tudják szüleiket, nagyszüleiket, akikre munka mellett nem tudnak elég figyelmet szentelni. i
