Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám

A gyermekkori közösségek egy eletre meghatarozoak Sok jót kaptak kis tanyasi iskolájuktól Virággal a kezében Feilné Kókány Mária (balról), Arany Béláné és Karszt Jánosné A szerző felvétc Nyáron is nagy szükség van önkéntes véradókra TOLNA MEGYE Elkezdődött az iskolai nyári szünet, az embe­rek egy része a következő hó­napokban nyaralni, vagy leg­alábbis szabadságra megy - ilyenkor kevesebbeknek jut eszébe a véradás, pedig a vér­re ilyenkor is nagy szüksége van a kórházaknak. Az Országos Vérellátó Szol­gálat honlapján közzétett vér­készlet-információ szerint a legtöbb vércsoportból a ren­delkezésre álló készlet éppen elég, az AB- mennyisége ke­vés, az AB+ optimális, a B+ esetében pedig megfelelő szin­tet jeleznek. Az utóbbi hónapokban a megyei véradások alkalmá­val a szervezők által terve­zett megjelentek számát át­lagosan 100-105 százalékban sikerült tartani - tájékoztat­ta lapunkat Gulyás Katalin, a szervezet megyei igazgató­ja. Hozzátette, a baj az egye­netlenséggel van, mert ebben az arányban vannak olyan alkalmak, amikor túlteljesí­tenek, és vannak olyanok is, ahova legalább 25 főt várnak, de csak kilencen jelennek meg. Ugyanakkor a kiszűré­sek miatt átlagosan 15 szá­zalék mínusszal is számolni kell, ennyivel kevesebben ad­nak vért a megjelentek szá­mánál. A készletek szinten tartása érdekében idén nyá­ron is igyekeznek minél több programhoz csatlakozni, leg­alább ugyanannyi rendez­vény helyszínen szeretnének jelen lenni, mint tavaly. Ezen­felül július 14-én kerül sor az évek óta sikeres három me­gye összefog véradásra, ami­kor minden egyes véradó ál­lomás kiszáll. Igyekeznek a véradók ál­dozatát kisebb ajándékok­kal is meghálálni. Szek­­szárd és környéke véradói pe­dig a Szekszárdi Családba­rát Strand- és Élményfürdő felajánlásának köszönhető­en egy-egy belépőjeggyel is gyarapodnak. Gulyás Katalin hangsúlyozta, várják a ha­sonló felajánlásokat, illetve azokat a rendezvényszerve­zőket, akár munkahelyeket, amelyek szívesen segítenék az ügyet, és megfelelő hellyel is rendelkeznek egy véradás lebonyolításához. H. É. 6 MEGYEI KÖRKÉP Egykori tanítók és tanítvá­nyok részvételével szervez­tek nosztalgiatalálkozót a Cseresznyéskert Erdei Isko­lában, ahol 1906 és 1978 között tanyasi iskola műkö­dött. Vida Tünde szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu PAKS-CSERESZNYÉSPUSZTA Egy épület nem tudja megtagadni önmagát, hiába kap más funk­ciót az évek során. Ennek az épületnek történelmi gyökerei vannak - fogalmazott a Csen­­gey Dénes Kulturális Központ igazgatója hétvégén azon a ta­lálkozón, amit az egykori cse­resznyés! iskolában dolgozó tanítók és odajáró diákok rész­vételével szerveztek. Teli Edit azt mondta, alulról jövő kezde­ményezést felkarolva fogtak a szervezéshez némi szorongás­sal. Utóbbi hamar tovaszállt, hiszen csak eleinte kellett egyesével keresni a diákokat, a találkozó híre később már száj­­hagyomány útján is terjedt. A kulturális központ és a rész­önkormányzat összefogásában született programon így több mint százan ültek le a régmúl­tat felemlegetni. Karszt János­né Zsuzsa néni, Feilné Kókány Marika néni, Arany Béláné Sá­rika néni és valamikori tanít­ványaik. A nosztalgiatalálkozó előz­ménye volt tavaly, amikor Karszt János néptanító tisztele­tére emléktáblát avattak az is­kolaépület falán. A tábla mellé újabb is került, az összes egy­kori tanító nevével. Mezősi Ár­pád családjában öt generáció óta vannak tanítók, édesapja is volt pusztai tanító, így első kézből vannak ismeretei az ot­tani viszonyokról. Mint mond­ta, a tanyasi tanító különleges ember volt. A tanítók általá­ban is megszállottan szeretik a hivatásukat, a tanyasi iskolá­ban tanítók még náluk is meg­­szállottabbak, hiszen meg kel­lett küzdeniük a mostoha kö­rülményekkel, a zord élethely­zettel. Sokszor egyedül, eset­leg másodmagukkal tanítot­tak, hat-nyolc osztályba járó gyerekeket egy vagy két te­remben. így volt ez Cseresz­nyésben is, ahol 1960-ig csu­pán egy tanterem volt. A diá­kok mintha a nehézségekből mit sem tapasztaltak volna. Visszaemlékezéseikben mind­annyian arról beszéltek, hogy nagyon szép gyermekkoruk, diákéletük volt. Klippel János 1957-65 között járt a cseresz-Az 1900-as évek elején a fel­mérések szerint ezer tanköte­les gyermek közül első osztály­ba csupán 313-at írattak be, közülük is a negyedik osztá­lyig 145, a hatodik osztályig 47 gyerek jutott el. Ebben az idő­ben Paks község iskolákat ál­lított fei Gyapa-, Csámpa- és Cseresnyés-pusztán a tanyán élő gyermekek iskolázatlansá­gának megoldására. A cseresz­nyés! iskola 1906. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit. Az első tanítónak Hótai Ferenczet nyési iskolában. Mint mesélte, ő még abban az időben kezdte általános iskolai tanulmányait, amikor csupán egy tanterem­ben tanultak. Az Arany házas­párról - Béla bácsiról és Sárika néniről - különösen szép emlé­keket őriz. Mint mesélte, össze­szedték a jól éneklő diákokat és kórust alapítottak, sőt még szín­játszó csoportot is, amiben még a felnőtteket is „megszédítet­ték”. A régi kultúrházból, a Pe­tőfi utcából hozták a színpadi választották meg, aki szinte azonnal - szeptember végén - búcsúzott. Az egytantermes, osztatlan iskolában a tanítók eleinte gyakran cserélődtek. 1961. szeptember 10-én ad­ták át a kéttantermes iskolát. 1964-ben, amikor először gyulladt villanyfény Cseresz­nyés-pusztán, akkoriban 49 ta­nuló járt az iskolába két tanu­lócsoportba. 1978-ban fejező­dött be a tanítás az épületben, ahol most a Cseresznyéskert Erdei Iskola működik. kellékeket, a színpadot maguk ácsolták. A színjáték után reg­gelig bál volt, vidáman telt az idő, árulta el. Mint mondta, ha munka volt az iskolában, a gye­rekek is kivették a részüket. - Hordtam a téglát és maltert, kő­műves lett a szakmám, amit na­gyon szeretek - tette hozzá. Teli Edit azt mondta, hogy adatgyűjtésbe is belefogtak, ami hiánypótló lehet, hiszen a külső városrészek közül csu­pán Dunakömlőd története van feltárva. A kulturális központ vezetője hozzáfűzte, a könyv­tárral közösen terveznek egy Téli esték sorozatot, ahol tele­pülésrészi sorsokkal, életek­kel, természeti környezettel foglalkoznának. A Pákolitz István Városi Könyvtár vezetője, Bodor Éva, mint a helyi értéktár bizottság elnöke beszélt arról, hogy az értékekről mindenkinek más jut eszébe, kinek természe­ti képződmény, közös élmény, másoknak kapcsolatok vagy éppen közösségek, amelyek közül fontosak a gyermekkori közösségek, hiszen egy életre adnak útmutatót. Családi napot tartottak a bonyhádi fürdőben BONYHÁD Bár az időjárás nem volt éppen kedvező, így is sokan ellátogattak a bonyhádi strand Családi Napjára vasárnap, ahol reggeltől kora estig színes prog­ramokkal várták az érdeklődő­ket - tette közzé Vizin Balázs, az önkormányzat kommuni­kációs munkatársa. A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Bony­­hád-Völgységi Labdarúgó Club szervezésében bonyolították le a strandlabdarúgó U14 Tolna Megyei Bajnokságot. A hat csa­pat mérkőzései végén a hazai­aknál maradt az első helyezés, a legjobb kapus Zsigrai Ákos (Pécsvárad), a legjobb játékos Kanálos Szebasztián (Fadd), a gólkirály Ladányi Patrik (Pécs­várad) lett. A Bonyhádi Röplab­da és Szabadidő Klub irányítá­sával strandröplabda-mérkő­zések zajlottak, 8-8 női és fér­fi, valamint 9 vegyes páros ját­szott. Mindeközben a helyi csa­ládsegítő és gyermekjóléti szol­gálat munkatársai arcfestés­sel, mesekuckóval és egyéb, já­tékos elfoglaltsággal várták a legifjabbakat - akiknek köré­ben az ingyenes légvár, a tram­­bulin és a gokart is népszerű­nek bizonyult. H. É. Felvonulnak és szalonnát sütnek együtt SZEKSZÁRD A városi Szent Lász­­ló-napi ünnepséghez kíván csatlakozni a maga módján a Szekszárd-újvárosi Római Ka­tolikus Társaskör is, tájékoz­tatott Gyurkovics János világi elnök. Felvonulást szerveznek június 23-án, pénteken a Szent István Háztól. Délután 5 órakor indulnak el a kórházi kápolná­hoz, ahol a többi városrész kép­viselőivel együtt szentmisén vesznek részt. Utána közös sza­lonnasütés lesz a Szent István Ház udvarán, amelyet a vezető­ség döntése alapján Németh Já­nos emlékére tartanak, aki en­nek á programnak a kezdemé­nyezője volt. A szalonnasütés­hez a társaskör a helyet és a tü­zet biztosítja. A korábbiakhoz hasonlóan idén is várják az ér­deklődőket a családjukkal, ba­rátaikkal együtt. 1.1. 2017. JÚNIUS 20., KEDD Erdei iskola működik az épületben Hatvanöt éve érettségiztek a két osztály tagjai a gimnáziumban Összetartó társaság a mai napig Színes programok a kölesdi falunapon SZEKSZÁRD Hatvanöt éve érettségizett a szekszárdi Ga­ray János Gimnáziumban az a két osztály, melynek tagjai szerdán találkoztak egykori alma materükben. Az összetartó társaság­ban vannak olyanok, akik már óvodába, majd elemibe is együtt jártak, és olyanok is, akik miután Pestre ke­rültek, diplomáztak, tovább­ra is tartották a kapcsolatot, és rendszeresen összejöttek. Az egykori garaysták ötéven­te mindig megtartják találko­zóikat, nagy szívfájdalmuk, hogy ezekre egyre keveseb­ben tudnak eljönni. B. K. Fotó: Mártonfai Dénes Az egykori garays diákok a gimnázium könyvtárában KÖLESD Az önkormányzat és a Kölesdi Közéleti Egyesület rendezte a IX. Kölesdi Faluna­pot, tudtuk meg Vargáné Kis­falvi Erzsébettől, a kozeleti.hu szerkesztőjétől. A megjelente­ket Berényi István polgármes­ter köszöntötte, majd kitünte­tő címet adott át Steitz János­­nénak, aki negyven évig szol­gálta gyógyszerészként a fa­lut. A Kölesdi Mesevár Óvoda zenés műsorát az IKSZT galé­riás termében a „Kölesdi Érté­kek Tára” című rajzpályázat ki­állításának megnyitója követ­te. A tárlatot dr. Kiszler Gyulá­­né nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a hagyományok minden­napi életünket színesebbé te­szik. Közben az érdeklődőket „Kismegyeházi főzőverseny” a Zöld Sátorban komposztálá­si bemutató, ökolábnyom-meg­­határozás, a gyerekeket ugró­vár, csúszda és kézművessá­tor várta. A délutáni kulturális műsorban fellépett a Sióagár­di Fecske Bábcsoport, a Köles­di Modern Tánccsoport, a Szed­­resi Hastánc Gyerekcsoport, a Kölesdi Néptánccsoport, a Bo­rosgazdák és Bíró Jolán éne­kes. Este a Grimaszk Színpad „Kalandra fel” című előadását láthatták a kölesdiek, majd a napot a Bad Times akusztikus koncertje zárta. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents