Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-17 / 139. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. JÚNIUS 17., SZOMBAT HÍREK Világhálón a hadtörténet MAGYARORSZÁG Már a világhálón is lehet kutatni az I. világháború idején a Magyar Királyság területén felállított katonai egységek és tagjaik történetét a www. magyarezredek.hu-n. A honlap interaktív térképén a császári és királyi hadtestek mellett a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek hadkiegészítő területeit is lehet böngészni. A részletes alakulatleírásokat és történeteket hang, képanyag és korabeli dokumentumok egészítik ki. MW Renoválják a püspöki palotát NAGYVÁRAD A magyar kormány kétmilliárdos támogatásából megújul a nagyváradi római katolikus püspöki palota. A műemlék 1762 és 1776 között épült Franz Anton Hillebrandt tervei alapján. A palotát Délkelet-Európa és Románia legjelentősebb, legösszetettebb barokk műemlékeként tartják számon. A csaknem 6000 négyzetméter hasznos területtel rendelkező épületet a román kommunista állam államosította, és több évtizeden át múzeumként használta. Az egyháznak - hoszszas pereskedés után - 2004-ben sikerült visszaszereznie. MW Leleteket találtak Kolozsvár mellett ERDÉLY A Magyarnádas és Kistopa között épülő autópálya vonalán a régészek 14 lelőhelyet azonosítottak, amelyek a Kr. e 3500-4000-től nagyjából minden kronológiai periódust lefednek. Egy egész római településre is bukkantak: Szentmihálytelke területén egy 15. századra keltezhető falu maradványait is megtalálták, amely a mai település középkori magja lehetett. Itt gödörházakat, tűzhelyeket, vasszerszámokat és egy sarkantyút is a felszínre hoztak. MW Bocskai jogara Magyarországon DEBRECEN Magyarországra érkezik a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumból Bocskai István fejedelmi jelképe, a jogar, amely utoljára az akkor még Magyarországhoz tartozó Nagyszebenben volt látható 1918-ban. A jogar azóta nem volt hazánkban. Jövő szombaton, a Múzeumok Éjszakájára a debreceni Déri Múzeumba érkezik Báthory István jogara is. MW Új helyen lesz a Néprajzi Múzeum BUDAPEST November végén zárja be a látogatók előtt Kossuth téri épületét a Néprajzi Múzeum, amelynek új otthonát 2017 második felében kezdik építeni az Ötvenhatosok terén. A múzeum várhatóan 2020-tól fogadja új otthonában a látogatókat: addig többek között vándorkiállításokkal, virtuális tárlatokkal, városi „laborokkal” leszjelen. MW A felborult demográfiai egyensúly miatt veszítették el a szerbek Koszovói, ahol egyoldalúan kiáltották ki a függetlenséget Létrejön-e Nagy-Albánia? Apponyi Géraldine és a muzulmán I. Zogu albán király esküvője Az oldal fotói: MW Az utóbbi időben újból kiéleződtek a szerbek és az albánok közötti ellentétek, amelyet az egymással szembeni területi igényeik okoznak. Edi Rama albán miniszterelnök és Hashim Thaci koszovói államfő is arról beszélt, hogy amennyiben megreked a balkáni térség országainak európai integrációja, akkor a régióban élő albánok „mini unióban” egyesülhetnének. Mit jelent Nagy-Albánia? Mely területekből állna egy ilyen államalakulat? Milyen történelmi előzményei vannak ennek az elképzelésnek? Köő Artúr kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ALBÁNIA Az Oszmán Birodalom 1501-ben hódította meg a területet végleg, ekkortól terjedt az iszlám vallás, kezdó'dtek el az egymás közötti konfliktusok. Az albánok nehezen váltak nemzetté, mert az iszlám vallású északi gégék és a nagyszámú keresztényt is magukba foglaló déli toszkok gyakran vezettek egymás ellen hadjáratot, ami a 20. század elejéig megakadályozott mindenféle egységet. 1913-ban a Balkán-háborúk következményeként megszületett a független Albánia. Az állam létrejöttén hat nagyhatalom bábáskodott, amikor az albánok fellázadtak a Porta oktatást egységesítő rendeletéi ellen. A politikai és társadalmi értelemben erősen tagolt ország életét tovább nehezítették a döntéshozók által önkényesen meghúzott, az etnikainyelvi viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó új államhatárok. A hatalom 1925-ben a legnagyobb nemzetségi támogatást élvező Zogu kezébe hullott, aki kezdetben elnökként, később pedig királyként irányította az országot. A második világháború kitörése előtt, 1939 áprilisában Albániát megszállták az olaszok, ezért a nacionalista gondolat is megerősödött az országban. Jugoszlávia szétesése után az albánok által lakott területek nagy részét (Koszovó, Montenegró délkeleti része, Nyugat- Macedónia) egy igazgatás alá vonták. A fasiszta Olaszország már a 20-as évek végétől támogatta az albán irredentizmust, abban bízva, hogy ez gyengíti a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot. 1945 után a megerősödött szocialista Jugoszlávia, valamint Enver Hodzsa kommunista albán diktátor négy évtizedes uralma az albán egyesítést ismét lehetetlenné tette. Igaz, a koszovói albánok az 1960-as évektől rejtetten, majd 1974-től egyre nyíltabban támogatták az egyesítést. Bár Belgrád mindent megtett, hogy a helyzet konszolidálódjon, az albánok javára felboruló demográfiai egyensúly végül az 1998-1999-es í esztendőkben válságba torkollt, majd 2008-ban a függetlenség egyoldalú kikiáltásához vezetett. A szerb-albán konfliktusban nagyon jelentős szerepet játszik az 1991 óta független Macedónia, amelyben a 2002- es népszámlálási adatok szerint 25 százalékos albán kisebbség élt, de a szakértők szerint napjainkban ez az arány az 50 százalékot is megközelítheti. A demográfiai robbanás, illetve a Koszovó felől érkező menekülthullám miatt. Ezért az albán etnikumnak már jelentős kormányzati, parlamenti, és az üzleti életben elfoglalt pozíciói vannak Macedóniában. A világon mintegy 8 millió albán él, ebből 3,2 millióan az albánok anyaországában, Albániában. Koszovóban 1,6 milliós, Olaszországban 700 ezres, míg Macedóniában mintegy félmilliós közösségük lehet. Az albánok által lakott területek egyesítésének gondolata a 21. században sem avult el. Sáli Berisha egykori kormányfő a függetlenség centenáriuma alkalmából tartott beszédében a görögországi Prevezától a szerbiai Presevóig húzódó „albán földekről” beszélt. Szépséges magyar grófnő az albán trónon Apponyi Géraldine (1915- 2002) grófnő I. Zogu albán király feleségeként a „pünkösdi’ albán királyság első és egyetlen királynéja volt. A nagyapponyi Apponyi Gyula politikus és Gladys Virginia Stewart amerikai milliomosnő frigyéből született Géraldine Mohács után elsőként került európai trónra magyar királynéként. A szépséges grófnő külföldön tanult, de mivel a családja elszegényedett, a Nemzeti Múzeumban dolgozott. A muzulmán Zogu király pápai engedéllyel, 1938 áprilisában vette feleségül a katolikus Géraldine-t, szerelemből és politikai számításból egyaránt. 1939. április 5-én megszületett Léka fiúk, de három nap múlva menekülniük kellett, mert a fasiszta olasz csapatok megszállták az országot. A második világháború után az albán kommunisták még az emléküket is igyekeztek eltörölni. Száműzetésében élt Egyiptomban és Spanyolországban is, az albán nemzetgyűlés 2002-ben visszahívta Dél-Afrikából a királyi családot, s visszaadta nekik a tiranai királyi kastélyt és a durresi nyaralót. A grófnő ekkor halt meg, 87 évesen. 2020-ban nyitják meg a krasznahorkai várat Hiányzik a turizmus Pozsonyban már létrehoztak egy külön osztályt, amely csak a krasznahorkai várral foglalkozik Felújítják 2021-ig a Kultúrpalotát FELVIDÉK Ha nem készül el 2020 márciusára, részlegesen akkor is megnyitják a krasznahorkai várat - közölte a Felvidek.ma. A vár teljes tetőszerkezete 2012. március 10-én égett le, megsérültek a falak és a tárlat nagy része is. Azóta rengeteg pénzt emésztett fel a restauráció, és nem is haladt a tervezett ütemben, mert közben régészeti kutatásokat és állapotfelmérést is végeztek. Barczi Gyula, a Betléri Múzeum igazgatója - amelyhez a vár tartozik - elmondta, hogy jelenleg a kápolna falképeit restaurálják, Betlérben pedig a külsős restaurátorok azokat a műtárgyakat újítják fel, amelyeket majd a kápolnában helyeznek el. A felújítás végéig nem lehet látogatni a várat, a település lakosai, vállalkozói saját bőrükön és zsebükön érzik a turizmus hiányát. Már új vezetősége van a Szlovák Nemzeti Múzeumnak, és Pozsonyban létrehoznak egy külön osztályt, amely csak a krasznahorkai várral foglalkozik majd. Rigó Konrád felvidéki parlamenti képviselő szerint a munkálatok befejezésének tervezett dátuma, 2020 még mindig tartható. A következő hónapokban el kell készíteni a tervdokumentációt, hogy megkezdődhessen a közbeszerzés az építészeti munkák ellátására. Bízik abban, hogy az év végéig elkészülnek az ehhez szükséges anyagok, és akkor jövőre indulhat a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzés, és utána végre elkezdhetik a legnagyobb munkát, amelynek eredményeként meg tudják majd nyitni Krasznahorkán az alsó várat. MW MAROSVÁSÁRHELY Restaurálják a magyar szecesszió egyik legszebb épületének külsejét, homlokzati díszítőelemeit, belül pedig felújítják a Maros Megyei Könyvtár lépcsőházát, a tükörtermet és a hangversenyterem orgonáját is. A munkálatok végeztével a projekt részét képező digitalizálás révén virtuálisan is látogathatóvá válik - közölte a Maros megyei önkormányzat. A felújítás mintegy 6,5 millió lejbe (mintegy 400 millió forintba) kerül, ennek nagy részét európai uniós vissza nem térítendő hitelből fedezik. A munkálatokat 2021 második feléig kell befejezni. A háromemeletes palotát Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1911 és 1913 között építették, homlokzatát Körösfői-Kriesch Aladár A magyar kultúra apoteózisa című mozaikja díszíti. A kommunizmus idején letakarták a homlokzat magyar címereit. A négy bejárati ajtó fölötti bronzreliefek Liszt Ferencet, Szent Erzsébet legendáját, a két Bolyait, Aranka György írót és az első Nyelvművelő Társaság megalapítását, illetve Erkel Ferenc Bánk bán című operájának egyik képét ábrázolják. A palotában a hangversenyterem, kiállítóterek és több reprezentatív terem is van. A tükörterem a legszebb, amelyet 12 színes üvegablak díszít a székely mondavilág és népballadák jellegzetes motívumaival. MW Szecessziós remekmű ♦
