Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-14 / 136. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. JUNIUS 14., SZERDA Információs nap a hatékonyságért SZEKSZÁRD Információs na­pokat tart a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kedvezménye­zettjei számára, hogy felkészít­sék ó'ket a hatékony projekt­végrehajtásra. Kedden a Vár­­megyeházán az első elbírálási szakasz Tolna megyei érintett­jei vettek részt workshopon. Az eseményhez kapcsoló­dó sajtótájékoztatón dr. Rákos­­sy Balázs, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium Európai Uni­ós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság veze­tője köszönetét mondott azok­nak a megyei és helyi szereplők­nek, akik munká­jukkal hozzájárul­tak a pályázatok sikeréhez. Az ál­lamtitkár elmond­ta, hogy országo­san 1300 milliárd forint áll rendelke­zésre TOP-os forrásként. A Tol­na megyére jutó rész 27,5 mil­liárd forint, amelyből 15 milli­árd forint sorsáról már döntöt­tek, és ez 81 sikeres pályáza­tot jelent. Továbbá úgy terve­zik, hogy nyár végéig a fenn­maradó összegről is határoz­nak. Az államtitkár kiemelte: fontosnak tartották, hogy a he­lyi igényeket figyelembe véve nyújtsanak támogatást. Ezért fejlesztési stratégia megalko­tójaként eddig is és eztán is kulcsszerepe van a megyei ön­­kormányzatnak. Dr. Rákossy Balázs arról is beszélt, hogy a támogatá­si szerződés megkötése után a Magyar Államkincstár száz százalékban átutalja a támo­gatás összegét, megelőzve ez­zel a fizetési késedelmeket, illetve az engedélyeztetési eljárások során a kormány­­hivatal is kiemelten kezeli a TOP-os beruházásokat. Oláh Gábor helyettes állam­titkár hozzátette: június végé­ig minden kedvezményezett megkapja a pénzt, ezt követő­en pedig arra helyezik a hang­súlyt, hogy a fejlesztések zök­kenőmentesen, gyorsan, haté­konyán és szabályosan való­suljanak meg. Végül Fehérvári Tamás, a megyei közgyűlés elnöke ősz­­szefoglalta, milyen beruházá­sok járulnak hoz­zá a megye fej­lődéséhez. Mint mondta, útfejlesz­tésekre mintegy 1.7 milliárd forint jut, továbbá kilenc település összesen 1.8 milliárd forin­tot fordíthat kör­nyezetvédelmi infrastruktú­ra-fejlesztésre, többnyire csa­padékvíz-rendezésre. Turiz­musfejlesztés terén kiemelte a Sió-projektet, de kitért a ke­rékpárút építésekre, az óvoda és bölcsőde bővítésekre, az egészségügyi és szociális fej­lesztésekre, illetve a zöldvá­ros kialakítására is. Említést tett a munkaerőpiacra vissza­vezető foglalkoztatási paktu­mokról, a helyi gazdaságfej­lesztésről, valamint az ipar­területek bővítéséről. Dom­bóvári kötődése okán külön kiemelte az Illyés Gyula Gim­názium energetikai korsze­rűsítését és a városban meg­valósuló szociális integrációs programokat. H. E. A Magyar Ál­lamkincstár száz száza­lékban átutal­ja a támoga­tás összegét Fehérvári Tamás, dr. Rákossy Balázs és Oláh Gábor Fotó: Ótós Réka Huszonhat méteres családfát függesztettek ki Madéfalván a világ Szentesei találkoztak Szentes Nándor és felesége tanulmányozza a falra kifüggesztett Szentes-családfát Fotó: ifj. Szentes Nándor Első alkalommal rendezték meg a Szentes vezetéknevű családok találkozóját Ma­­défalván. A különleges ese­ménynek tolnai résztvevői is voltak. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA-MADÉFALVA „2017 pün­kösdvasárnapján találkozóra hívunk Madéfalvára minden Szentes nevű személyt, éljen a világ bármely szegletén. A ta­lálkozó célja a Csíkból szár­mazó Szentesek ismerkedé­se, közös őseik megismeré­se.” - Többek között ez állt ab­ban a meghívóban, amely né­hány héttel ezelőtt eljutott a Bukovinából származó, tolnai Szentes Nándorhoz is. A mö­­zsi mezőgazdasági szövetke­zet nyugalmazott elnöke nem is habozott sokat, feleségével és nagyobbik fiával felkereke­dett a Tolnától jó nyolcszáz ki­lométerre, Erdélyben, Hargi­ta megyében található Madé­falvára. Amely település a há­nyatott sorsú bukovinai szé­kelyek történetének kiinduló­pontja. A Szentesek találkozóját a madéfalvi helytörténész, he­lyi tanácsnok, Szentes Gábor és gyermekei, Hunor és Szid­ónia szervezték. Az erdélyi Hargita Népe című napilap szerint Szentes Gábor koráb­ban, egy 2014-es Tolna me­gyei faragótáborban már ígé­retet tett arra, hogy megszer­vez egy ilyen találkozót. En­nek most eleget is tett. Invi­tálását nem kevesebben, mint százhetvenen fogadták el, a világ több pontjáról. A legtá­volabbi Szentes-vendég Íror­szágból érkezett. Szentes Nándor - akinek húga, Ilona a tolnai gimnázi­um igazgatóhelyettese, uno­katestvérük az egykori válo­gatott labdarúgó és futball­edző Szentes Lázár - számá­ra nagy élmény volt az esemé­nyen való részvétel. A prog­ram ünnepi szentmisével indult, amelyet a herendi plé­bános, Sabjanics Miklós ce­lebrált. A misén márványtáb­lát avattak Szentes Antal Re­gináid (1747-1806) ferences szerzetes tiszteletére. Ezután a madéfalvi közös­ségi házban mini-konferen­cia zajlott. Az egyik szervező, Szentes Hunor „Szentes csa­ládok a múltban” címmel tar­tott számos érdekességet fel­vonultató előadást. A referá­tumból kiderült, hogy 1389- től ismert a Szentes név, ami-A bukovinai székely népcsopor­tot közvetve a „madéfalvi ve­szedelem” „teremtette meg”. A szabadságjogaik csorbítá­sa ellen fellázadt székelyek kö­zül több százat mészároltak le 1764-ben, Madéfalván. A vé­rengzés után jó pár évvel so­kan Bukovinában telepedtek le, jórészt öt, Hadik András köz­reműködésével maguk alapí­totta faluban: Istensegítsen, Fogadjistenben, Hadikfalván, Andrásfalván, Józseffalván. nek jelentése a belső érzések­re (szent) és a családra utal. Egykor két Szentes család ka­pott nemesi címet, a családfa­kutatás ezen a két vonalon in­dult el, majd kiegészült egy harmadik, magyarországi ág­gal. Szentes Gábor már több mint ezer Szentes nevű sze­mélyt kutatott fel. Valameny­­nyi név fel is került a talál­kozó alkalmából a közössé­gi házban huszonhat méter hosszban kifüggesztett csa­ládfákra. Az idők során sokan közülük el­vándoroltak Bukovinából. Végül a több mint tízezer bukovinai székelyt 1941-ben, a magyar kormány támogatásával Bács­kába költöztették. 1944-ben viszont menekülniük kellett a szerbek elől, végül Tolna, Bara­nya és Bács-Kiskun megyében telepítették le őket. Bár azóta sokan közülük is szétszóródtak az országban-világban, a buko­vinai székelyekben ma is igen erős az összetartozás-tudat. Az biztos, hogy 1569-ben már éltek Madéfalván Szen­tesek. Az előadásban olyan részletekbe menő informáci­ók is elhangzottak, mely sze­rint a régi anyakönyvekben feltüntetett halálokok között például a részegség is szere­pelt. A találkozón sok új infor­máció összegyűlt, ezek figye­lembe vételével a tervek sze­rint még ebben az évben mo­nográfia jelenik meg a témá­ról. A mini-konferencián Fe­hér Tibor külügyminiszte­ri főosztályvezető-helyettes a DNS-alapú családfakutatásról árult el érdeklődésre számot­­tartó információkat. így pél­dául elhangzott, hogy a ma­gyarok meglehetősen vegyes genetikai származást mutat­nak, és az is, hogy a bukovi­nai székelyek DNS-állománya őrizte meg a leginkább stabi­lan az ősi genetikai vonalat. Az előadások között Győrfi Erzsébet énekelt népdalokat, végül Szentes Csaba, Madé­­falva korábbi polgármestere szórakoztatta zenés műsorral a vendégeket. Erős összetartozás-tudat Vádemelést kezdeményez a rendőrség SZEKSZÁRD Egy szekszárdi férfi tett feljelentést, mert is­meretlen tettes február 2-án kiemelte a táskájából a bank­kártyáját, amellyel mintegy 150 ezer forintot vett fel a bankautomatából. A rendőrök a nyomozás eredményeként azonosították a feltételezett elkövetőt egy 24 éves szek­szárdi nő személyében. A nőt gyanúsítottként hallgatták ki, melynek során beismer­te a bűncselekmény elköveté­sét. Azt is elmondta, hogy a pénzt időközben már el is köl­tötte. A Szekszárdi Rendőrka­pitányság vádemelési javaslat­tal zárta le az ügyet. 1.1. Rendhagyóan veszik át a híres regényt, átélhetik a Pál utcai fiúk történetét Megküzdtek a grundért a Perczel kertben BONYHÁD Pénteken, június 9-én ismét megelevenedett a Pál utcai fiúk grundbeli csatá­ja Bonyhádon, a Perczel kert­ben. A Széchenyi István Ál­talános Iskola diákjai vol­tak azok, akik játékos formá­ban lebonyolították a küzdel­met, immár évek óta. Fábián­ná Csiszér Elvira tanárnő ötö­dikesei ugyanis nem a szokvá­nyos módon ismerkednek meg a regénnyel. Nem a nyári szü­netre kapják kötelező olvas­mányként, hanem év közben zajlik a Dobj el mindent és ol­vass! játék, így magyar órán időnként előkapják a könyvet és pár percet olvasnak belőle, aztán ki-ki igénye szerint ott­hon, vagy a napköziben foly­tatja. Amikor kezd körvona­lazódni a szereplők jelleme, titkos szavazással választják meg Boka és Áts Feri alakító­it, majd sorsolással dől el, ki lesz Pál utcai fiú és ki vörös­­inges. Záródolgozatként pedig megvívják a csatát a grundon. Ennek lebonyolításához min­dig új ötletekkel állnak elő a diákok és szüleik, idén vizi­­pisztolyt és vizibombát is be­vetettek a jó időre való tekin­tettel. A programnak nézői is voltak, akadt olyan idős hölgy, aki cseresznyével vendégelte meg az ifjakat. H. É. A két csapat játékosan vívja meg a regénybeli csatát Fotó: Beküldött kép *

Next

/
Thumbnails
Contents