Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-14 / 136. szám
2017. JUNIUS 14., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD <} Kvótavita: Brüsszel eljárást indít három visegrádi ország ellen HÍREK Sziijártó: ez zsarolás! Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. A magyar és a lengyel kormány áll az eljárás elé. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu EU Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított és további jogi lépéseket helyezett kilátásba, amiért három közép-európai tagország elutasítja a kvótaredszert, és nem fogad illegális migránsokat. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos sajtóértekezletén közölte: hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak, valamint Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többséggel, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében. Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben úgy fogalmazótt: amíg a Fidesz és a KDNP kormányozza az országot, addig nem engednek Brüsszel zsarolásának és elutasítják a kötelező betelepítési kvótát. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap hozzátette: a magyar kormány egyszerűen zsarolásnak tekinti az Európai Bizottság magatartását, és ennek nem hajlandóak engedni. Végrehajthatatlannak nevezte a kvótadöntést Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is, aki hangsúlyozta: azt nem is hajtotta végre egyetlen uniós tagállam sem. Magyarország legalább „arccal meri vállalni a véleményét” - fogalmazott. Emlékeztetett, az első kvótadöntés miatt már van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának - amelyhez a lengyelek csatlakoztak - az Európai Bíróság előtt. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter törvénytelennek minősítette az Európai Bizottság eljárását. Kijelentette: a kvótát egyik tagállam sem teljesítette, Varsót tehát e vonatkozásban „semmi sem fenyegeti”. „El fogjuk magyarázni, hogy mindez törvénytelen” - mondta. A dél-európai menekülttáborokból áthelyezendők „többségükben nem menekültek, hanem migránsok, akik illegálisan jutottak át Európába" - tette hozzá, rámutatva: az érintettek nem is akarnak Lengyelországba beutazni, átirányításukat erővel kellene végrehajtani. Rafal Bochenek kormányszóvivő szerint az eljárás „az EB tehetetlenségét mutatja”, s növeli az euroszkepticizmust”. A cseh kormány továbbra sem vesz részt a migránsok kötelező elosztásában, és megfelelő érvei vannak álláspontja megvédésére - reagált Prágában Bohuslav Sobotka miniszterelnök az EB döntésére. Fotó: AFP Illegális migránsok egy görög bázison Újra összefogott a baloldallal a Jobbik BUDAPEST Alkotmánybíróságon támadták meg az ellenzéki pártok a lex Taigetoszként is emlegetett köznevelési törvény múlt héten elfogadott módosítását - jelentette be tegnap Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője. Az ellenzéki politkus elmondta: beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötvenen írták alá. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, „egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná”. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény „botrányos és elfogadhatatlan”, a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés. Ismeretes: a jogszabály módosítása megszünteti a tantárgyi felmentést azoknál a beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézségekkel küzdő gyerekeknél, akik 2018- tól kezdik az első osztályt. Az osztályozás alóli mentesítést a törvény szerint fokozatosan, 2030-ig kell kivezetni. A héten több logopédiai szakmai szervezet is cáfolta a BTM-es szabályozással kapcsolatos bírálatokat. Azt is jelezték, hogy a módosítást a szakma kezdeményezte. Lapunkban megjelent hétvégi interjújában Mosányi Emőke, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója elmondta: a szakmai szervezetek 10 éve vártak a módosításra, amely pont azt akadályozza meg, hogy az érintett gyermekek kilátástalan helyzetbe jussanak. Szeptembertől a védőnők már hároméves korban megkezdik azt a szűrést, amit korábban ötéves korban indítottak el. Az ügyben már konkrét tapasztalatok vannak. Hozzátette: „Ha időben adjuk meg a segítséget, ezek a problémák nem fognak egymásra rakódni, fokozódni, így nem fordulhat elő, hogy behozhatatlan lemaradással kell szembenéznünk, amikor már rákényszerülünk a mentesítésre, amivel valójában semmit sem oldunk meg.” A minél korábbi beavatkozással azt szeretnék elérni a jövőre nézve, hogy a nehézséggel küzdő BTM-es tanulók esetében szükségtelenné váljon a mentesítés problematikája. A Jobbik már rendszeresen együtt voksol-a baloldali pártokkal. Legutóbb a George Soros amerikai milliárdos egyetemét érintő törvénymódosítás ügyében léptek koalícióra a baloldallal. Ők is támogatták azt a beadványt, amely az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt. MW A szakmai szervezetek már tíz éve vártak erre a módosításra Van der Bellen államfő Ádernél BUDAPEST Magyarország és Ausztria is elkötelezett a párizsi szerződés végrehajtása és az ahhoz kapcsolódó szabályozás mielőbbi kidolgozása mellett - mondta Áder János államfő, miután osztrák kollégájával tárgyalt. A kényszerkvótákról szólva közölte: azzal Magyarország nem ért egyet. Áder szerint az áttelepítés eddigi gyakorlata is bizonyítja, ez nem megoldás. A gazdasági és politikai menekülteket külön kell választani. Alexander Van der Bellen kijelentette: országa eddig nem teljesítette a feltételeket, de az előző években több tízezer menedékkérőt fogadott be. Idén a helyzet inkább Olaszországban súlyosodon, de ott kevésbé háború elől menekülőkről van szó. Gazdasági kérdésekről és a Nyugat-Balkán stabilitásáról is tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Alexander Van der Bellen az Országházban. Utóbbi fenntartásában is szorosan együtt fognak működni. MW „Lúgos orvos”-per: még nincs vége BUDAPEST Hatályon kívül helyezik a volt barátnője elleni lúgos támadással vádolt volt kórházigazgató, Bene Krisztián büntetőperében az előző ítéleteket, a másodfokú eljárást meg kell ismételni - döntött a Kúria. Az indoklás szerint nem sikerült kellő bizonyítékot összegyűjteni. Továbbá a bíróság elmulasztotta a sértett és a vádlott, a vádlott és a tanúk, valamint a tanúk egymással való szembesítését, így az önellentmondásokat nem sikerült tisztázni. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék négy évvel sújtotta az elkövetőt - maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésért ez óriási felháborodást váltott ki. Másodfokon a Fővárosi ítélőtábla már jóval szigorúbb volt, 9 évet mért Benőre. A Kúria később elrendelte az előzetes fogvatartást, így Bene a jogerős határozat kihirdetésére már vezetőszáron, a bv fegyveres őreinek kíséretében érkezett. MW Pfakátügy: tovább titkolózik Vona pártja Nyomoz az adóhatóság BUDAPEST Továbbra sem árulja el a Vona Gábor vezette Jobbik, mennyit költött a korrupcióellenes plakátkampányra és honnan szereztek erre pénzt. Miután több politikusuk is ellentmondó számokat közölt a plakátkampány adatairól, tegnap a honlapjukon nyilvánosságra hozták, hogy áprilisban és májusban mintegy 2500 óriásplakáton és egyéb hirdetőfelületen közölték, hogy szerintük mennyire korruptak a kormánypártok. Közben az adóhatóság nyomozást folytat az ügyben. A NAV feltételezi, az érintett cégek az adóbevallási vagy adófizetési kötelezettségnek csak részben tettek eleget, azaz költségvetési csalást követhettek el. A kihelyezett plakátok száma ugyanis sokkal nagyobb a bevallottnál, legalábbis ilyen információk jutottak a NAV tudomására. A plakátok valós és a Jobbik által bevallott száma közötti lényeges eltérés, valamint a kampány finanszírozásának átláthatatlansága nemcsak a költségvetési csalás, hanem a tiltott kampány-, illetve pártfinanszírozás gyanúját is fölveti. Lapinformációk szerint a Jobbik kampányának költsége elérheti a 2,5 milliárd forintot is, miközben a párt éves költségvetési támogatása 476 millió forint. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke azt hangoztatta, a Jobbik korrupcióellenes plakátkampánya a korrupció melegágya. A politikus napnál világosabbnak nevezte, hogy ezt Simicska Lajos nagyvállalkozó fizette - akinek „plakáthelyein kampányolnak” -, és ezért nyilván kért valamit cserébe. „Na, ezt hívják korrupciónak” - mondta. Hozzátette: a Jobbik hazudott a plakátok számáról, arról, hogy kivel működnek együtt a kihelyezésükben és az árról is. A Népszava tegnap azt írta: úgy tudja, a NAV egyelőre nem talált olyan számlát a Jobbiknál, amely azt bizonyítaná, hogy a párt fizetett a korrupcióellenes plakátok kihelyezéséért. A lap szerint azért különös, hogy az adóhivatal munkatársai nem találtak fizetésre utaló számlát, mert május elején az ATV-ben Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő konkrét számokról beszélt, azaz áprilisban 2468, míg májusban 2340 plakátot helyeztek ki. MW Megújult a lakaskultura.hu lakáskultúra takaskultura.hu HIRDETÉS Ha kell, lezárják a Brenner-hágót Az olasz-osztrák határon található Brenner-hágónál felépített, határ menti átléptetőrendszer bármikor beüzemelhető - mondta Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter az Ausztriára nehezedő migrációs nyomással kapcsolatban. Az osztrák közszolgálati Öl rádió beszámolójában az is elhangzott, a határszakaszt elméletileg pár órán belül le tudnák zárni, ha erről megszületik a politikai döntés.
