Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-31 / 125. szám
2017. MÁJUS 31., SZERDA 12. MEGYEI KÖRKÉP Paradicsomot akár a panelház erkélyén is nevelhetünk Többszörösen hátrányos helyzetben van a cigányság Legnagyobb ellenség most is a szegénység Az első sorban Ribányi József, dr. Solt Ágnes és dr. Orsós Anna Fotó: Mártonfai Dénes TOLNA MEGYE Aki valaha is kóstolt kiskertben nevelt paradicsomot, az pontosan tudja, milyen nagy a különbség a bolti és a házi termesztésű paradicsom között. A kiskerti édes, ízletes, igazi paradicsom íz, mely még önmagában is nagyon finom. Talán az egyik legnépszerűbb zöldség a kiskertekben a paradicsom, de akár balkonon is könnyedén termeszthetjük, ha ragaszkodunk a már említett házi paradicsomhoz. Rengeteg fajta közül választhatunk már, ültethetünk különböző színű és méretűeket is. Termesztése nem bonyolult, odafigyeléssel egész nyáron ellát minket finom termésével. A paradicsom melegigényes növény, ezért mindig érdemes palántázni. Vehetünk palántát a piacon is, de ilyenkor figyeljünk arra, hogy egészséges, elég magas és ne fakó, hanem inkább sötétebb levelű növényt válasszunk. A leszedett termések magjait nem érdemes elraknunk jövőre, mert a hibrid fajták nem nő-A palántákat érdemes zsurló vagy csalánlével öntözni, ezt otthon magunk is elkészíthetjük. Kiültetés után mindig locsoljuk meg alaposan a növényeket. A trágyázást nem igényli, de zöldmulcsot, szalmát vagy más szerves talajtakarót rakhatunk a tövek alá. A paradicsom a szerves anyagokban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt szereti, szabadföldben azonban a laza, nek ugyanúgy a következő évben. Sokan gondolják azt, hogy a palánták kiültetésével meg kell várni a május végét. Jó idő esetén egy hét alatt gyökeret eresztenek új helyükön, így ha fagy is jön, majd később tőből kihajtanak. A palántákat mindig olyan helyre ültessük, ahol legalább napi 8 órán keresztül éri őket a napfény. Mélyen ültessük el őket, mert a növény a száron is képes gyökereket fejleszteni, ez is segíti a tápanyagellátását. Körülbelül 50-70 centiméter távolságra ültessük a növényeket, így a levegő sokkal jobban átjárja majd őket. Ha a palánta már virágzik, kiültetéskor csípjük le őket. A folyton növő fajtáknál ne feledkezzünk meg a karózásról sem. Ezeket a fajtákat a legjobb egy száron nevelni, de a gyengébb oldalhajtásokat és hónaljhajtásokat folyamatosan távolítsuk el, így minden energia majd a főszárra összpontosul, és így lesznek megfelelő méretű és mennyiségű terméseink. M. I. de a kötöttebb talajokat is jól viseli. A bogyónövekedés során nagyon fontos a megfelelő öntözés. A vizet minden esetben a paradicsom tövéhez juttassuk. A virágzásig azonban csak mértékkel öntözzük. A kártevők és kórokozók ellen nyár elején érdemes permetezni. Amikor a bogyók már színesednek, akkor nem szabad, mert nem lesz fogyasztható a termés. A szegénység, az iskolai végzettség és a megfelelő szocializáció hiánya miatt válhatnak bűnelkövetővé a roma fiatalok. Nemcsak a kisebbségek jogairól, hanem a kötelességeiről is több szó kellene essék. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Évente tart tematikus napot a Tolna Megyei Bűnmegelőzési Tanács, a megyei főkapitányság területi kisebbségi kapcsolattartó munkacsoportja és a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Az idén a roma fiatalokat veszélyeztető és kriminalizáló tényezőkről esett szó. Előtte iskolásoknak levetítették az Alternatív ART című zenés bűnmegelőzési filmet, amely felhívja a fiatalok figyelmét a kirekesztés, a kábítószerezés és a prostitúció veszélyeire. A konferenciát Ribányi József, a megyei önkormányzat közgyűlésének az alelnöke köszöntötte, kiemelve, hogy talán az egész országban egyedülállóan működik Tolnában a bűnmegelőzési tanács, amely egyre jobb rendezvényeket szervez. Dr. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa kutatások alapján mutatta be, hogy mennyire kiszolgáltatottak a roma fiatalok. Ennek elemei az egészségi állapot, az iskolai végzettség és szocializációs közeg, amelyben a roma gyerekek nevelkednek. A tények azt mutatják, hogy minden mutató sokkal rosszabb, mint a hazai átlag. Ugyanazon tapasztalatokról szólt a cigányok konkrét segítésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány elnöke. A lehetséges kiutat a tanodák, a közösségformáló, kézműves, művészeti foglalkozások jelentik. Dr. Orsós Anna, a PTE Romológiai Tanszékének vezetője a cigányság különösen a felsőoktatásban érzékelhető iskoláztatási hátrányait elemezte. Ugyanakkor valamennyi előadó a szegénységet nevezte meg a hátrányos helyzet eredőjeként és nem csak a romák esetében. Impulzív beszédet mondott Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi polgármestere, akit még a konferencia előtt kérdeztünk meg arról, miként hasznosul a cigányság felzárkóztatására fordított pénz. Mint mondta ez nagyon nehéz kérdés, hiszen ma Magyarországon a cigányságot GINOP-ban és EFOP-ban mérjük. Ami azért baj, mert ezek az uniós pályázatok nem látják az embert, ezért is nem érnek célba. Rossz ez az irány, mert sokkal hitelesebb helyekről, az adott közösségektől kellene megkérdezni, hogy mire van valóban szükségük. Nem biztos, hogy egy huszadik, semmitmondó OKJ-s bizonyítvány után kellene kapaszkodni. Mint mondta, sokkal humanistább annál, mint hogy uniós csapokból próbálja a cigánykérdést megoldani. Hozzátette még, hogy a társadalomban nincs fogadókészség a cigányság ügyében, s van is alapja az elzárkózásnak. Ezek megszüntetése érdekében kellene többet dolgozni. Szerinte a magyar kormánynak kell olyan társadalmi felelősséget vállalnia, melynek keretében nemcsak a kisebbségek jogairól, hanem a kötelességeiről is több szó esik. Arra kérdésre, hogy Cserdiben van-e elegendő munkalehetőség, azt válaszolta, hogy náluk is a közmunka a fő gerince a rendszernek. A közmunka egy savanyító üzem, amely az embereket is elsavanyítja és kilátástalanná teszi, mert csak rövid távon megoldás. Ennek ellenére a faluból sok ember el tudott helyezkedni a normál munkaerőpiacon, mert megfelelő képzéseket szerveztek. - A munka és tanulás jelszava már lerágott csont, de mégiscsak ez a megoldás, mondta Bogdán László. Nem könnyű cigánynak lenni Isten könyörülj meg nékünk/ Ne szenvedjen tovább népünk/ Megátkoztál, meg is vertél/ Örök csavargóvá tettél, így ábrázolja önmagát a cigányság a himnuszában, idézte a konferencia bevezetőjében Illés László alezredes. Jónás Tamás költő egy vele készült interjúban azt mondta: Engem elfogadnak, de a cigányokat nem. Majd később hozzátette, úgy érzi, hogy nem is fogják. Ráfi Lajos költő, akit szintén idézett az előadó, 1970-ben Marosvásárhelyen született, cigánykovács nemzetségből. Negyvenkét éves korában halálra gázolta egy vonat. Hat gyermek édesapja volt. Bádogosságból tartotta fent családját, télen pedig szociális segélyből. Egyik versben így írt: Olykor magamra ébredek. /Fölkavarnak a reggelek. Jajgat a Nap, úgy érzem. S pihenő csöndje a magánynak reám kiált: Ember vagyok és nem cigány. Egy paradicsomtő még az ablakpárkányon is elfér Fotó: MW Szereti a vizet a növény Ericsson-díjat érdemelt a pedagógus SZEKSZÁRD-BUDAPEST „A matematika és fizika tehetségeinek gondozásáért” járó, áldozatos és eredményes pedagógusi munka elismeréseképpen Ericsson-díjban részesült Straubingerné Kemler Anikó, a szekszárdi Garay János Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. A díjat tegnap vette át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Jelentősége azért nagy, mert ebben a kategóriában évente mindössze egy általános iskolai és egy középiskolai tanár kaphatja meg ezt az elismerést matematika és fizika tantárgyakból. Sz. Á. Öt csoport lépett fel a Sükösdi népdalkor által kezdeményezett rendezvényen Cikón zajlott le a századik találkozó CIKÓ A Sükösdi népdalkor által húsz évvel ezelőtt elindított népzenei találkozó századik összejövetelét tartották és ünnepelték meg nemrégiben Cikón. Mint azt Bogos Jeromosné, a Cikói Székely-Német Hagyományőrző Egyesület elnöke elmondta, a sükösdiek minden évben négy együttest vonnak be a rendezvénysorozatukba, amelyek minden évben öt helyszínen lépnek fel - mindegyik bevont együttes házigazda is. Az immár két évtizedes múltra visszatekintő megmozdulás célja, hogy a hagyományőrző csoportok jobban megismerjék egymást. A jubileumi alkalmon a cikói kultúrházban a helyi együttes mellett a sükösdi, a pörbölyi és a keceli népdalkor, valamint a keceli citerazenekar lépett fel. A csoportokat Haures Csaba polgármester köszöntötte, vacsorával, zenével és tánccal ünnepeltek. A rendkívül jó hangulatban lezajlott program megvalósulásához sokan járultak hozzá, így a cikói német nemzetiségi önkormányzat, a Yölgységi Önkormányzatok Társulása, valamint a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás támogatása is jól jött. H. É. Sükösdi, keceli és pörbölyi csoportokat láttak vendégül Cikón Fotó: Beküldött kép
