Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-23 / 118. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 23., KEDD Katonatörténetek: a bevonulás elmaradt, és a fenyőerdő is megmenekült Tiszt és honvéd együtt oltotta a kis falut is fenyegető tüzet Csoportkép a múlt hét végi, immár második találkozóról. A háttérben az egykori körlet, mely ma már átalakított épületként iskolai célokat szolgál Fotók: Gottvald Károly Ahol katonák találkoznak egymással, ott óhatatlanul előkerülnek a katonatörténetek. Nem volt másképp ez a múlt hét végén szombaton, Szekszárdon sem. A volt Budai Nagy Antal laktanya negyvenöt éve itt szolgált katonái közül mintegy hatvan „obsitos” érkezett a helyszínre, többségükben az egykori 5. önálló vegyi, sugárfelderítő századból. A helyszínen hallott történetek közül kettőt adunk közre. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A prágai tavasznak, azaz a szocialista rendszer demokratizálására tett csehszlovák kísérletnek a Varsói Szerződés megszálló csapatai vetettek véget. Az offenzíva keretében a Magyar Néphadsereg több alakulata ugyancsak átlépte a szomszédos ország határát. 1968 augusztus 20-át írtuk ekkor. Attól tartottak, hogy mennek a csehekhez Ezen az éjszakán a szekszárdi laktanya vegyi, sugárfelderítő századánál a kisdorogi Illés Ferenc adott szolgálatot, két öregkatona társával együtt. Bár az északi szomszédnál mutatkozó, képlékeny helyzet miatt már egy ideje érvényben volt a fokozott harckészültség, mégis némi meglepetést okozott számukra a riasztás. Avagy talán még jobb szó a szorongás.- Azért mindenkinek megfordult a fejében, hogy megyünk mi is Csehszlovákiába - mondta Illés Ferenc. L De aztán, szerencsére, ez mégsem történt meg. A harckészültség egészen októberig tartott, amíg a magyar csapatok haza nem tértek. Egészen addig komoly szigorral tartották együtt a századot. Sőt, a Csehszlovákiába bevonult alakulatok itthon maradt vegyi, sugárfelderítőit - miután rájuk nem volt szükség a határon túl - ide vezényelték, mármint hozzánk, Szekszárdra. Addig soha nem látott túlzsúfoltság keletkezett a laktanyában: ha addig százszázalékos volt a körletek belakottsága, akkor attól kezdve egészen őszig úgy száznyolcvan százalékos lett. Egyetlen hasznos következményét nyugtázhattuk ennek a zsúfoltságnak: a rengeteg fiatal fellendítette a laktanyai sportéletet. Illés Ferenc később érdekes életutat járt be, a rendszerváltás előtt Szálka tanácselnöke lett, majd a rendszerváltás után több cikluson át Kakasd polgármesteri tisztét viselte. Tiszt és katona együtt ment a tűzbe Azt már nehéz lenne kibogozni, hogy valójában mi is okozott erdőtüzet 1971-ben Szálkán. Vagy egy rossz helyen landolt jelzőrakéta, vagy valamilyen belobbanó gyúanyag - erre már nem emlékezett se Szikora Mihály nyugállományú ezredes, se pedig Dobrovszki Miklós, akkori rajparancsnok. Az viszont máig élénken él bennük, hogy milyen komoly erőfeszítéssel tudták megfékezni a lángokat.- Valami nem oda esett le, ahova kellett volna - idézte fel a település határában, a mezőn végrehajtott gyakorlat vészes pillanatát a Kiskunfélegyházáról érkezett Dobrovszki Miklós, aki 1971 és 1973 között szolgált sorállományúként Szekszárdon. - Pillanatok alatt belobbant a száraz avar, a tűz a fiatal fenyves felé terjedt. Nem volt kétséges: ha nem állunk neki azonnal a szervezett oltásnak, akkor leég az erdő. Katasztrófahelyzet fenyegetett, de azért nem estünk pánikba. Köszönhetően Szikora Mihály szakaszparancsnokunk határozott utasításainak. Komolyan vettük a parancsot.- Én valójában azért lehettem ott és akkor ilyen határozott, mert éreztem: a katonáim velem vannak - hangsúlyozta Szikora Mihály, aki 1970-től 1972-ig alhadnagyként szakaszparancsnok, 1983 és 1987 között pedig őrnagyként zászlóaljparancsnok volt a szekszárdi laktanyában. - Ők pedig bizonyára azt értékelték, hogy a főnök nem lép hátra, nem a legénységet vezényli szó szerint a tűzbe, hanem velük együtt teszi, amit kell. Ekkoriban még nem létezett a település határában a manapság megkapóan csillogó tározó, így a szakasz legfeljebb a keskeny patakból meríthetett vizet. Akármilyen technikával is történt az oltás, sikeresnek bizonyult. Az erdő megmenekült és ma sűrűbb, vadregényesebb, mint valaha. Az egykori rajparancsnok fanyar humorról árulkodó megjegyzése szerint újfent bebizonyosodott: a kellő időben végrehajtott avarégetés jót tesz a talajnak. Szikora Mihály (balról) tartott előadást egykori katonáinak Ezúttal a takarmányok beltartalmi értékeit vizsgálták Diákok az agrárlaborban Megkezdődött az összeírás SZEKSZÁRD A Minerág Kft. akkreditált laboratóriumába látogattak tegnap a palánki Csapó Dániel mezőgazdasági szakiskola 10.A osztályának tanulói. Téli Róbert, a Minerág Kft. ügyvezetője elmondta, a diákok állattenyésztő és állategészségügyi technikusként, illetve mezőgazdasági technikusként végeznek majd jövőre, így tőlük nem áll távol a laboratóriumban végzendő munka, hiszen ez a jövőben is hozzákapcsolódik majd a feladatukhoz. A fiatalok ezúttal a takarmányok béltartalmát vizsgálták, a főbb alkotórészeket elemezték, mennyi azok fehérje-, illetve toxintartalma. Á „csapós” diákok rendszeres vendégek a Minerág laboratóriumában, amely az egyik legjobban felszerelt a megyében. A betakarítást követően vizsgálták már itt a sörárpa és a gabonafélék fehérjetartalmát, a repce olajtartalmát is. Téli Róbert ügyvezető arra hívta fel a szőlőtermelők figyelmét, hogy hamarosan virágzik a szőlő, amikor az agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevő termelőknek levélanalízis miatt kell a laboratóriumi vizsgálatokat elvégeztetni. M. I. Diákok a laborban. Ez is a munkájuk része lesz Fotó: Mártonfai D. TOLNA MEGYE A Központi Statisztikai Hivatal május 15-e és június 15-e között mezőgazdasági összeírást végez „Egyéni gazdaságok júniusi összeírása, 2017” címmel, tájékoztatta lapunkat a sajtóosztály. Az adatfelvétel a földhasználattal és állattenyésztéssel kapcsolatos kérdésekre terjed ki. Az összeírás elsősorban a gazdálkodók érdekeit szolgálja, a begyűjtött adatok ugyanakkor elengedhetetlenül szükségesek az agráriumot érintő hazai és uniós döntések meghozatalához. Az adatszolgáltatás a kijelölt adatszolgáltatók számára kötelező. Azon háztartásoknak, amelyek elektronikusan (e-mailben) vagy postai úton kaptak értesítést, lehetősége nyílik arra, hogy a kérdezőbiztosi összeírást megelőzően május 15-e és május 23- a között, interneten töltsék ki a kérdőívet. Elektronikus kitöltés esetén a KSH által megbízott összeíró már nem keresi fel a háztartást. Az internetes kitöltés június 15-ig kötelező az emezo.ksh.hu oldalon annak a mintegy három és félezer egyéni gazdaságnak, amely jelentős mezőgazdasági tevékenységet végez NI. I.
