Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-20 / 116. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. MÁJUS 20., SZOMBAT Román terrorista merénylet Debrecenben 1914-ben Beszakadt a födémje a felrobbantott épületnek A debreceni székhely Fotók: Tortenelemportal.hu/archivum 1914. február 23-án pokolgép robbant a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara épületében. A gyilkossági kísérlet elsődleges célpontja Miklósy István, a magyar ajkú görögkatolikus hívek első főpásztora volt. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu DEBRECEN A magyar anyanyelvű görögkatolikus közösség 1914 előtt több évtizedes emancipációs küzdelmet folytatott a magyar liturgikus nyelvnek az egyházon belüli elismertetéséért, majd egy önálló egyházmegye létrehozásáért. Erdekés ugyanis, hogy a mintegy 300 ezres magyar ajkú közösség hiába élt a magyar állam fennhatósága alatt, a templomokban tilos volt anyanyelvűket használniuk. A munkácsi és az eperjesi egyházmegye egy idő után megengedőek voltak a kérdésben, viszont a román vezetésű egyházmegyék püspökei hallani sem akartak arról, hogy a magyar hívek anyanyelvükön gyakorolják hitüket. Ennek hétterében az állt, hogy ezek az egyházmegyék vezető szerepet játszottak a román sovinizmus kialakításában, és harcot folytattak a magyar nyelv ellen is, mindezt az egyházi autonómia palástja alatt. Az ügyben a végső szó kimondása a Vatikán illetékességébe tartozott, de ott a románok több mint ötven évig sikerrel lobbiztak a magyar ügyekkel szemben. Végül a trónra lépő X. Pius feladta a Szentszék addigi merev álláspontját, ami megkönnyítette a budapesti kormány diplomáciai akcióját. A pápa 1911 tavaszán kijelentette, hogy hajlandó felállítani a püspökséget. A magyarországi román kisebbség nevében föllépő Román Nemzeti Párt nem tudott, és nem is akart beletörődni a kialakult helyzetbe. Jaczkovics Mihály A párt vezetői a közismerten magyargyűlölő, és a románokat a Habsburg Monarchia legmegbízhatóbb alattvalóinak tekintő, magát román ajkú bizalmi emberekkel körülvevő Ferenc Ferdinánd trónörököshöz fordultak segítsé-Csatth Sándor gért, aki már csak annyit tudott elérni, hogy az új egyházmegye nem kapott azonnal püspököt. Végül Ferenc József mint legfőbb kegyúr 1912. május 6-án alapította meg a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyét, majd X. Pius pápa a június 8-án kiadott bullájával kanonizálta az új püspökséget. A Szentszék 1913. április 21-én állította Miklósy Istvánt az új egyházmegye élére, akit az év október 5-én Hajdúdorogon püspökké szenteltek. Miklósy István püspök 1913. október 15-én érkezett Debrecenbe, az ideiglenes székhelyre, ahol a Kereskedelmi és Iparkamara épületében rendezte be lakását és hivatalát. 1914. február 22-én hibás magyarsággal írt levél érkezett Miklósy püspök nevére, amelyben a feladó közölte: sokat érő csomagot adott fel az egyház javára. Február 23-án délelőtt 10 órakor, amikor a bejelentett küldemény a hivatalba megérkezett, a püspök annak'felbontását a titkárára, Slepkovszky Jánosra bízta. A csomagban lévő pokolgép ebben a pillanatban felrobbant, és őt, valamint a közelben tartózkodó Jaczkovics Mihály püspöki helynököt da-Slepkovszky János rabokra szaggatta, s halálosan megsebesítette dr. Csatth Sándor ügyvédet, a püspökség ügyészét. Miklósyhoz részvéttáviratok százai érkeztek nemcsak az országból, hanem a világ minden tájáról. A merénylet három áldozatának temetési szertartását a debreceni görögkatolikusok előtt Miklósy püspök végezte. A temetésen 30 ezer ember (!) vett részt, a debreceni iskolákban szünetelt a tanítás, az üzletek zárva maradtak. Ez azt bizonyítja, hogy a közvélemény a tragikus eseményt nemcsak a püspök és egyházmegyéje, hanem az egész magyar nemzet elleni merényletnek tekintette - írja Botlik József történész, aki teljes körűen rekonstruálta a történteket. A magyar közvélemény a merényletet kizárólag a románoknak tulajdonította, azonban a nyomozás során kiderült, hogy kitervelésében oroszok is részt vettek. Megállapították, hogy a csomagbombát a Monarchiához tartozó Bukovina fővárosában, Csernovicban adták postára. A városban Oroszország már 1880 körül politikai és agitációs központot szervezett - írja Botlik József. Hozzátette: az is kiderült, hogy a merénylet két előkészítője, Silvio Mandarescu és Avram Tódor 1914. január 7-9. között egy debreceni szállodában tartózkodott. A harmadik előkészítő a temesvári születésű Bugarszky Katalin artistanő volt. Az igazi tetteshez a pokolgépet borító kecskebőr vezette el a nyomozókat. A nemzetközi nyomozás során kiderült, hogy a bőrt egy bizonyos Ilia Catarau (a korabeli lapokban: Catereu Illés), a bukaresti román katonai akadémia tanára vásárolta. A debreceni bombamerénylet elkövetőinek az elfogására indított nyomozás egészen az első világháború kitöréséig, 1914 augusztusáig tartott. Csak jóval később derült ki, hogy Catarau, aki a menekülése során a világ számos városában feltűnt, végül San Franciscóban telepedett le. Ott halt meg 1937-ben, és a halála előtt tettéről vallomást tett az ottani rendőrségnek. Horthy Miklós hadmozdulatát több akadémián is tanítják Hőstettek az otrantói csatában Magyar hősökre emlékeztek KÁRPÁTALJA A magyarországi Vigyázok Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán Hangácsi István hadtörténész, az egyesület elnöke elmondta, hogy a szervezet tagjai 2006-ban kezdték meg katonatemető-helyreállító tevékenységüket, amely 41 települést érint. , A mai Kárpátalja területén sok katona halt meg a két világháborúban, és az egyesület a Honvédelmi Minisztérium támogatásával igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ezeknek a hősöknek a sírjai és az emlékük méltó módon megmaradjon - mondta. Hozzátette: már nemzetpolitikai feladatot is teljesítenek azzal, hogy a 20 százalékban magyarlakta Técsőn kegyeleti emlékparkká alakítják és ezzel megmentik a használaton kívül lévő református temetőt. MW HADTÖRTÉNET Száz évvel ezelőtt, 1917. május 15-én vívták meg az otrantói csatát, amit a jütlandi után az első világháború második legfontosabb tengeri ütközeteként tart számon a hadtörténet. A csatában Horthy Miklós sorhajókapitány osztrák-magyar gyorscirkálói legyőzték az otrantói szorost lezáró, jelentős túlerőben levő antant tengeri flottakötelékeket. Horthy Miklós, Magyarország későbbi kormányzója tisztában volt azzal, hogy a brit cirkálókra csak akkor tud a kisebb kaliberű lövegeivel hatásos tűzcsapást mérni, ha sokkal közelebb megy hozzájuk. A Novara osztály gyorscirkálóit már felszerelték az ekkor még újdonságnak számító füstgenerátorokkal, ezért Horthy elrendelte hajói elködösítését. A haditengerészet történetében ez volt az első alkalom, hogy tengeri csata közben alkalmazták az elködösítést. A terv sikerrel járt, és a három gyorscirkáló viszonylag közel bukkant ki a mesterséges ködből, közvetlenül a meglepett brit cirkálók orra előtt. A számukra legtökéletesebb lőtávolságból Horthy azonnal tüzet vezényelt, mire a két brit cirkáló sietve visszavonult, hogy ismét felvegye a saját ágyúi számára ideális lőtávolságot. Horthy Miklós cirkálói ügyesen manőverezve egy darabig elkerülték a komolyabb találatokat. Később viszont az egyik angol cirkáló 150 mm-es lövedéke a Horthy irányította Novara parancsnoki hídja mögött csapódott be. Horthy Miklós is súlyosan megsebesült, eszméletét vesztette, de miután magához tért, felvitette hordágyét a hídra és ismét átvette az irányítást. 10 óra 30 perckor a Novarát újabb, és az előzőnél is súlyosabb találat érte; a cirkáló 16 kazánjából nyolc azonnal leállt, ez után már csak percek kérdése volt, hogy a hajó teljesen mozgásképtelenné váljon. A flotta másik tagja, a Saida azonban kivált a kötelékből, és önfeláldozó módon, egymaga szembefordult a közeledő olasz rombolókkal, amelyeket heves ágyúzásával ismét megfutamított. Az antant haderő akkor adta fel végképp a küzdelmet, amikor a Sankt Georg páncélos cirkáló vezetésével feltűntek a cattarói flotta nehézegységei. Horthy mesteri hadmozdulatát több akadémián is tanították. A sikeres zártörés miatt az Otrantói-szoros majdnem egy évig nyitva maradt, az esetből tanulva az antant haditengerészeti egységei pedig soha többé nem kíséreltek meg nagyobb hadműveletet sem az adriai hadikikötők, sem pedig a Monarchia flottája ellen. Pataki Tamás Ismét látogatható a dévényi vár FELVIDÉK Felújították a dévényi vár középső és felső teraszát, valamint a barlangban lévő helyiségeket is, melyekben új leleteket állítottak ki. A felújítás előtt régészeti feltárást végeztek, melynek során eddig nem ismert falmaradványok kerültek elő, melyek a 14., illetve a 17. századból származnak. Tavaly a várromot mintegy 175 ezer turista kereste fel, s a látogatók száma a felújítás után minden bizonnyal nőni fog - írja a Felvidek.ma. A vár múltja egészen a római korig nyúlik vissza, hiszen az alsóvár dombján Kr. u. 2-4. században a limes őrhelyei álltak. Az építménynek már a legrégebbi időkben is komoly védelmi szerepe volt, hiszen itt húzódott a borostyánút és a szentföldi zarándokút is. A vár a kuruc háborúk után vesztett a jelentőségéből és lassan tönkrement, s a várat végül Napóleon katonái robbantották fel, teljesen indokolatlanul, így 1809 óta már csak a romjai állnak. MW Horthy Miklós (jobbra) a Novara parancsnoki hídján A tengeren itt alkalmaztak először füstgenerátort 4
