Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / 116. szám

fi HIRDETÉS 2017. MÁJUS 20., SZOMBAT MÉG TÖBBET ADUNK! Keresse a Tolnai Népújságot már heti 4 ingyenes melléklettel, változatlan áron! kedd szerda csütörtök péntek Színes műsormagazin Családi receptmagazin Heti retro sportmagazin Heti rejtvény­magazin Pannon Biomassza A Q veouAOqpwt tagja jövedelmet báláiból! Kiszámítható és biztos jovedelemhezjuthat bálázott melléktermékeiből! Bála nemcsak a búza szárából készülhet- ideje az egyéb növények hasznosítható szármaradványaira is gondolnia. Részletekért látogasson el honlapunkra! biomassza.pannonpower.hu L Az alábbi bálákat vásároljuk fel: • gabonaszalma: búza, rozs, árpa, zab, triticale • szója • repce • fűkaszálók • nád Eladhatják a pécsi erőműnek a fel nem használt szalmájukat a gazdák Beszerzési kampányt indítanak A Baranya megyei gazdák közül egyre többen élnek az energetikai hasznosítás lehetőségével Fotó: P. E. A pécsi Pannonpower tárt karokkal várja az állatte­nyésztés számára nem meg­felelő minőségű szalmabá­lákat az erőműben. A léte­sítmény mintegy 3,5 mil­liárd forintot szeretne fel­használni lágyszárú tüze­lőanyag felvásárlására, ez­által kínálva kiegészítő jö­vedelmet a térségben lakó mezőgazdaságból élőknek. Az erőmű idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, il­letve egyéb szalma megvá­sárlására készül. Baranya megye mellett más dél-dunántúli és dél-alföldi megyékből is vásárol szalmát a Pannonpower, sőt kisebb mennyiségben Horvátország­ból is érkeznek szállítmányok Pécsre. Az erőmű befogadja az állattartás követelményeinek nem megfelelő - például toxi­kus, így állatok számára takar­mányként már nem hasznosít­ható - minőségű szalmát is. A Veolia Energia Magyaror­szág csoporthoz tartozó Pan­nonpower pécsi erőműve az egyik legnagyobb lágyszárú biomassza tüzelőanyag fel­használó a régióban. Az üzem­ben ma már bármilyen geo­­metriájú bálát be tudnak fo­gadni, így kocka és körbálákat egyaránt megvásárolnak. Rá­adásul az erőmű nem pusztán a gabonaszalmát, tehát a búza mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szárma­radványát veszi át - befogad­ja a repcéből, szójából, vagy éppen a rétekről, kaszálókról származó fűkaszálókból, va­lamint a nádból előállított bá­lákat is. A szalmabálák átvételekor kulcsfontosságú az alapanyag nedvességtartalma. A beszál­lítók számára jó hír, hogy az erőmű a 30 százalék nedves­ségtartalmat nem meghala­dó kockabálák mellett kisebb mennyiségben be tud fogad­ni magasabb nedvességtartal­mú bálákat is. Ennek köszön­hetően várhatóan csökkenhet a beszállítók kazalban tárolás­ból adódó vesztesége is. Mind­amellett a szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a minő­ségi romlás elkerülése érde­kében a termelőknek érdemes már közvetlenül a betakarí­tást követően gondoskodni a szalma szárazon tartásáról. Magyarországon minden évben mintegy 3 millió ton­na szalma képződik, ennek a mennyiségnek alig 6 százalé­ka elegendő a pécsi erőmű tel­jes évi működéséhez. Eszerint a szalmatüzelésű blokk tüze­lőanyag-ellátása hosszú tá­von biztonságosan megoldha­tó. Emellett ennek a mennyi­ségnek a felhasználása nem veszélyezteti az állattartás vagy a feldolgozóipar mellék­termék-igényének kielégíté­sét sem.- A felvásárlási kampány­nyal a célunk - a zöld távfű­tés erősítése mellett -, hogy tá­mogassuk és ösztönözzük az energiatermelés és az agrá­­rium közti szinergiák kiak­názását. Ez ugyanis egyszer­re segíti az energiatermelés hatékonyságának javítását és fenntarthatóságának erősíté­sét, miközben kiszámítható bevételt biztosít a régióban te­vékenykedő gazdák számára - emelte ki Lenti Ákos a lágy­szárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért felelős szakértő. A kört az teszi teljessé, hogy az erőmű kazánjaiban vissza­maradó hamu termék minősí­téssel rendelkezik, így lehe­tővé válik, hogy a gazdákhoz kerülve a termőterületeiken hasznosíthatóvá váljon. A sa­vas pH értékű termőterületek esetében ugyanis a hamu lú­gos kémhatása segíti, hogy a pH javítása révén a növények jobban tudják hasznosítani a talaj tápanyag-tartalmát. A ta­laj pH értékének javítása mel­lett a termőterületre kijutta­tott hamu - foszfor, kálium és mikroelem tartalma révén - a növénykultúra harmonikus tápanyag ellátását is segíti. A biomassza-tüzelés szén-di­­oxid- semleges technológia, te­hát a lágyszárú biomassza el­égetése miatt nem kerül több­let-szén- dioxid a légkörbe. A szalmatüzelésű erőmű évente több mint 150 000 tonna szén­dioxid kibocsátását váltja ki, hozzájárulva az országos klí­mavédelmi célkitűzések telje­sítéséhez. Mi lesz a bálákból? A beszállított lágyszárú bio­massza tüzelőanyag haszno­sítása mintegy 31 ezer lakás és 460 közintézmény hő­igényének kielégítését segí­ti, amelyeket az erőmű zöld távhővel lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszékhely, amely energiaellátása egé­szét megújuló alapokra he­lyezte. Emellett a szalmatü­zelésű erőmű mintegy 220 GWh villamosenergiát is elő­állít, ez a kogenerációs - azaz egyszerre villamos- és hőenergiát is termelő - tech­nológia pedig, Magyarorszá­gon és Európában is egye­dülállónak számít méretét tekintve. A pécsi erőmű kü­lönleges tüzelőanyagairól és az erőmű által kínált lehe­tőségekről további érdekes­ségeket olvashat a biomasz­­sza.pannonpower.hu webol­­dalon. Pannon Biomassza A ® V60UA csoport tagja Az összeállítás a Pannon-Biomassza Kft. támogatásával készült. Összeállította: Kaszás Endre

Next

/
Thumbnails
Contents